Teljesítménynövelés pulzusméréssel 1. rész: Mire jó, hogyan alkalmazható ez a módszer?

A pulzusmérés a világ legegyszerűbb dolga, bárki ráteheti az ujját a nyaki ütőerére, majd 10 másodperc alatt megszámolhatja, mennyit pulzál a benne keringő vér, ezt a számot beszorozva hattal, meg is van a percenkénti pulzusszám. Futás közben mindez nehezen kivitelezhető, így sokkal egyszerűbb pulzusmérésre alkalmas órát beszerezni. Gyakorlatilag minden sportórának van ilyen képessége. Ha pedig van, érdemes használni.

A pulzusadatok alapján lehet besorolni, hogy az egyes pulzusértékek a teljes pulzustartományt nézve nagyjából mekkora terhelést jelentenek a szervezetre.

Terhelés szerint az alábbi pulzuszónákat különböztetjük meg:

• Regeneráló jellegű edzés: 50-60 %
• Könnyű aerob intenzitás: 60-70 %
• Közepes aerob-anaerob átmenet intenzitás: 70-80 %
• Magas intenzitású: 80-90 %
• Maximális, maximális közeli intenzitás: 90-100 %

Ezek a zónák jó közelítő értékeket adnak, de egyénenként nagyon eltérő számokkal találkozhatunk. Sokat számít például a sportoló neme, kora, genetikai háttere, edzettségi állapota, stb.

Érdemes tudni, hogy a terhelés során a szervezet oxigént használ fel. Növekvő terhelés esetén nem elegendő a szervezet számára a rendelkezésre álló oxigén, így úgynevezett oxigénhiányos állapot lép fel, aminek hatására tejsav képződik. A tejsav végig jelen van a szervezetünkben (hisz valamennyi szénhidrátégetés még teljes nyugalomban is van), csak éppen terhelés növekedésével egyre nagyobb koncentrációban jelentkezik. Ha a koncentráció eléri a 2 mmol/l értéket aerob-anaerob átmenetről beszélünk, amikor a szénhidrátégetés kezd kifejezetté válni. Laktát küszöbnek azonban általában a 4 mmol/l érték körüli hirtelen emelkedést értjük. Valahol itt van az a pont, amikor a tejsav termelés emelkedését a szervezet a lebontó folyamatokkal már nem képes egyensúlyban tartani, hosszú távon csökken a teljesítmény. Maximális intenzitásnál a 15 mmol/liter érték sem ritka.

Hogy megkapjuk a fenti zónákhoz tartozó pulzusértékeket, léteznek „házi” technikák, képletek, de igazán pontosan csak műszeres mérés útján határozhatók meg. Az edzészónákhoz tartozó értékek idővel - az edzettség alakulásával - valamelyest módosulhatnak, ezért bizonyos időközönként a méréseket érdemes megismételni.

Sok futó számára fontos az eredményesség adott szinten, eredményes edzésmunka pedig a pontos pulzuszónák meghatározásával és azok használatával érhető el hatékonyan, pontosan azért, hogy a céloknak megfelelő intenzitású terhelést adjuk a szervezetnek. Az egyéni pulzuszónák értékének bemérését legegyszerűbben teljesítménydiagnosztikai laborban célszerű elvégeztetni.

Én legutóbb az Ensportban jártam állapotfelmérésen. Természetesen egy mérés is sok kérdésre ad választ, azonban én arra voltam kíváncsi, hogy 1 év elteltével - bizonyos paramétereim - az edzések hatására hogyan változtak.

Ezeket a paramétereket fogom a következő cikkben sorra venni.