Így hozd ki egy versenyfelkészülésből a maximumot! - Molly Seidel olimpiai bronzérmes maratonfutó tanácsai

Annak ellenére, hogy Seidel most került csak a hosszútávfutás középpontjába, valójában nem számít kezdőnek. A főiskolás évei alatt négyszer volt amerikai egyetemi bajnok 5000 és 10,000 méteren, mégis a diploma megszerzése után nem állt be profinak. Kapott ugyan komoly ajánlatot egy szponzortól, de úgy érezte, lelkileg még nem áll készen arra, hogy csatlakozzon a profikhoz. A futástól igaz nem távolodott el, de a civil életben helyezkedett el. Néhány évet lazábban vett, mert folyamatos sérülések hátráltatták a felkészülésben. Azonban 2019-ben decemberében elért 1:10.27-es félmaratoni idejével megszerezte a meghívót a 2020-as amerikai olimpiai válogató maratoni távjára.

Molly korábban még sosem futott félmaratonnál hosszabb távot, de úgy érezte, itt az alkalom, hogy végre kipróbálja magát maratonon is. Akkor még nem is sejtette, hogy mibe vágja a fejszéjét, hiszen első próbálkozásával azonnal kivívta magának az indulási jogot a tokiói olimpiára. A válogatón második helyen ért célba, és a 2:27.31 perces idejével biztosította be magának az olimpiai részvételt. A verseny előtt egyáltalán nem volt bizakodó, eredményével még magát is meglepte. Nem számított a kvalifikációra, arra meg végképp nem, hogy 2021. szeptemberében Sapporoban mindenki - és saját maga - várakozásával ellentétben is bronzérmet szerez majd a 32. nyári olimpiai játékokon. Talán az nem is annyira érdekes, hogy afrikai futók végeztek az élen, azonban, hogy a harmadik helyen egy amerikai sportolónő ért célba, méghozzá egy olyan atléta, aki előtte zöldfülűnek számított hosszútávfutásban, arra már senki sem mert volna fogadni.

Molly Seidel a női maratonfutás történetének harmadik amerikai érmese, aki igazán nagy utat tett meg az olimpiai dobogóig. Lehet, egy amatőr futó számára távolinak tűnhet mindaz, ameddig Molly eljutott, mégis sokat tanulhatunk tőle, ha most kóstolunk bele a maratonfutásba. Az olimpia előtt Molly-nak szinte teljesen idegennek számított ez a táv, de már az első próbálkozása sikeresnek bizonyult. Ezért igen hasznos tanácsokkal tud szolgálni azok számára, akik hozzá hasonlóan tapasztalatlanul állnak a rajtvonal mögé, mégis szeretnék kihozni magukból a maximumot azon a bizonyos 42 kilométeren.

Molly leghasznosabb tippjei, ha szeretnél kiemelkedő sikereket elérni, a következők:

1. Az edzésterv sose legyen kőbe vésett szabályzat!
   Molly edzője, Jon Green 2-3 hónapra előre szokta megírni az edzésterv vázlatát, de csak nagy vonalakban, mert az Molly jóváhagyása, és a vele való egyeztetés nélkül sosem léphetne érvénybe. Molly-nak tehát van beleszólása a terv alakításába, esetlegesen változtatások kezdeményezésébe.
   Ahogyan pedig időben haladnak előre, egyre konkrétabb feladatokat ír elő a tréner, és egyre többet alakítanak rajta, hogy a terv a legtökéletesebben illeszkedjen Molly állapotához. Nagyon fontosnak tartja mind Jon Green, mind pedig Molly, hogy, ha szükséges annyiszor átírják az edzéstervet, ahányszor kell, hogy az leginkább passzoljon Molly fizikai és mentális felkészültségéhez. Ha úgy tartják helyesnek, akár pihenőnapok beiktasától sem riadnak vissza, hiszen a regeneráció is az adott cél elérését szolgálja. A futónő és edzője is azt vallják, hogy az edzésterv alakításában nagy szerepet kell hagyni annak a személyes faktornak, hogy egy sportoló, hogyan is érzi magát éppen. Tehát, ha esetleg sérülés veszélye forog fenn, vagy nem jut elég idő pihenésre, szerintük jobb kihagyni egy-egy edzést, mint utána egy sérülésből való felépüléssel bajlódni. Molly azt vallja, egy-egy nap kihagyás nem fog semmit sem változtatni a végeredményen, és annak megtapasztalása, hogy ő még pihenőt is megengedhet magának, magabiztosságot ad neki a versenyeken.
   
   
2. Élvezd a könnyű edzéseket, a laza napokat!
   Amikor Molly-nak regeneráló futás van előírva az edzéstervében, akkor szeret nagyon lassú tempóban kocogni. A könnyű napokat nem rohanja el, ellenben az erős napokon valóban kihajtja magát. A kemény tempó futásokat 3:20-on belüli átlaggal teljesíti, a könnyű edzéseit azonban 5 percen kívül szokta futni. Molly szerint, ha valaki minden edzés alkalmával lassan fut, képtelen lesz fejlődni, ha pedig folyamatosan kihajtja magát, könnyen kiéghet, vagy lesérülhet. Molly úgy gondolja, minél jelentősebb az erős és a könnyű edzések tempója között a különbség, annál látványosabb sikereket lehet elérni.
   
   
3. A folyamatos és fokozatos fejlődés a siker kulcsa
   Amikor megkérdezték Molly-t, hogy az olimpiai válogató után változtattak-e valamit a felkészülésén, ami esetleg hozzájárulhatott az olimpiai bronzérem megszerzéséhez, azt válaszolta, semmilyen drasztikus módosítást sem eszközöltek az edzéstervben. Inkább csak hagytak időt a korábbi edzésmunka beérésének, és nagyon minimális kilométer szám emelést hajtottak végre. Hogy másoknak is megmutassa, semmilyen ördöngösség sincs az edzéstervében, Molly folyamatosan megosztja futásait Straván.
   
   
4. Ne vedd túl komolyan a versenyzést!
   A versenyzés valójában nem más, mint az elvégzett munkának a megnyilvánulása, Molly szerint hiba lenne túl komolyan venni az egészet. Molly szereti elviccelni a rajt előtti pillanatokat, ezzel próbálja meg oldani a feszültséget, és másoknak is azt javasolja, hogy igyekezzenek lazán kezelni a versenyszituációkat. Molly úgy véli, a jó hangulat hozzájárul a jobb eredményhez, ezért ő például szívesen barátkozik a versenyek előtt a vetélytársaival. Szerinte a kapcsolatépítés a pályán is jól jöhet, az új ismerősökkel ugyanis, egymást segítve a táv nagy részét akár együtt is megtehetik, nem kell magányosan küzdeni. Molly nem hisz abban, hogy az a világ végét jelenti, ha egyszer lemarad a dobogóról, vagy, ha egy bizonyos tempót nem tud tartani, illetve egy kitűzött időt nem tud megfutni. Szeret az esélytelenek nyugalmával versenyezni, és másoknak is azt tanácsolja, ne helyezzenek magukra extra elvárásokat a rajtvonalnál, mert attól nem fog tudni senki sem jobban teljesíteni. Könnyebb könnyedén versenyezni, mint terhekkel a vállakon.
   
   
5. Próbálj megbarátkozni az unalommal!
   A maratonra nem csak fizikai, de a mentális állóképességünket is meg kell edzenünk. Molly szerint lelkileg is fel kell készülnünk egy hosszú, önmagunkkal töltött, vívódásokkal teli időszakra. Úgy gondolja, a maratonfutás titka abban rejlik, hogy elfogadjuk a tényt, a felkészülés igen egyhangú, monoton és unalmas lesz. Molly azt mondja, ő inkább egyedül fut, hogy minél jobban hozzászoktassa magát a magányhoz. Mindez egy idő után idegesítővé válhat, azonban ez sokban hozzájárulhat a sikerek eléréséhez. Saját bevallása szerint a maratoni felkészülés edzései alatt olyan állapotba szokott kerülni, mintha meditálna: koncentrál a gondolataira, mégsem gondolkodik konkrét dolgokon. A maratoni bronzérem megszerzése után is megkérdezték tőle, mire gondolt a verseny közben, de nem tudta pontosan megmondani, mi minden járt a fejében. Inkább csak próbált a versenyre fókuszálni, az adott pillanatokra koncentrálni, hogy a versenyszituáció alakulására azonnal reagálni tudjon. Molly vallja, a mentális erősségre idővel szert lehet tenni, ez is egy olyan képesség, amit gyakorolni lehet, amire edzeni kell.
   
   
6. Fordítsd javadra a csalódásokat!
   Ez az a terület, amin még magának Molly-nak is sokat kell dolgoznia, mert még a mai napig hajlamos egy-egy rosszabbul sikerült edzést túlságosan is magára venni. Mostanában igyekszik inkább arra fókuszálni, hogy ezeknek az edzéseknek is megvan az értelme, és hogy egy-egy ilyen futás nem fogja tönkretenni a teljes felkészülést. Edzés közben pedig ezekkel a mondatokkal szokta elűzni negatív érzéseit: “Ne panaszkodj, ne sajnáltasd magad. Mindenkinek ugyanolyan nehéz, nem vagy egyedül az érzéseiddel.” Amikor az olimpián a 4. helyen futott, és tudatosult benne, hogy valószínűleg éppen le fog csúszni a dobogóról, akkor pedig ezekkel a szavakkal biztatta magát: “Lehet, hogy nem leszek dobogós, de ha kiadok magamból mindent, semmi miatt sem kell szégyenkeznem.” Végül pozitív hozzáállása, pozitív végkifejletet eredményezett, mert a harmadik helyen futott be a célba.
   
   
7. Ismerd meg a szervezeted, és bízz a saját megérzéseidben!
   Érdekességnek számít, hogy Molly-nak általában nincs konkrét terve a versenyekre vonatkozóan. Inkább csak engedi, hogy a szervezete kihozza magából azt a teljesítményt, ami benne van. Green edző ezt edzéseken is elég gyakran alkalmazza. Előfordul, hogy egy fokozó hosszú futásnál csupán a kezdeti sebességet adja meg, a fokozás mértékét azonban Molly-ra bízza. A sportolónő elmondása szerint pont azért tudnak trénerével összhangban dolgozni, mert ő teljesen mértékben meghallgatja Molly-t, és mindig figyelembe veszi az érzéseit. Partnerként kezeli az edzésterv kidolgozásában, közösen alakítják az edzések menetét. Ez a bizalom sportolónő irányába hatalmas motivációt ad neki az edzésekhez, amelyeket korábban más edzőknél nem érzett. Mindezek mellett Molly azt is vallja, ha valaki megtalálja az örömöt az edzések végrehajtásában, és nem az eredményekre koncentrál, hanem magára a folyamatra, hogy honnan jutunk hová, akkor a befektetett munka minden perce értékes. Ezt próbálja meg magában is tudatosítani minden alkalommal, hogy micsoda szuper és klassz dolog, hogy rajtvonal mögé állhat, és perceken, órákon keresztül azt csinálhatja, amit a legjobban élvez az életben.