Édesapja nyomdokaiban járja az útját - Zsebe Olivért a családi minta húzta be a triatlonba

Mikor kezdtél sportolni?

Úszni már egészen a korai gyerekkoromban megtanultam, hála a szülői iránymutatásnak. Az alapokat megtanultam Balatonfűzfőn, de versenyezni nem jártam el. Kerékpározni a családdal mindig is eljártunk hobbiból heti egyszer, és voltak próbálkozásaim az atlétikában is, több-kevesebb sikerrel.

Az élet végül mégis úgy hozta, hogy a triatlonnál kötöttél ki. Volt más sportág is amit kipróbáltál?

Igen, mint mindenki más is, rengeteg sportot kipróbáltam, mielőtt az imádott sportág mellett leraktam a voksom. Négy éven át például kispályás- és teremfoci edzésekre jártam Veszprémben, még az általános iskola alatt, majd a felső tagozatban 3 éven keresztül kézilabdáztam. Ekkor még fogalmam sem volt a triatlonról, habár, már körvonalazódott édesapám fejében egy Ironman verseny teljesítése Nagyatádon.

Akkor itt kell keressük a triatlon és közted lévő kapcsolat kezdetét, pontosabban édesapádnál?

Amikor 2012- Ben először kapcsolatba kerültem a triatlonnal, az volt az az év, amikor Apu először teljesítette a hosszútávú Ironmant Nagyatádon. Ott tapasztaltam meg, milyen érzés ezt látni. Több száz, a szememben óriási, profi atléta, csúcsszuper karbon bringákkal, mindenki szálkás, kipattintott. Mindenki ment, mint a gép...

Szóval már ott elrendeltetett a sorsod, és kedvet kaptál?

Emlékszem, hogy amikor Apa végzett a 180 km-es bringával, egy IRONMAN-es pólót szorongattam kifeszítve a magasban, a depó előtt és könnybe lábadt szemekkel szurkoltam neki. A futás alatt pedig minden körben megöleltem, és biztattuk együtt, a többiekkel. Ez a közeg, az atmoszféra és apukám elképesztő teljesítménye, azon a napon magával rántott a triatlon világába, és azóta az életem és a mindennapjaim szerves részévé vált.

Melyik számot érzed a legközelebb magadhoz?

A kerékpárt, egyértelműen. De az elmúlt években sikerült a futást és némileg az úszást is a bringa szintjére felhozni.

És akkor melyik az a szám, a három közül, amit a legkevésbé szeretsz?

Az úszás, nem is kérdés. Talán azért mert nem vagyok túl jó úszó, középmezőnyben szoktam kijönni a vízből. Magabiztosan úszom, mégis sokszor érzem magam feszülten a rajtnál az úszást megelőzően. Előfordul, hogy bepánikolok, míg be nem áll egy utazó tempó, de ezen sokat próbál segíteni Poór Brigi a nyíltvízi úszásokon, akivel ráadásul már csapattársak is lettünk a #triatlONhungary-ben.

Ha már megemlítetted a csapatot, sokat jelent neked, hogy te is bekerültél egy ilyen motiváló közösségbe?

Igen, nagyon örülök, hogy tagja lehetek a #TriatlOnHungary csapatának. Nagyon szuper a közösség, és nagyon hálás vagyok Horváth-Bors Mariettának, aki a márka magyar képviseletét vezeti, és megálmodta ezt a lehetőséget. Nagyon tetszik ez a fajta felállás, amit az On létrehozott velünk együtt! Idén egyébként a Megathlon SE csapatába igazoltam Veszprémből. Ennek oka, hogy helyileg is itt vagyok az időm java részében, és a csapatnál dolgozom mint edző, és az edzések is helyben vannak amiken részt tudok venni a srácokkal.

A sport mellett nem hanyagolod el a tanulást sem. Hogy tudod az idődet beosztani, hogy a tanulás és a sport között megtaláld az egyensúlyt?

Szeptemberben kezdem a Testnevelési Egyetemen a harmadik szemesztert atlétika edzői szakon, így már az első évből sokat tudok meríteni. A hajnali úszások simán elférnek a reggeli órák előtt. Ha van pár lyukas órám akkor elmegyek futni vagy erősítek az egyetemi kondiban. A délutáni edzések pedig általában fix kezdetűek, amit sokszor a gyerekekkel együtt csinálok. Rugalmasnak kell lenni mind az edzésekben, mind pedig az egyetemet illetően, és akkor működik a matek.

Mi a legfőbb célod sportolóként?

Elsősorban nem az eredmények motiválnak, számomra sokkal inkább szenvedély a triatlon. Egy példakép a tanítványok szemében sokkal inkább cél számomra, mint egy OB cím vagy egy Európakupa. Azonban nem titkolt célom triatlonban minél több külföldi versenyen részt venni a hazai versenyek mellett, valamint korosztályos Európa- és Világbajnokságra kvalifikálni magam.

Van olyan példaképed is, akire felnézel?

Van persze több is. Elsősorban Apukámat mondanám, akinek köszönhetően megismerkedtem a triatlonnal, és belerántott ebbe az őrületbe. Nemzetközi viszonylatban Tim Don óriási példaképem, aki nem mellesleg On támogatott triatlonos, Lionel Sanders kanadai triatlonos, aki különleges edzésmódszereiről és szenvedéseiről híres, mint a futópados és a Zwift görgős edzései, a bicegő futása csak néhány a sok közül. Hazai élmezőnyből Lehmann Bencét, Flander Marcit, Berekméri Levit emelném ki, akik számomra példaértékű versenyzők és emberek a pályán és az életben egyaránt.

Megosztanád velünk azt is, hogy mi az eddigi legszebb versenyemléked?

Nem a legjobberedményesebb versenyem, de talán ez a legpimaszabb dolog, amit anno kezdőként megjátszottunk, ugyanis 2015-ben a Vasi Vasemberen indultam először rövid távon, azt is álnéven, mivel még nem voltam 18. De már annyira égtem a vágytól, hogy végre indulhassak apával és a többiekkel együtt egy versenyen, hogy álnéven neveztem csapat nélkül és végül valahol 2:45 körül jöttem be, aminek akkor nagyon örültem, ma már kicsit sem lennék ezzel elégedett.

Van olyan verseny, ahová a szívesen visszamennél?

Ha lenne Budapesten 5i50 vagy IRONMAN 70.3 Budapest, amit Kropkó Péterék rendeztek, oda visszamennék. Az nagyon tetszett, de számos kiváló verseny van még itthon, mint a tatai Old Lake Man, Keszthely Triatlon, vagy a szombathelyi Vasi Vasember.

Egy ideje már az ON cipőit koptatod. Mit szeretsz ezekben a cipőkben?

Anno, külföldön találkoztam a márkával először, például Olaszországban vagy Ausztriában szinte minden harmadik ember ilyet hordott. Itthon pedig senki, ezért számomra elérhetetlen szuper cipők voltak ezek, míg rá nem találtam az Instagramon a hazai képviseletére. Imádom a cipőkben, hogy teljesen egyedi technológiával készülnek. A párnázottság, a rugalmasság, a cipők talpába épített Speedbord lapnak köszönhető dinamikus a mozgás. A cipők stabilan fogják a lábamat és a magasra hozott orrésznek köszönhetően az előre gördülés is szinte magától értetődik.

Melyik a kedvenc ON modelled utcára és sportolásra?

Edzésre a Cloud X az én abszolút favoritom, pedig minimalista cipő, de brutális könnyű és gyors. Résztávozni, fartlek edzésekre én ezt használom. Versenyre a hazai boltokba is frissen megjelenő Cloudboom Echo karbontalpas cipőt viselem. Jól párnázott, mégis könnyű és hát „haladós” a javából. Utcára a Cloudstratus-t és a Cloudflyert használom a mindennapokban. Kényelmes és divatos, melegítőhöz és farmerhez is simán passzol.

Zárásképp elárulod nekünk az idei fontosabb terveidet?

Idén még egy külföldi versenyem lesz Horvátországban, ezen felül pár hazai verseny a szezon végéig. Jövőre legalább 3-4 külföldi versenyt szeretnék, többnyire rövid és középtávon. Itthon pedig az OB versenyek lesznek prioritásban.