Borítókép: "Egy út magamhoz, Istennel, út a családommal, a családomhoz és út veletek, futókkal"

"Egy út magamhoz, Istennel, út a családommal, a családomhoz és út veletek, futókkal"

„Ha szeretnéd a futás egy újabb oldalát megismerni, ha szeretnéd a sportot a lelked ápolásának szolgálatába állítani, és a futás örömét több szinten megélni, vagy csak szeretnél egy kis időt tölteni a gondolataiddal, miközben az ország egyik legszebb táján futsz; csatlakozz a Mária Maratonhoz egyéniben, vagy váltóban!” – a Mária Maraton oldalán olvasom ezeket a sorokat, miközben Makai Viki válaszait szerkesztem be ebbe a cikkbe. Viki és férje, Laci ma futni indultak ugyanis a Mária Maratonon. Mit takar pontosan ez a vállalás és miért döntöttek az indulás mellett, ezekről a témákról beszélgettem Vikivel.

- Ma indultok a férjeddel, Lacival az 1300 km hosszú Mária Maraton útvonalon. Mit lehet minderről tudni, hogyan jött az ötlet, hogy végigfussátok?

- Idén második alkalommal rendezi meg a Mária Út Egyesület a Mária Maratont. Tavaly Veres Béla és Frank Tibi futották végig a távot. Február környékén hívott fel Gergő – az egyik szervező – hogy vállalnám-e a 30 napon át napi maratonokra bontott 1300 km-es táv lefutását 2017-ben. A kérdés egyszerre volt meghökkentő és hajmeresztő. GYES után épp munkába állás előtt, egy hónap „szabi” egy próbaidős munkahelyről, vagy a családtól, ráadásul a nyár közepén ott a 24 órás VB, amire 3 évet készültem és a legjobb eredménnyel kvalifikáltam. Nyilván nemet mondtam azonnal.
Pár óra múlva visszahívott Gergő, hogy őket, mint esetleges munkáltatókat érdekelné a segítségem. Mivel maga a projekt tetszett, és örültem, hogy futással kapcsolatos feladatot láthatnék el, bekapcsolódtam részmunkaidőben a szervezésbe. A bogár már persze a fülemben volt. A következő futásom alkalmával gondolkoztam róla, Lacim hogy imádta a Trans Americás beszámolókat, és megfordult a fejemben, hátha ez a mi kis „trans Közép-Európás” lehetőségünk. Mikor felhívtam, hogy esetleg lenne-e kedve hozzá, hogy váltóban bevállaljuk, kb. fél óra alatt letisztult benne a gondolat: szeretné.
Tulajdonképpen a VB volt a „nagy” kérdés. De a szívem és a lelkiismeretem most a család és a zarándoklás mellett tette le a voksát a család nélküli utazás és a versenyzés helyett.

- Párban futjátok. Hogyan tervezitek egymás váltását?

- A váltást naponként tervezzük, de egy-egy szakaszt együtt szeretnénk futni, hogy ez egyfajta párkapcsolati élmény is legyen. ;)

Forrás: Ultra Trail Hungary Facebook oldal

- Te többnyire aszfaltos ultrákon méretteted meg magad, pár hónappal ezelőtt volt egy 12 órás csúcsdöntési kísérleted futópadon. Olykor-olykor terepversenyeken is megjelensz, idén a Mátrabérc Trailen és az UTH 111 km-es távján, ahol másodikként futottál be a nők között. Nagy átjárásod van az egyes "futókörnyezetekben". Hol érzed a legjobban magad és miért?

- :-) Azt tartom magamról, hogy szeretem az állandóságot. Az állandóság a futás és én vagyok, és minden ezen kívüli – futással kapcsolatos –változás az én futással való kapcsolatom erősíti. Olyan ez, mint különböző élethelyzetekbe helyezett szerelem: úgy érzem, sok ponton kapcsolódom a futáshoz, és ez a változatosság segít abban, hogy őrizzem a varázsát, élvezzem az „újszerűségét” és ezzel fenntarthatóvá tegyem az életemben.
A futásban azt szeretem legjobban, amilyen hatással van rám. A környezet persze tudja ezt a folyamatot erősíteni, vagy gyengíteni. Valószínűbb, hogy egy tavaszi délelőtt egy virágillatú, kitaposott ösvényen érezném magam a legjobban, de ez nem biztos. Úgy hiszem, nem helyszín függő, hogy mely futásaimat kíséri áldás.

- Leginkább versenyzel, azaz folyamatosan megmérettetted magad másokkal, ez a futózarándoklat mégis más. Mire számítasz, mit fog neked adni az út végén ez a kaland?

- Imádtam versenyezni, mert őrült jó pörögni a női ultrás mezőny fejlődésének a körforgásában. Ösztönzöttnek és ösztönzőnek lenni, együtt fejlődni a mezőnnyel és ezt együtt „játszani” a futótársakkal. De most nem erre vágyom. Betegség és gyász volt és van a családunkban, a futásom eredményességét pedig megkérdőjeleztem, sőt a célján is el kellett gondolkodnom. Szomjaztam a zarándok lelkületet – habár sosem zarándokoltam ezelőtt – de tetszett, hogy a futás nem a cél, hanem az eszköz.

Forrás: Ultra Trail Hungary Facebook oldal

- Hetente több maratonnyi távot fogtok Lacival lefutni, hogyan készültetek erre a futásra?

- A kihívás lelki gondozói oldala motivált jobban, de megerősített a döntésben, hogy a jelenlegi edzettségi állapotom fenntartásának – ami elég jó – pont megfelelt ez a kihívás. Laci több futással, én az állapotom szinten tartásával és rápihenéssel készültem.

- Lesz-e segítőtök? Hol töltitek az éjszakákat?

- Lesz segítőnk. Elsősorban a Mária Maraton csapata, mivel ez az esemény nyitott, bárki csatlakozhat résztvevőként, s ők ugyan azt a segítséget kapják meg tőlük. Másodsorban lesz egy állandó bringás kísérőnk Szatmári András, aki tavaly a teljes távon végigkísérte és segítette a futókat. Tapasztalt az útvonal és a segítés tekintetében egyaránt. Nagyobb létszám esetén kísérő autó is segít a frissítésben.
A gyermekeinkre való tekintettel az egyesület biztosított számunkra egy lakóbuszt. Ennek nagyon örülök, mert így a gyerekek nem lesznek kitéve a minden napi költözés „élményének”, hanem némi biztonságot és állandóságot jelent a lakóautó.
Édesanyám, András, a Mária Maratonos csapat és a csatlakozó futók és meghívott vendégek helyszínenként különböző komfortú helyeken kapnak szállást. Az első éjszaka például szállodában volt, de lesz ahol plébánián, panzióban vagy épp kollégiumban hajthatják álomra fejüket a zarándokok. (Ez a honlapon nem jelenik meg, de kérdésre szívesen válaszolunk, ha valaki valahol csatlakozni szeretne és tudni szeretné.)

Forrás: Ultra Trail Hungary Facebook oldal

- Általában az ilyen típusú zarándoklatok magányosak, elmélyedőek, ez számotokra családi kalandnak tűnik, hiszen a két kisgyereketekkel mentek. Mit gondolsz, a gyerekek hogyan fogják viselni a heteken át tartó utazást?

- Úgy tervezem, hogy ez egyben egy út magamhoz, Istennel és egyszerre út a családommal és a családomhoz, és harmad sorban egy közös út veletek, futókkal.
A zarándoklás belső út. Sokaknak disszonáns a média, a posztolás, és a GPS-es nyomkövető, ami a folyamatos láthatóságunkat teszi lehetővé bárki számára. De azon, ami zajlik, számomra nem változtat az, hogy ez látható vagy sem. A blogom is nyitott könyv. Azt mutatja, ami van, de ha nem írom le, akkor is ez van. A futózarándoklat egy új, kívánatos futóműfaj lehet, aminek a fő célja egy belső úton való haladás. Ha nem beszélünk róla, akkor olyan mintha kincset rejtegetnénk és mindenkit a saját tapasztalására hagynánk. A lelki folyamataink pulzálnak, gondolataink frissülnek mikor futunk. Szerintem értékteremtő lenne mindezt tudatosabban csinálni.
Gyermekeinknek is lesznek „mélységeik és magasságaik” az utazás során, akár csak nekünk. A 30 nap időbeliségét nem fogják még fel. Remélem, azt élik majd át a családdal, mint én a futással: a szeretetkapcsolat minden körülmények között megáll, sőt azok változása erősíti meg. Különlegessé és értékessé teszi azt. (Majd megkérdezzük az óvó néniket szeptemberben, mit meséltek. ;))

- Akik szeretnének csatlakozni a futózarándoklathoz, hol és hogyan tehetik meg?

- Az eseményleírást és regisztrációs lehetőséget a honlapon találjátok, itt. Lesz egy kiemelt két napos szakasz. De követni tudtok minket a Mária Maraton FB oldalán is.

Nyitókép: Ultra Trail Hungary Facebook oldal