Tudj meg minél többet az atlétikáról! - Mit érdemes tudni a sportágról?

Korábban már írtunk arról, hogy mit takar az atlétika, illetve hogy milyen versenyszámok tartoznak ehhez a sportághoz. Említettük, hogy az atlétika könnyen elsajátítható mozgáselemeket tartalmaz, hogy természetes mozgásformákat ötvöz magába, illetve, nagy előnye, hogy az eredmények objektíven mérhetőek.

Nagyon szerteágazó sportág, akárki űzheti, és szinte bárki megtalálhatja a magának megfelelő, a hozzá legjobban illő versenyszámot benne. Olyan sokrétű, hogy a 2023. évi világbajnokságon például 49 arany-, ezüst- és bronzérmet osztanak majd szét. A nőknél és a férfiaknál egyaránt 24-24 számban avatnak majd bajnokot, illetve még egy viszonylag újnak számító, igazán érdekes és izgalmas versenyszámban, a 4x400 méteres vegyes váltóban is. A szám különlegessége, hogy nincs meghatározva a nemek indulási sorrendje, az a taktika részét képezi, és a résztvevő országokra van bízva, hogyan indítják a tagokat. 2019-ben a dohai világbajnokságon debütált már az új versenyszám, majd 2021-ben a tokiói olimpián ismét rajthoz állhattak a nemzeti váltók női és férfi tagjai, idén pedig Budapesten is láthatjuk majd futni a mix váltókat.

Persze nem mindig volt ennyire sokoldalú és változatos ez a sportág, i.e. 776-ban az első ókori olümpiai játékon még csak egyetlen versenyszámban hirdettek győztest, stadionfutásban. Közel 50 éven keresztül más versenyszám nem is szerepelt az olimpiákon, ami azt jelenti, hogy az atlétika - annak is csupán egyetlen versenyszáma - volt az első és akkor még csak egyetlen olimpiai sportág. Majd növelték a távolságot kettős stadionfutásra és hosszútávfutásra, később pedig csatlakozott még a távolugrás, diszkoszvetés és gerelyhajítás. Miután i.sz. 393-ban abbamaradtak a játékok, atlétikai versenyeket sem igazán rendeztek egészen az 1850-es évekig. Amikor pedig 1896-ban az első újkori olimpiai játékokra sor került Athénban, már jóval bővebb lett a versenyszámok köre. Ekkor még csak 14 versenyszámban avattak bajnokot, 1996-ban Atlantában már 24 férfi és 20 női versenyszámban hirdettek győztest, most pedig már minden férfiak számára rendezett versenyszámban indulhatnak nők is.

Eleinte még nem volt kialakult szabályrendszere a sportágnak, és a pályák sem voltak 400 méteresek. 1912-ig 333 és 536 méter között variálták a stadionok pályájának hosszát, de például a maraton távjára sem vonatkoztak kőbevésett előírások. Az első olimpiákon a maratoni táv 40 és 42 kilométer között váltakozott, majd 1908-ban Londonban még meg is toldották 195 méterrel, állítólag azért, hogy a Alexandra királynő előtt érjenek célba a versenyzők. Ma pedig már teljesen elfogadott, hogy a maraton mindenkinek 42 195 métert, ahogyan atlétikai pálya pedig 400 métert jelent.

A jelenlegi futópályák alakja ovális, két párhuzamos egyenesből és két egyenlő hosszúságú kanyarból áll, és habár azt mondjuk 400 méteresek, ez az állítás valójában csak az 1-es, legbelső sávra érvényes. Kifelé, a külső sávok felé haladva minden pálya körülbelül 7,6 méterrel hosszabb az előzőnél. Aki pedig a 8-as pályán mozog, közel 50 méterrel fut többet, mint aki a legbelső pályán kap helyet. A különbségek kiegyenlítésére a 200, 400, és 800 méteres versenyszámok esetében a futókat eltérő rajthelyekről szokták indítani, hogy a végén mindenki azonos távolságot tegyen meg.

A korabeli pályákat fűvel, földdel, vagy salakkal borították, a modern stadionokban pedig már szintetikus anyagokkal oldják meg a borítást. Az 1968. évi mexikói olimpia volt az első ötkarikás játék, ahol már műanyag borítású pályán versenyeztek az atléták, és elektromos időmérést használva rögzítették az eredményeket. A legtöbb helyen mára már a rugalmas, időtálló, tartós gumiburkolatra cserélték a korábbi, könnyen elhasználódó, az időjárásnak kevésbé ellenálló felületeket. Ezek használatával kapcsolatban nálunk a rekortán név vált általánosan használt fogalommá, pedig ez csak az egyik termék megnevezése a sok közül. Eltérő cégek eltérő technológiával dolgoznak, léteznek például Tartán és Mondo borítású pályák is, illetve egyéb gyártók egyéb készítményei (pl: APS, Conica, Mondo, Polytan, STI, Tartan). Ami azonban független a pályák felületétől, az az, hogy a futó és ugró atléták, már a kezdetektől sík talpú cipőik helyett, speciálisabb, szögekkel ellátott szögescipőkben versenyeznek, amely jobb tapadást, így pedig gyorsabb haladást tesz lehetővé.

Budapesten a 2023. évi atlétikai világbajnokság helyszínének szolgáló Nemzeti Atlétikai Központban sem rekortán pálya létesült, hanem a picivel keményebb, egyben gyorsabb Mondo borítás került kialakításra. A budapesti pályát 700 elemből építik fel, és összesen 2400 órába telik míg felállítják azt. 19. alkalommal rendeznek idén atlétikai világbajnokságot, és eddig 13 helyszínen döntött a Mondo borítás mellett. A 2021. évi tokiói olimpia pályájának felületét is az Olaszországban gyártott Mondo típusú szintetikus anyagból készítették el, amely végül 3 világcsúcsot eredményezett: női hármasugrásban, illetve női és férfi 400 méteres gátfutásban. Reméljük, a pálya borítása Budapest esetében is hozzájárul majd, hogy világraszóló eredmények szülessenek, és bizakodunk, hogy sokáig emlegetik majd az atlétika kedvelői a budapesti rendezésű világbajnokság pályáját.

Aki szeretné élőben is megtekinteni a pályát és az eseményeket, az most kedvezményes juthat hozzá a jegyekhez, ha aktivizálja magát. Az érdeklődők a Hétköznapi Hősök oldalán országszerte közel 45 esemény közül választhatnak, amelyeken, ha részt vesznek, akár féláron is szert tehetnek a világbajnoki jegyekre.