Újrakezdés 2.0 - célmeghatározás, akcióterv

Mielőtt anyává váltam, azt hittem, hogy pici gyerekkel nem lesz lehetőségem olyan minőségű edzésmunkát végezni, amellyel komoly futócélokat tűzhetnék magam elé. A várandósság, a szülés elementáris élménye, az első kisfiam, Barnus megérkezése mentálisan és lelkileg egyaránt lekötött. Ugyan a szülés után hat héttel elkezdtem kocogni, de ezek a futások éppen csak arra voltak jók, hogy kicsit mozogjak és rövid időre kiszellőztessem a fejemből a babaszoba édes, tömény illatát.
Dilemma persze mindig volt. Egyik pillanatban azt éreztem, hogy képes lennék ismét úgy és annyit edzeni, mint egykor, máskor pedig a felkészülés nehézségeit láttam. A hajnali edzéseket, a nehéz, keserves résztávokat, a nap nagyobb részét felemésztő hosszú futásokat, az állandó egyeztetést, szervezést, hogy a kisfiam mellett mindig legyen valaki, ha én futnék. Sorakoztak az érvek-ellenérvek, mígnem arra jutottam, hogy belevágok, ismét versenyezni fogok. A társam, aki szintén amatőr futó, maximálisan támogatott ebben a döntésben.
Heti átlag 6 futásom volt, egy pihenőnappal. Zömmel terepen, erdőben futottam. A havi edzésmennyiség nagyjából 300 és 400 km között volt. Fokozatosan növekedtek a távok, a sík résztávokat felváltották a dombos, hegyi feladatok. Egyik kedvelt edzésem a Fenyőgyöngye-Hármashatárhegy közti 2,4 km-es aszfaltos emelkedő megfutása fel-le 2-3-szor. Nagyon hatékony futás. Heti 2-3 alkalommal esténként, amikor Barnus már ágyba került, kar-váll-hát-has-derék és farizom erősítő gyakorlatokat is végeztem. A terhesség nyomai természetesen a hasi tájékon múltak a legnehezebben. Hiába futsz, a has és derék röccenetei direkt nekik szánt feladatokért kiáltanak. Egy aktív, versenyekkel tűzdelt évben átlag 4000 kilométert futok. Ez ebben a körben, nem olyan sok. Persze nem is kevés. Egy évben rendszerint 3 pár cipőt használok el. Az első gyermekem születését követően teljesítettem egy aszfaltos maratont, egy Mátrabércet, egy Terep 80-at, a 65 km-es Bükki Hard-ot és egy isztriai 100-ast, meg még némi aprót.
Most ott tartok, hogy született még egy gyermekem, még egy kisfiú. Benedek lassan 3 hónapos lesz és már mellőle is eljárogatok futni. Napra pontosan a szülést követően 6 héttel indultam ismét útnak. S persze vacak futás volt, ahogy azt vártam. A második már nem annyira, a harmadik, negyedik, többedik futásom pedig egyre jobb, erősebb és kellemesebb volt. Egyelőre a legfontosabb célom, hogy elinduljon a súlyom lefelé. 11 kilótól szeretnék megszabadulni (63-ról 52-re) szépen fokozatosan. Távolabbi, de nem annyira távoli cél az idei Budapest Maraton. Idén lesz 10 éve, hogy először maratont futottam, pont itt Budapesten. Nagyon készültem rá, nagyon nagy és meghatározó élmény volt. Az idei pedig szép jubileum lesz és remélem szép célba érkezés.