Először rajtol Magyarországról a legendás Giro d’Italia

A háromhetes kerékpárversenyt a világ közel 160 országában évről évre több mint 800 millióan követik a televíziós közvetítéseken keresztül, a helyszíneken pedig több tízezer turista és szurkoló kíséri figyelemmel. A Giro nemcsak egy sportesemény, hanem egy fesztivál, népünnepély a sportág szerelmesei számára. A településeknek, melyeken áthalad a mezőny, ezért is kitüntetés, hogy bekapcsolódhatnak az eseménybe. A teljes hossz 3410,3 km. A verseny első három szakaszának Magyarország lesz a házigazdája. Az utolsó napi befutó május 29-én, az olaszországi Veronában lesz.

A három hazai szakasz

A háromhetes olasz kerékpárverseny Nagy Rajtjának, a Grande Partenzának ad otthont Budapest, illetve további helyszíneken is keresztülteker a mezőny az első három nap során.

1. szakasz – 2022. május 6., Grande Partenza
Budapest – Székesfehérvár – Esztergom – Visegrád
195 km / 900 méter szintkülönbség

Budapesten, a Hősök teréről indul a verseny. Az emelkedőkkel tarkított szakasz a lenyűgöző panorámájú Dunakanyarban ér véget. Az útvonal Székesfehérváron és Esztergomon halad keresztül, majd a versenyzők a Dunapartot elhagyva érkeznek meg a visegrádi Fellegvárhoz. Visegrád központjától kb. 5 km-t tekernek majd átlagosan 5%-os emelkedőn, hogy a hegy tetején a Királyi Palotánál érjenek célba. Itt kerül sor az eredményhirdetésre és 2022-ben első alkalommal a Maglia Rosa, azaz a rózsaszín trikó átadására.

2. szakasz – 2022. május 7., időfutam
Budapest
9,2 km / 150 méter szintkülönbség

Az egyéni időfutam ismét a Hősök teréről indul, majd a versenyzők az Andrássy út és a Nyugati tér érintésével a Duna felé veszik az irányt. Jó néhány csavar jellemzi majd az útvonalat mielőtt a folyó partját elérnék a kerékpárosok. Elhaladnak a Parlament épülete előtt, illetve a Margit hídon átkelve a budai oldalon folytatják a versenyt. A Budai Várhoz érkezve 150 méter szintkülönbséggel, egy darabon több mint 10%-os emelkedővel és macskaköves szakasszal is meg kell küzdenie a kerékpárosoknak. A befutóra és a díjátadóra a Szentháromság téren, a Mátyás Templomnál kerül sor.

3. szakasz – 2022. május 8.
Kaposvár – Nagykanizsa – Badacsony – Balatonfüred
201 km / 890 méter szintkülönbség

A harmadik nap útvonala a balatoni régióban vezet, Hévíz termálvizes tavának érintésével érik el a Balatont a versenyzők. A szakasz során Nagykanizsán és Badacsonyban lesz egy-egy részhajrá. Az utolsó 50 km a tó északi partján halad, majd a mezőny a Tihanyi Apátság lábánál levő hegyihajrát követően, várhatóan mezőnyhajrával érkezik Balatonfüred főútján a célba.

Adalékok a verseny történetéről

1909. május 13-án rajtolt el az első Giro d’Italia Milánóban. Ezt követően minden évben megrendezték, kivéve a két világháború éveiben. Kezdetben csak olasz kerékpárosok versenyeztek, ahogy nőtt a Giro népszerűsége és rangja, úgy bővült a mezőny egyre inkább, ma már a világ számos országából érkeznek résztvevők. A verseny útvonala minden évben változik, ám a felépítése közel azonos. Minden évben van legalább két időfutam, illetve több olyan szakasz az Alpok hegyi útvonalain, amely során jelentős szintemelkedést kell megtenni. Jellemzően azok a kerékpárosok sikeresek a Girón, akik minél sokoldalúbbak a sportágban, gyorsak síkon és erősek hegyen.

Az első évben a versenyzőkre 8 szakasz és 2447 kilométer várt, a győzelmet Luigi Ganna szerezte meg. Az első év sikere után 1910-ben a kerékpárgyártók azt kérték a szervezőktől, hogy növeljék a távot, amely így már 10 szakaszból és 2987 kilométerből állt. 1911-ben a római Világkiállítás miatt a fővárosból rajtolt, a verseny útvonala először ment 2000 méter fölé. Az 1920-as Girót szinte elmosta az eső (mindössze 10 versenyző fejezte be a viadalt), pedig a verseny először hagyta el Olaszországot, Svájcba tett egy kis kitérőt. 1927-ben 12-ről 15 naposra nőtt a Giro hossza, a szakaszok pedig rövidebbek lettek. 1931-ben viselhetett először rózsaszín trikót az összetett első helyén álló kerékpáros. 1933-ban rendezték meg az első egyéni indításos időfutamot, és létrehozták a hegyi pontversenyt. Az 1950-es Girót először nyerte külföldi kerékpáros, a svájci Hugo Koblet. 1965-ben a Giro először indult külföldről, San Marinóból.

Az 1998-as Giro d’Italia Marco Pantani nagy versenye volt, az apró olasz hegymenő abban az évben a Tourt is megnyerte. A 2002-es olasz körverseny már hat európai országot érintett. A kétezres években a dopping árnyéka súlyosan befolyásolta a Giro megítélését, több korábbi és későbbi győztes produkált kétes eredményeket a vérvételek során. A 2008-as Girót a korszak egyik klasszisa, a spanyol Alberto Contador nyerte. 2009-ben mindenki Lance Armstrongot várta az első helyre, ám helyette Gyenyisz Mensov a verseny történetének harmadik orosz győztese állhatot a dobogó felső fokára. 2013-ban az olasz Vincenzo Nibali győzött, ő azon kevesek egyike, aki Girót, Tourt és Vueltát is tudott nyerni. 2017-ben a 100. Giro d’Italián a holland Dumoulin győzött – az utolsó szakaszon véve át a rózsaszín trikót. A 2018-as Giro Jeruzsálemből rajtolt, a győzelem pedig az angol Chris Froomé lett. Pantani 1998-as győzelme óta ez volt az első alkalom, hogy a végső győztes lett a hegyek királya is. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az eredeti időpontról októberre került a Giro. 2007 után ebben az évben ismét volt magyar versenyző a mezőnyben Valter Attila személyében, összetettben a 27. helyen ért célba, legjobb eredményét (9. hely) a 20. szakaszon érte el. 2021-ben a verseny kizárólag Olaszországban zajlott, ezen az eseményen is ott volt Valter Attila. A 21 szakaszból álló verseny 6., 7. és 8. szakaszai után rózsaszín mezbe bújhatott, mert összetett időeredménye alapján az élen állt. Attila mellett egy másik magyar kerékpáros, Dina Márton is versenyzett. Attila a 14. helyen, Dina Márton a 100. helyen végzett. A tavalyi verseny győztese végül a kolumbiai Egan Bernal lett.