Téged mi motivál?

Akkor még nem tudtam, hogy Londonban nem leszek ott. Válaszolni sem tudtam a kérdésére, mert azaz igazság, hogy akkoriban fogalmam sem volt már, miért is csinálom. Tettem amit tennem kellett.
Aztán megtörtént a “kudarc”, (kudarc=Kriszti nem volt Londonban) ami számomra egy új élet kezdetét jelentette.
Elmentem Rómába, ért sok spirituális és mindenféle megvilágosodás és szép lassan visszataláltam a futáshoz. Csend kellett. Egy időre. És idő kellett, hogy a csendet el tudjam viselni. Mert a csendben hallottam meg azt, ki vagyok én és mi köt ilyen szorosan ehhez a sportághoz.

4 évvel később, nem is oly rég, feltették a kérdést újra, mi motivál még. Nem tudtam, mit mondjak, mert már nem olyasmi, amit könnyű szavakba önteni. Nem csupán anyagi dologok, érmek, egyénik, amik részei egy élsportoló életének. Illetve ezek is részei.
Talán a kérdést tenném fel máshogyan magamnak.

Miért futsz még mindig?
Azért futok, mert szeretem. Mert újra képes vagyok kisgyerek módjára örülni egy tavaszi záporban való futásnak vagy élvezni, ahogy elmehetek csak úgy futni a határba. Ezt kerestem 4 éve annyira. Visszatalálni önmagamhoz. Szabadnak lenni. Ezekért nem adtam fel 2012 után és ezek azok a pillanatok, amik tovább és tovább löknek.
Téged mi motivál?