A teniszezők is imádják a futók kedvenc frissítését

A múlt héten bejárta a világsajtót egy táplálékkiegészítőket forgalmazó angol cég posztja, amikor a teljesen vert helyzetben lévő húszszoros Grand Slam bajnok spanyol Rafael Nadal elmajszol pár tasak zselét, majd két szettes hátrányból fordít az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság döntőjében, és legyőzi 5 óra 24 perc alatt a nála tíz évvel fiatalabb orosz Daniil Medvedevet a melbourne-i fináléban. Nekünk futóknak persze nem újdonság, hogy a zseléket a kifejezetten magas igénybevételű, állóképességi sportolók számára fejlesztették a gyártók, és nem kell Rafael Nadal szurkolónak, de még csak tenisz rajongónak sem lenni ahhoz, hogy higgyünk a zselék hatékonyságában. A futók között azonban nem találni még egy olyan témát, ami annyira megosztó lenne, mint a zselék fogyasztása.

Nagyon sokan inkább a természetes frissítőkre esküsznek, míg többen vannak, akik az izotóniás italporok erejében hisznek. A teljesítménytúrákat járó terepfutók körében népszerűek a hagyományos, szilárd frissítők, míg a kerékpárosok is szeretik az olyan klasszikus szénhidrátokat tartalmazó ételeket fogyasztani, mint például keksz, csoki, banán.

Tény, hogy a zselék elsősorban azért számítanak kedvelt frissítésnek a futók körében, mert a gyomor rázkódó mozgásának kitéve szinte ez az egyetlen könnyedén megemészthető energiapótlás. Kerékpáron ülve sokkal egyszerűbb szilárdabb ételeket is fogyasztani, ám a gyors felszívódás ott is fontos szempont lehet. A zseléket leginkább a félmaratonoknál hosszabb távú edzések, vagy versenyek közben szokták a futók fogyasztani. Az egy-másfél órás időtartamú futásokra még a legtöbben csak vízzel, vagy izotóniás itallal indulnak, a két órát meghaladó sporttevékenység esetében azonban illik már a szénhidrátot is pótolni a kiegyensúlyozott teljesítmény érdekében.

A zselé pedig erre tökéletesen alkalmas táplálékkiegészítő, ugyanis a tasak kis helyet foglal el, így akár a futónadrág rejtett zsebében is elfér, könnyen fogyasztható menet közben is, és gyorsan felszívódik, ha gyors energiapótlásra van szükségünk.

Ám sokan nem szeretik, vagy éppen ellenzik a fogyasztásukat, mert egyrészt nagyon drágák, a csomagolásukkal rengeteg plusz szemetét termelődik, és a tartalmukat illetően nagyon egyszerű szénhidrátokról beszélünk, amiket valóban lehet más módon is pótolni. Azonban ilyen koncentrált formában, ekkora méretben kevésbé. Egy átlagos tasak zselé szénhidrát tartalma közel 20 gramm, a benne lévő kalória pedig 110-120 kCal között mozog, ami nagyjából épp megfelel egy közepes méretű érett banánnak, vagy egy negyed kakaós csigának.

Sok futó azért nem barátkozott meg a zselékkel, mert érzékeny a gyomruk, és bizony vannak, akiknél a zselék fogyasztása olyan kellemetlen panaszokat okoznak, mint a hányás, hasmenés, vagy gyomorgörcsök. Az edzők álláspontja ebben a kérdésben általában közös, a szakemberek szerint ugyanis a gyomrot épp úgy, ahogy a testet edzeni kell, és a frissítést az edzéseken lehet gyakorolni, kitapasztalva azt, hogy mi az, ami hosszú távon beválik a futóknak.

Érdemes tehát bátran kísérletezgetni a gyártók palettájáról, hiszen mind az állagban, mind az ízvilágban hatalmas választékkal bír a táplálékkiegészítők ezen piaca.