Ne azért húzz futócipőt, hogy megérdemeld a vacsorát!

Ismerős a mondat? Megérdemlem, megdolgoztam az ebédért, a vacsoráért. Egyrészt érthető a táplálkozásra fordított figyelem, ha arra van szükség, másrészt nem jó üzenet és gondolkodásmód az, ha az étel, mint jutalom szerepel a tudatunkban. A kalóriákra szüksége van a szervezetnek – még edzés nélkül is –, és az étkezéssel létfontosságú alapanyagokat is elfogyasztunk. Hogyan alakítsunk ki egészséges és természetes viszonyt a táplálkozással?

Valójában több kalóriára van szükséged, mint gondolnád

Egyszerűen fogalmazva, a kalóriák olyan energiaegységek, amelyekre szervezetünk működéséhez szükség van. Ha megeszünk 400 kalóriát, akkor az 400 egységnyi energiává alakul. Testünk nemcsak az edzések során használ energiát, hanem több mint 50 százalékát alapvető életfunkciók fenntartására fordítja. Ilyen például a szívdobogás vagy akár a légzés. Az agy átlagosan 240-320 kalóriát használ fel naponta, sőt ennél még többet is, ha komoly koncentrációt igénylő tevékenységet végzünk. További szerveink közül a máj 200 kalóriát, a szív 440 kalóriát, és mindkét vese 420 kalóriát használ naponta. Ez nagyjából 1300 kalória, több, mint amennyit egyes diéták javasolnak napi limitként! A felhasznált kalóriák mennyisége számos tényezőtől függ, beleértve az elfogyasztott táplálék típusát, a szervezet anyagcseréjét, az emésztést és persze azt is, hogy mennyire aktív mozgás szempontjából az adott nap vagy időszak.

Honnan ered ehhez képest a „megérdemlem, hogy egyek” gondolat?

Amikor úgy gondoljuk, hogy tettünk valamit azért, hogy megérdemeljük az ételt, negatív aspektust alakítunk ki a táplálkozással, a testmozgással és a szervezetünkkel összefüggésben. Ez oda vezethet, hogy elkezdjük hierarchikusan szemlélni az ételeket, és ennek során erkölcsi ítéletet társítunk magunkkal szemben, amikor eszünk, jó és rossz csoportokba sorolva az ételeket, ahelyett, hogy felismernénk, nemcsak tápanyagokat biztosítanak, hanem élvezeti, sőt szociális értéket is hordoznak. Ez vonatkoztatható a mozgással összefüggésben is: testmozgást sokan azért végeznek, hogy ehessenek (többet vagy mást), nem pedig olyan tevékenységnek tekintik, amely fizikailag erősebbé tehet, és támogatja az egészséget.

Arra is jó, ha emlékezünk, hogy az élelmiszer sokkal többet jelent testünk számára, mint üzemanyag. Étkezéseinket egyéni preferenciák, kulturális örökség, pénzügyek, elérhetőség stb. alapján választjuk ki, és nagyon fontos, ha látjuk, hogy az étel, amit megeszünk közvetlenül támogatja azt, hogy minél többet kihozhassunk magunkból futóként.

Miért nem jó, ha kihagyod az étkezést?

A 3-4 óránkénti étkezés segít megőrizni a vércukorszint és így az energiaszint állandóságát. Az éhgyomorra végzett, vagy tápanyaghiányos állapotban zajló edzések során lehet, hogy a szervezet zsírt is éget üzemanyagként, ám közben bomlik az izomzat is és a hormonrendszer egyensúlya miatt sem hasznos rendszeresen üres gyomorral futni. Az étkezések gyakoriságán nem szabadna változtatni akkor sem, ha kevésbé vagy aktív, viszont a tápanyagösszetételen lehet ilyenkor igazítani.

Gyakorlat teszi a mestert…

Saját táplálkozási szükségletek naponta változhatnak az eltérő aktivitás, hormonszintek és akár változó életmód miatt. Jó és hasznos gyakorlat, ha mindig igyekszel a napi aktivitáshoz igazítani az étrendet. Érthető, hogy egy kétórás futás más energiamennyiséget igényel, mint 45 perc jóga. Persze az, hogy időnként ide-oda billen a mérleg nyelve az ételek mennyiségét illetően, nem tragédia és nem is vezet brutális súlytöbblethez. Viszont idővel érdemes ráérezni arra, hogy mi a szervezet számára azaz optimum, ami mellett nem éhezel, de nem is töltekezel túl rendszeresen. Ha sikerül erre ráérezni, a vacsorára elfogyasztott tészta sem kell, hogy bűntudatot keltsen, pláne, ha tudod, hogy a következő napok mozgalmasak lesznek edzések és minden egyéb szempontjából.