Aktív gyerek, boldog gyerek - a sportra nevelés legjobb játékos eszközei

Legújabb print kiadványunk fő témája a gyerekek és a sport kapcsolata körül forog, a bookazine-ban számos hasznos és izgalmas cikk olvasható arról, hogy miként is nevelhetünk sportszerető, boldog gyerekeket? Egy friss amerikai tanulmány szerint sokat számít a gyerekek fejlődése során, ha már egész pici koruktól kezdve játékként, és nem erőfeszítésként élik meg a fizikai aktivitást.

Az 1960-as években, egy Gunnar Borg nevű svéd pszichológus alkotta meg úttörő módon az "érzékelt megterhelés" szubjektív skáláját. A skála a 6-os minimumtól a 20-as maximumig terjedt, azért, mert ezek azok a számok, amelyek a tudós szerint nagyjából megfelelnek a pulzusszámoknak, tízzel osztva. Például, ha a Borg-skálán az erőfeszítés 12, akkor az 120 körüli pulzust jelent. Borg feltételezése az volt, hogy az erőfeszítés szubjektív érzékelése meglehetősen szorosan illeszkedik a fiziológiai terhelés objektív mutatóihoz, így a pulzushoz is.

A svéd szakember feltételezését azonban nemrég egy érdekes amerikai tanulmányban cáfolták meg kutatók.

Elméletileg azt várhatnánk, hogy azokban a fél órás blokkokban volt a gyerekek legmagasabb átlagos pulzusa, amikor a legnagyobb erőfeszítésről számoltak be. Viszont a legtöbb esetben akkor fejtették ki a legnagyobb erőbedobást, amikor egyedül játszottak. Átlagosan 10 ütésszámmal alacsonyabb volt a mért pulzus akkor, amikor egy baráttal, vagy egy szülővel töltötték el az időt.

Tehát levonható az a következtetés, hogy amikor egy gyerek eltereli a figyelmét, mert leköti a baráttal vagy, a szülővel való játék, a kisebb erőfeszítést igényel számára a mozgás, mint amikor egyedül játszik. A fenti elméletet támasztja alá egy korábbi, 2014-es vizsgálat is, amikor a gyerekek mozgékonyságát monitorozták, és a sebességmérő adatai alapján megállapításra került, hogy a gyerekek általánosan 54 százalékkal aktívabbak közösségben, mint amikor egyedül kell mozogniuk.

Szülőként érdemes levonni azt a tanulságot, hogy néha a gyerekeknek valami kis pluszra van szüksége a mozgáshoz, így ilyenkor játékos megoldásokat célszerű keresni, amivel elterelheti a figyelmét arról, hogy a mozgás valójában számára fizikailag megterhelőbb, mint a képernyő előtt töltött idő. A közösség azonban elég motivációs erőt jelenthet a számukra, tehát a szülő, ha azt szeretné, hogy a gyermeke aktív legyen, akkor egyrészt éljen ő maga is aktív, példamutató életet, másrészt vonja be a mozgásba a gyermeket, harmadrészt pedig érdemes csoportos foglalkozásokat keresni, ahol a közösség ereje magával ragadja a gyerekeket. A legfontosabb cél az, hogy a gyerekek szeressék, és élvezzék a mozgást, ne kényszerítésként éljék azt meg, hanem olyan örömforrásnak, ahol levezethetik a felesleges energiákat.