„A szívem odakint van a hegyek között”

Emelie Forsberg Norvégiában, egy gyönyörű hegyi tó partján él, egy kis farmon, ahol lehetősége nyílt gyermekkori álmát megvalósítani. Kicsiben, de mostanra megvalósult az álma. Sok időt tölt az általa nevelt növények gondozásával. Ez a munka számára élvezet, mint ahogyan a megtermelt élelemből készült ételek elkészítése is.

Gondoskodás és szeretet árad belőle, ahogyan az általuk gondozott növényekről beszél: ha kiszedegeti a burgonya közül a gazt, akkor az nagyobbra tud nőni, így tudja őket tovább táplálni. Édesanyja és barátok is besegítenek a terület gondozásába.

„Az egyik legjobb út, ahogyan a természethez kapcsolódni tudsz, az a terepfutás” – mondja Emelie. Még pedig azért, mert futás közben a környezetet figyeljük. Közben új területeket, új hegységeket, a vadon új szegletét fedezhetjük fel, olyan gyöngyszemeket, amelyek karnyújtásnyira vannak tőlünk.

Emelie 24 éves korában indult először versenyen. Ezt követően kapott rá igazán a futás ízére, amit féltve őriz a mai napig. Édesanyja úgy emlékszik rá, hogy kislány korában is mozgékony volt, szeretett a szabadban lenni, ez tette őt igazán boldoggá. Ám felnőtt korában jött rá igazán, hogy mekkora örömet okoz számára a szabadban töltött idő és a futás. A természetközeliséghez jól illeszkedik számára a farmgazdálkodás.

Ha neked is vannak álmaid, tegyél értük. Az sem baj, ha apró lépésenként haladsz, mert az apró lépések ugyanolyan fontosak a célhoz.