Csúcstechnológia a magyar olimpikonok szolgálatában – hogyan segíti a felkészülést, a regenerációt a tökéletes étrend?

Hány magyar volt kint, aki nálatok készült az olimpiára?

Több mint 70 olyan olimpikon volt kint, akiknek valamilyen módon részt vettünk a felkészítésében. Van, akivel lassan 2 éve együtt dolgozunk, már 2020-ra is felkészítettük, és van, aki négy héttel a verseny előtt érkezett hozzánk. Neveket viszont nem mondhatok, ezek ugyanis nagyon szenzitív egészségügyi adatnak minősülnek.

Hogyan kell elképzelni ezt a felkészülést? Mikor érdemes elkezdeni egy sportolónak?

Mindig grammra pontos, precíz étrendet követ a sportoló a felkészülés során. De nem csak az olimpia van: ott vannak az országos bajnokságok, világbajnokság, szintfelmérők – általában évente 3 komolyabb versenyről beszélhetünk (persze a teniszben ez a szám sokkal több, az MMA-ban kevesebb), így van 3 versenyidőszak pihenőkkel. A sportolók élete a folyamatos alapozás, így mindig „ki kell őket hegyezni”. De tény, hogy a versenyek közeledtével mindig többen érzik azt, hogy szükség van komoly étrendre. Plusz sok sportoló azt gondolja, hogy ez csak a lefogyasztásról szól, de amikor eljönnek hozzánk, szembesülnek azzal, hogy legalább 20 fajta eszköz van, amivel javítható a teljesítmény.

Tudsz mondani egy konkrét példát, hogy zajlik a felkészülés?

Most volt egy sportolónk, egy kajakos, aki kint is van az olimpián. 1 hónappal a kvalifikációs verseny előtt az orvosa felhívott, hogy foglalkozzunk vele, mert komoly esélyes, de mostanában fáradtnak, gyengének érzi magát, nem tud regenerálódni. Egészségügyi szempontból kifogástalan nála minden, mégsem úgy teljesít, mint korábban. Hogy feltérképezzük, ez miből adódik, adatokra van szükség. Beszélgetésekkel indítunk, felvázoljuk a lehetőségeket, korábbi laborleleteket nézünk át. Ha mérhetők, visszanézzük a teljesítményadatokat, majd, ha minden megvan, elemzéseket készítünk, és rögtön látjuk, mik a támadáspontok, és hol követi el a sportoló a legfontosabb hibákat. Ezek között lehet probléma az alvás, folyadékfogyasztás, húsevés, nátriumbevitel, edzés utáni étkezés… A szóban forgó sportoló például növényi étkezést folytatott, mert nem kívánta a húst, edzés után pedig sárgadinnyét evett… Ám nagyon fontos tudni, hogy élsportolónál a fehérjebevitel nélkül nincs élet, ő pedig a fehérjeszükségletének az ¼-ét sem vitte be.

Ha látjuk, mik a problémák, úgy állítjuk össze az étrendet, hogy elegendő tápanyagmennyiéghez jusson. Persze ez sem megy gyorsan, ideális esetben egy negyed év alatt látjuk meg, kinél mi, hogyan működik. És sokszor ez után jön az a kérdés: Úristen, mi lett volna, ha már régen így étkezem?

De mondok egy másik példát: a koffein az egyik legnagyarabban használt, igazolt teljesítménynövelő, és ezalatt nem azt értem, hogy kávézzunk edzés előtt! Egy kávéban 50-80mg koffein van, a sporthoz 300-600 mg kell, de nem mindegy, mennyit és mikor viszi be a sportoló. Mi feltérképezzük, mikor és mennyi hat rá a legoptimálisabban, és mikor kell azt bevinnie – az sem jó, ha túl korán hat, és az sem, ha túl későn. Ezt pontosan ki kell mérni, és ez nem megy azonnal. Ezért sorozatteszteket végzünk, mert nem lehet egyetlen eredményből kiindulni. A csúcsot keressük, és azt nem a fő versenyen teszteljük.

Olyan, hogy csalónap, nem is szerepelhet az olimpikonok életében?

A klasszikus értelembe vett csalónapra nem nagyon van szükség, mert alapvetően a sportolók jól fogynak maguktól, tehát drasztikus diétára általában nincs szükség. Ez a nagyon komoly sportolókra igaz persze. De kellenek a laza napok, főleg pszichésen. Mi arra is figyelünk, hogy megnézzük, mi az az étel, amit muszáj megenniük, amire mentálisan szükségük van, és azt beépítjük az étrendbe. Vagy egy sportolónk Máltán, kitűnően úszik, nála nagyon magas a fehérjebevitel, de minden vasárnap vegán napot tart, hogy a bélrendszere kitisztuljon, és szombat délelőtt pancake-day van nála, mert erre van szüksége.

Az átlagembernek miben tud segíteni ez a sportdiagnosztika?

Foglalkozunk már átlagemberekkel is, akik életmódot szeretnének váltani, vagy akik életében hobbi szinten, heti pár alkalommal van jelen a sport, mondjuk a futás és szeretnének hatékonyabbak lenni, fejlődni. Ha valaki elkezd futni, óhatatlanul fejlődni szeretne, és a fejlődés tartja fenn a lelkesedést is. A legtöbben, ha nem látják a fejlődést, abbahagyják. Megnézzük, ha elmarad a fejlődés, mi lehet az akadálya – például a fáradtság, nyomelemhiány és a nem megfelelő vitaminellátottság. Ha esetleg réz és szelén hiánya van, talán nem is kritikus szinten, akkor hiába kapcsolna rá, mégsem menne olyan jól az edzés. Minimális az esély arra, hogy pusztán csak próbálgatással valaki pont rábukkanjon arra, ami jó, ezért futóknál nagyon jó a sportdiagnosztika. A vérszegénység például fáradást, savasodást okoz, ez a probléma az emberek egyötödét érinti is. Fontos diagnosztizálni a dolgokat, rájönni az okokra, és megállítani azokat.