24 óra alatt összesen több, mint 24 ezer szintet gyűjtött össze 3 hazai terepultrafutó

A csapatot Losonc Timi, Csuth Tamás és Nedjalkov Balázs alkotta, akik múlt szombaton reggel 7 órától 24 órán keresztül futottak, és gyűjtöttek össze összesen 24512m szintkülönbséget az általuk megtett 144, 144 és 153km alatt. Nedjalkov Balázst kérdeztük a kihívásról, hiszen az ő fejéből pattant ki ez az őrületes(en jó) ötlet!

Azért az nem titok, hogy szereted a különleges kihívásokat, de mégis: hogy találtad ki ezt?

Már régóta törtem a fejem valami extrémebb kihíváson, mert nagyon motiválónak tartom, ahogy a nemzetközi Salomon támogatott atléták folyamatosan jobbnál jobb ötletekkel rukkolnak elő. Viszonylag gyakran szoktam edzeni Csuth Tomi csapattársammal ezen a pályán (A Mecsekben - szerk.), mert nagyon rövid távon elég sok szintet lehet rajta összegyűjteni. Az egyik ilyen alkalommal, január 23-án pattant ki a fejemből az ötlet, hogy mi lenne, ha 24 órán át köröznénk ezen az útvonalon, hiszen eddig nyolc kör volt a maximum amit futottam rajta (41 km 2300 m pozitív szintemelkedéssel). Tamás hirtelen felindulásból igent mondott rá, így elindult egy visszafordíthatatlan folyamat.

Hogy állt össze a csapat?

Mivel a mostani helyzetben nem lehet tömeges rendezvényeket tartani, ezért maximum négy főben gondolkodtam. Szerencsére nem kellett sokáig törni a fejem, hogy kik mondanának egyből igent egy ekkora őrültségre. Megkérdeztem Losonc Timi Salomonos csapattársamat, valamint Rakonczay Gábor extrémsportoló barátomat ,és persze egyből igent mondtak mindketten. Sajnos Gábor pár nappal a kihívás előtt lesérült, ezért csak hárman maradtunk, de a lelkesedésünk nem hagyott alább. A csapatnak még szüksége volt egy fix tapasztalt frissítő emberre is, aki szintén rendelkezik versenyengedéllyel, hiszen éjszaka is kint lesz velünk. Ezt a feladatot Bea, a feleségem vállalta, hiszen nagy gyakorlata van az ilyen jellegű szupportban. A felszerelésben a Salomon, a Petzl lámpák magyar forgalmazója és a Squeezy Magyarország volt segítségünkre.

Nem kevés km, nem kevés szinttel: te magad mennyit edzel, hogy egy ilyen kihíváshoz gond nélkül odaállhattál és teljesíthetted is?

Átlagosan heti 90-100 kilométert futok, és ezt egészítem ki keresztedzésekkel. Heti szinten minimum 14 óra az edzésem. Szerintem egy ilyen kihívásra nem lehet pár hét, hónap alatt felkészülni, ehhez sok év kitartó munkájára van szükség. Továbbá nagyon fontosnak tartom a fizikai felkészültség mellett, hogy megfelelően kipihenten és motiváltan álljon oda az ember.

Hogyan tudtátok magatokat és egymást motiválni, hogy ne adjátok fel?

Azt már előre tudtuk, hogy nem egy tempóban fogunk futni, ezért minden körben kétszer találkozunk egymással. Ez nagyon sokat segített, főleg, hogy Timi még a kihívás legvégén is ugyanolyan mosolygósan rótta a köröket, mint az elején. Egy barátom azt mondta, hogy ha csak 99 százalékban vagy biztos benne, hogy meg tudod csinálni, akkor írd ki a Facebookra és úgy tuti nem adod fel. Szóval nagyon nagy motiváció ilyenkor, hogy nagyon sokan követik azt amit teszel és ezért összeszorított foggal végig viszem, mert nem lehet opció a feladás.

Volt-e azért olyan helyzet, amikor megfordult a fejetekben, hogy nem fejezitek be?

Már az elejétől kezdve kérdezgettem a többieket, hogy megbánták-e, hogy igent mondtak a kihívásra, de ők folyton azt válaszolták, hogy nem. Így gondolni se mertem a feladásra, pedig az éjszaka nem volt egyszerű, mivel borzasztóan lehűlt a levegő, egészen -6 fokig süllyedt a hőmérséklet.

Miért szeretsz egyébként szintes, hegyi útvonalakon futni?

Nehéz erre válaszolni, lehet azért, mert nem vagyok elég gyors síkon. Mindig is imádtam a természetet, főleg a hegyeket és amikor csak tehetem, ilyen helyeken futok. Viszont ahhoz, hogy élvezetes legyen a futás szintes terepen, érdemes a hétköznapokon is minél több szintet összegyűjteni. Számomra nincs csodálatosabb dolog, mint felfutni egy hegycsúcsra és onnan gyönyörködni a tájban.

Hogy érezted magad másnap?

A járásom kissé robotos volt. Nem is az izomlázam érződött, inkább az izületeim fájtak a terheléstől, de ez szerencsére pár nap alatt általában elmúlik. Szerdáig semmit nem sportoltam, csak a kutyáimmal sétáltam, és utána is csak szépen fokozatosan kezdem el a mozgást. Ilyenkor inkább a keresztedzéseket szoktam erőltetni, például elmegyek egy lazát bringázni.

Miket sportolsz még a futás mellett?

2020 tavaszán újra elkezdtem kerékpározni, ami nagyon hasznos a futás mellett, mert ízületi terhelés nélkül tudom fejleszteni az állóképességem. Persze természetesen az evezés is megmaradt és heti kétszer járok erősíteni cross training edzésre.

Mi lesz a következő kihívás, cél?

A következő kihívás egy többnapos bikepacking kerékpáros verseny lett volna a Kanári-szigeteken április elején, de azt pont ma mondták le a vírushelyzet miatt. Na de nem keseredek el, mert ez most annyira jól sikerült, hogy már a következő őrültségen töröm a fejem, mivel ha így folytatódik az év, akkor magamnak kell kitalálni a kihívásokat. Most csak pár méterrel csúsztam le az Everesting Challenge-ről, amit szeretnék futva és kerékpárral is teljesíteni.