Futóként is dönthetsz úgy, hogy sokkal környezettudatosabb úton jársz!

Arról nem is beszélve, hogy a „greenwashing” is felütötte a fejét, ami annyit takar, hogy cégek szolgáltatásaikat és termékeiket úgy adják el, hogy mellé tűzik a zöld címkét, miközben valódi fenntarthatósági törekvés nincs mögöttük. Tehát már önmagában a felszerelésvásárlásnál is alaposan körül lehet járni, hogy melyek azok a termékek, kiegészítők, amik valóban a fenntarthatóság jegyében készültek és melyek azok a versenyek, amelyek szervezői valóban „zöld” döntéseket hoznak a szervezési folyamat során.

Ám túl ezeken a te döntésed az, hogy például mennyit utazol autóval vagy repülővel egy-egy verseny miatt! De meg is fordíthatjuk a gondolatot, törekszel-e arra, hogy ne indulj olyan futóversenyen, amely megközelítéséhez hosszú órákat kell autóban vagy repülőben töltve utazni. A nagyobb futóversenyeken indulók legpusztítóbb cselekedete maga az utazás, amihez nem ritkán olyan járművet használnak, melynek széndioxid-kibocsátása jelentős. Nyilván minél kisebb egy verseny, annál kisebb a kapcsolódó ökológiai lábnyom.

Az Under the Sky We Make című művében Dr. Kimberly Nicholas klímakutató hivatkozott egy tanulmányra, amelyben rámutatott arra, hogy egy oda-vissza irányuló transzatlanti repülés az egyénre vetített szén-dioxid-kibocsátás éves szintjéből nyolc hónapnyit fel is használna, amennyiben 2030-ra elfogadható szintre lassítanánk az éghajlatváltozást, ma tehát még ennél is többet él fel az éves egyéni kvótából egy ilyen út! Nicholas kutatása szerint a három legerőteljesebb dolog, amit egy egyén megtehet, az a repülés, az autózás és a húsmentesség bevezetése. „A ruházat és a cipők éghajlatra gyakorolt ​​hatása elenyésző a mobilitáshoz képest egy futónál” – mondja Nicholas.

Az alternatív közlekedési eszközök alkalmazása lenne a legjelentősebb környezetvédelmi döntés, amelyet futóként meghozhatunk. Például utazásaink során részesítsük előnyben a vasutat, a kerékpárt és végső soron a telekocsit, ami még mindig jobb, mintha egyedül vagy másodmagunkkal ülnénk egy 4-5 személyes vagy akár még nagyobb autóban.

Hiába, hogy a felszerelés kicsit tesz hozzá vagy vesz el a környezet védelméből, azért érdemes erre is komoly gondot fordítani! Valójában sok minden, amit teszünk – például a Netflix filmek és sorozatok nézése, vagy a futóholmiktól tömött szekrény – hozzájárul a klímaváltozáshoz. A futóruházat jellemzően szintetikus. A pamuttól vagy a gyapjútól eltérően a nedvességelvezető és légáteresztő sportruházathoz használt szövetek nem természetesek. A szintetikus szövetekkel kapcsolatos probléma gyökere egy egyszerű tényre vezethető vissza: olajból készültek. Alapvetően a szintetikus szálak – mint például a poliészter, nejlon, lycra – más-más típusú műanyagok, amik ugyanazokat a problémákat okozzák, mint például egy PET palack. Csak a poliészter előállítása több mint 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez évente, körülbelül ugyanannyit, mint 185 széntüzelésű erőmű. Igen. Sajnos ez a szövetlista megtalálható a teljes futóruhatáron. Ami még ennél is rosszabb, minden alkalommal, amikor ezeket a ruhaneműket mossuk, szintetikus nanorészecskék hullanak ki, és utat találnak a tavakba, folyókba, patakokba, majd végül az ezekben a vizekben élő ökoszisztémákba kerülnek. Már az is elhangzott a klímaváltozás okait taglaló magyarázatok közepette, hogy a mikro-műanyagszálak lehetnek a Föld legnagyobb szennyezőforrásai. Erre a problémára olyan gyapjúból készült sportruházat lenne a megoldás, ami természetesen antimikrobiális, vagyis maximális használat mellett is elegendő a ritkább tisztítás.

Ha sportruházat, akkor általában a tömeggyártott, kedvező árúnak titulált holmik a leginkább kerülendők! Az árcédulák nem feltétlenül tükrözik a gyártás valódi költségeit, amibe beletartozik a ruházatkészítés összes külső költsége – például a környezetszennyezés, vagy a gyárakban dolgozókra és a környezetükben élő közösségekre gyakorolt ​​egészségügyi hatások és azok anyagi következményei. Talán ezt így nehéz átlátni akkor, amikor a sportáruház futóosztályán a következő szezon holmijait válogatjuk, sőt az is nyilvánvaló, hogy egy merinó gyapjú futófelső, futónadrág és futózokni ára jóval magasabb, mint szintetikus anyagból készült változataiké, ám ezek árcédulája valójában jobban jelzi az ökológiai költségeket, mind a gyártás, mind a bolygó szempontjából, valamint a jobb minőségű kivitelezésből rendszerint hosszabb élettartam is következik. A magasabb árkategóriát és minőséget képviselő sportruházatból kevesebbet veszünk, ami a felesleges (túl)fogyasztást is kordában tartja.