
Sérüléseket okozhatnak a karbontalpú cipők?
Hivatalosan a mai napig még sehol a világon nem jelent meg olyan kutatás, amely kifejezetten a karboncipők és a sérülések közötti összefüggést vizsgálta volna. Ezek a futócipők ugyanis még nagyon újak a piacon, továbbá az iparágnak nem áll érdekében egy ilyen feltételezés alátámasztása. Senki nem rendelt egy kutatócsoporttól sem ilyen jellegű kimutatást, ám a téma sokakat foglalkoztat. A sporttudományokkal foglalkozó szakembereket is, akik időről időre keresik a válaszokat a különböző sérülések magyarázatára, például a karboncipők és bizonyos sérülésfajták közötti összefüggésekre is.

Az instabil mozgásból eredő probléma
Kim Hebert-Losier részt vett egy futásdinamikai mozgáselemzéseket és sérülés kutatásokat vizsgáló tanulmány elkészítésében, ahol különféle cipőket, így karbonos változatokat is vizsgáltak, utcai futókon, hétköznapi körülmények között. A kutatás érdekessége épp abban rejlett, hogy nem laboratóriumi környezetben, nem futópadon és nem élsportolókat vizsgáltak, ám sajnos a konkrét eredmények még nem publikálták. Annyit azonban elárult a kutató a vizsgálatról, hogy meglepő feltételezéseket sikerült bizonyítani.
További érdekesség volt az élsportolókkal folytatott beszélgetése, akik között szintén felmerültek hasonló aggodalmak.
A szokás hatalma

- „A lényeg tehát abban rejlik, hogy másképp fogjuk használni az izomzatunkat, mint ahogy addig hozzászoktunk és ez az új jellegű terhelés megváltoztatja a futómozgásunkat. Ezt elkerülendő, érdemes az új cipőre fokozatosan átállni - teszi hozzá Hannah Rice - mivel a fokozatosság a kulcs a nem kívánt fájdalom vagy sérülés megelőzésében, így lehetnek az izmok képesek alkalmazkodni és megerősödni.”
- Kim Hebert-Losier pedig felhívja a figyelmet a „Futni születtünk“ c. könyv megjelenése utáni sérülésáradatra. “Szó volt a benne a minimalista cipők előnyéről, majd ezt olvasva sok futó hirtelen boka-, vádli- és achilles-sérüléseket szenvedett, ahogy váltott, mivel a lábuk a párnázottsághoz és a stabil tartáshoz volt hozzászokva. Az új stílusú cipőhöz való fokozatos alkalmazkodás után azonban a futók lába erősebbé vált, amint a lábfej izmai is megszokták az új fajta terhelést."
„Kulcsfontosságú tehát a fájdalom és a sérülések elkerülése érdekében, hogy egy új cipőhöz fokozatosan szoktassuk hozzá a testünket“ - magyarázza a kutató, aki a legendás Nike cipőről (Nike Zoom Vaporfly 4% Flyknit) is megosztja a véleményét. „Ennek a modellnek a legnagyobb előnye, hogy a kialakítása nagyon hasonló az általános futócipőhöz, így könnyebben szokja meg egy amatőr sportoló izomzata is, ám mindenképp azt javaslom, hogy ha ilyen cipőben szeretnél futni, akkor érdemes ésszerűen és fokozatosan bevezetned a mindennapos edzéseidbe“ - javasolja Herbert-Loiser. - Hannah Rice szerint a legnagyobb változást a gyorsaságban tapasztalják a futók, mivel ezek a cipők növelik a hatékonyabb izomhasználatot, ám ez csak akkor érvényesül, ha a felhasználás tudatossággal is párosul. Ezt a véleményt pedig osztja Kim Hebert-Losier is. "Ha a szervezeted már régóta megszokta, hogy egy bizonyos módon, egy bizonyos cipőben futsz, akkor egy új fajta, gyorsabb terheléshez nem fogsz tudni azonnal alkalmazkodni. Szóval az új cipő, új stílusú mozgást is igényel, ha valóban ki akarjuk használni annak a gyorsaságban rejlő előnyét. És akkor itt merül fel ismét a potenciális sérülésveszély kérdésköre is. Egyelőre nincsenek kézzelfogható adatok a karboncipők és a sérülések közötti pontos összefüggésekre, ám a sporttudósoknak van némi támpontjuk arra vonatkozóan, hogy mivel magyarázható a sérülések előfordulása."
A leggyakoribb futósérülések
„Minden cipőnek hatása van a terhelés eloszlására“ - magyarázza Hebert-Losier. Míg egy párnázottabb cipőt viselő futó esetében gyakoribb a térd-, a csípő- vagy a deréktáji sérülés, addig a minimalista cipőt viselők esetében inkább a lábfej, a boka, a vádli és az alsó lábszár sérülése kockázatosabb. "Ha a karboncipőkben tapasztalható sérülések eloszlását nézzük, a magasabb sarok és a habos kialakítás miatt inkább a párnázott cipőknél előforduló sormintát követhetünk le, így nagyobb valószínűséggel fordul elő térd-, csípő- és derékfájdalom. Az instabilitás miatt pedig bokaficamokkal is számolni kell" - teszi hozzá Kim.
Az izomsorvadás, mint potenciális veszély
Liam Walton szerint a karboncipők habjának ütéselnyelő tulajdonságai valójában csökkentik a bizonyos testrészekre ható erőket, elősegítve ezzel a sérülések megelőzését. Ám a történet korántsem ilyen egyszerű.
A Sports Medicine című szaklapban megjelent kutatásban a Nike specifikus modelljét vizsgálva bebizonyították, hogy a bokát és a lábfejben lévő lábközépcsont-ízületét kevesebb erőhatás éri futás közben. Viszont sporttudósok feltételezése szerint az alsó lábszár izmainak csökkentett teljesítménye hosszabb távon valójában ezen izomcsoportok sorvadásához vezethet, ami sérüléssel jár, így máris megkérdőjelezhető a cipő előnye.
„Az éremnek tehát két oldala van - mondja Walton. - Azáltal, hogy a bokát kevésbé hajlítjuk be, kisebb terhelés éri, így kisebb a sérülés esélye, de hosszabb távon, ha nem használjuk annyira ezeket az izmokat, akkor épp amiatt leszünk hajlamosabbak a sérülésekre" - magyarázza a tudományos munkatárs.
Ezt a kérdést viszi tovább Kim Hebert-Losier feltételezése is, aki azt is gyanítja, hogy az alsó lábszár izmai idővel elgyengülnek, amint a futók a karboncipők rabjaivá válnak.
Lélektani tényezők
Vessünk egy pillantást bármelyik nagy maraton rajtvonalára, és nézzük meg miként növekszik a karboncipők népszerűsége. Nem szabad elmenni a pszichológiai tényezők mellett sem, amelyet akkor érez egy amatőr futó, amint a lábára húz egy profinak készült cipőt. Máris egyéni legjobbjára készül, motiváltabbá válik, növeli a futása sebességét, intenzitását és időtartamát, ami viszont fokozza a sérülés kockázatát. Sajnos a legtöbb futó ott téveszt nagyot, hogy a cipőtől várja el, hogy gyorsabb futó legyen.
„A futósérülések egyik legnagyobb kockázata az újdonságban keresendő. Túl hirtelen, túl sokat, túl gyorsan akar futni az ember, egy új cipő pedig csak növelheti a sérülés kockázatát, főleg ha mondjuk maratonra készül valaki“ - mondja Hannah Rice, akivel Liam Walton is egyet ért: „Az új cipőhöz új edzésmódszerrel kell hozzászokni. Sajnos több futó, és edző is számolt már be olyan sérülésről, ami akkor keletkezett, amint elkezdett valaki hirtelen karboncipőben futni. Közülük többen talpi fájdalomra, Achilles bántalmakra, vagy derékfájdalomra panaszkodtak legtöbben. Sajnos a másik, ami közrejátszik a sérülések kialakulásában, az a viselés lélektana. Ha a versenyen rajtad kívül mindenki karboncipőben várja a startot, csak te nem, máris hátrányban érzed majd magad“ - hangsúlyozza Walton.

Az arany középút
Nem jelenthető ki tehát egyértelműen, hogy a karboncipő nem való mindenkinek, és azt sem, hogy sérülést okoz. Amit a fentiek alapján azonban biztosra vehetünk, hogy ha úgy döntesz, hogy karboncipőben szeretnél futni, akkor ne egyik napról a másikra válts, hanem fokozatosan vezesd át az edzéseidbe, majd a versenyekre az új modellt.
„Köztes megoldásként eleinte a karboncipőt csak a résztávos edzéseidre vesd be, míg a tempós futásdaidon, és a hétvégi hosszúk során váltogasd a megszokott modellt, így lesz ideje a testednek alkalmazkodni“ - javasolja Kim Hebert-Losier.
Walton szerint az is jó taktika, ha kitűzöl egy konkrét célt, mielőtt beszerzel egy karbont:
„Ha 20 perc alatti 5 km-t vagy akár 25 perc alatti 5 km-t szeretnél futni, akkor ezt tűzd ki célként. Amint elérted ezt a célt, gondolj a részletekre, dolgozz a fittségen, javíts a technikán, és növeld az erődet. És ha mindezt elérted, akkor szerezd be a hőn áhított karboncipőt. Ne feledd, az erőnlét, az állóképesség, a helyes táplálkozás, az egészséges életmód a 96 százalék, tehát először ezekre koncentrálj, aztán a cipő adja meg a hiányzó plusz négy százalékot“ - magyarázza Liam Walton
Forrás: https://www.runnersworld.com/uk/health/injury/a42067338/carbon-plate-running-shoes-injury/