„Életem legmeghatározóbb élménye lesz a budapesti VB-n versenyezni” – interjú az év női sportolójának választott Kozák Lucával

A győztesek kihirdetésére és a díjátadásra január 9-én a budapesti Operaházban került sor, ahol összesen 9 különféle kategóriában hirdettek nyerteseket. Leggyorsabb gátfutónőnk az ország legsikeresebb úszójával, Milák Kristóffal együtt vehette át az elismerést. Lucával akkor készítettünk legutóbb interjút, amikor felkerült a 10-es listára, most pedig már mint győztes beszélgettünk vele a múlt heti eseményekről.

Amikor legutóbb megkérdeztem, mi lenne, ha bekerülnél a 3 legjobb női sportoló közé, viccesen jegyezted meg, hogy nagy gondban lennél a ruhaválasztás miatt. Tényleg nem számítottál arra, hogy a 10-es listáról továbbjutsz a top 3-ba?

Egyszer már beválasztottak a 10 legjobb női sportoló közé, és legbelül azért megfogalmazódott bennem, milyen jó lenne most továbbjutni, de semmi egyébre nem gondoltam. Ha mégsem sikerült volna, természetesen nem törtem volna össze, mert már a jelölést is megtiszteltetésként éltem meg. Amikor azonban december végén kiderült, hogy beválasztottak a legjobb 3 közé, akkor annak azért nagyon örültem.

És a győzelem váratlanul érintett?

Tisztában voltam a többi lány teljesítményével, ezért az elején egyáltalán nem jutott eszembe, hogy én kerülhetek ki győztesen. Azonban olyan sokan jelezték személyesen és az online fórumokon, hogy akár még nyerhetek is, hogy egy idő után elkezdtem gondolkodni, mi van, ha mégis nekem ítélik oda az Év sportolója díjat. Amikor pedig a gálán találkoztam Baji Balázzsal mint díjátadóval, már megfordult a fejemben, hogy ennyi véletlen egybeesés nem lehet, ez talán jelenthet valamit.

Egy hét telt el a díj átvétele óta, volt egy kis időd feldolgozni a történteket. Hogyan értékeled most a díjat?

Kicsit hasonlóan érzem magam, mint az Európa-bajnokságon elért ezüstérmem után. Amikor Münchenben beértem a második helyen, másnap már jöttünk is haza, és folytattam a munkát a szezon hátralévő versenyeire. Nem nagyon volt időm gondolkodni a történteken. Most a díjátadó másnapján már edzőtáborba utaztam, de közben meg sokan kerestek is, szerettek volna gratulálni. Kicsi zavaros volt ez az elmúlt 7 nap, de nagy megtiszteltetés, hogy végül rám esett a választás.

Az Európa-bajnokság döntője vagy most díjátadó gála előtt izgultál jobban?

Szerencsére egyik előtt sem izgultam túlságosan. Nem vagyok az az izgulós fajta, de izgatottság azért volt, és szokott is bennem lenni. Amiatt aggódtam inkább, hogy vajon hogyan fogok felmenni a lépcsőn abban a hosszú estélyiben, ha mégis engem választanak (nevet).

Amikor megköszönted az elismerést a díjátadón, megemlítetted, hogy idén a világbajnokság miatt biztosan reflektorfénybe kerültök majd. Téged ez mennyire zavar, vagy inkább motivál?

Inkább motivál, de igyekszem a világbajnokság miatt plusz terheket nem rakni magamra. Természetesen hatalmas élmény lesz majd hazai közönség előtt versenyezni, biztosan életem egyik legmeghatározóbb pillanataként élem majd meg, de csak azért, mert itthon versenyzünk, nem változtatunk semmit a felkészülésen. Nem szeretnék irreális elvárásokat megfogalmazni magammal szemben, ugyanúgy fogunk készülni, mint a többi világversenyre. A hazai világbajnokság is csak egy állomása lesz annak felkészülésnek, amelyet már évek óta csinálunk, és amelynek remélem még messze a vége.