Hiába futsz, ha az étrended nem megfelelő, nem leszel egészséges!

Aki rendszeresen fut, és gyakran provokálja a fizikumát kicsit a komfortzónán túl is, az átlagnál mindenképpen egészségesebb. Kisebb eséllyel alakul ki nála cukorbetegség, szív- és érrendszeri probléma. Azonban az egészség nagyobb részt múlik az egészséges táplálkozáson, mint a rendszeres mozgáson, állítja Sara Mahoney, a Bellarmine University sporttudományi tanszékének vezetője. Aki komolyan veszi a futást, az épp a sport miatt figyel tudatosabban a táplálkozására és a megfelelő pihenésre.

Sajnos így is sokan vannak, akik – futás ide vagy oda – hamburgeren és sütin élnek. Rövid távon a futás kompenzálhatja az egészségtelen táplálkozás negatív hatásait. Az évek elteltével azonban a mozgás sem véd meg a rossz kajáktól.

A 63 éves Dave McGillivray régóta a bostoni maraton igazgatója. 1973 óta minden évben lefutja a távot, fénykorában heti 150–200 kilométert edzett, és minden születésnapján annyi mérföldet fut, ahány éves (szorozzuk fel másfélszeresére és toldjuk meg egy kicsivel: annyi lesz kilométerben!).

Néhány éve azonban valami megváltozott: már az edzés elején kifulladt. Az EKG rossz hírrel szolgált: komoly érrendszeri problémát mutattak ki nála.

McGillivray felmenői között gyakori a krónikus szívbetegség, ő pedig egész életében úgy evett, mint kamaszkorában: Futóként azt gondoltam, hogy ha elég forró a kemence, akkor bármit eléget, amit beledobnak – vallja a veterán maratonista. – Úgyhogy ettem, amit értem és amit a szemem kívánt.

Nem ritka a futók között ez az attitűd. A Runner’s World Twitter-követői között végzett felmérés során a válaszadók fele arról számolt be, hogy azt eszi, amihez kedve van, mert a futással megregulázza a kilóit. A statisztika megegyezik az amatőr ultramaratonisták között végzett felmérés adataival, amely szerint a futók 62 százaléka nem követi az Amerikai Sportorvosi Kollégium táplálkozási útmutatását és ajánlásait, jóllehet ismerik azt.

Pedig nem a mérleg mutatója a mérvadó, attól, mert nem hízik valaki, még ugyanolyan káros a rossz táplálkozás. „Rendszeresen találkozom olyan 50–60 éves futókkal, akik azt gondolják, hogy mindent megtettek az egészségük érdekében, és mégis szívbetegséggel küzdenek. Amikor a táplálkozási szokásaikról kérdezem őket, megdöbbentő dolgokat mesélnek” – foglalja össze tapasztalatait McGillivray kezelőorvosa, dr. Aaron Baggish a Massachusetts Állami Kórház Szívközpontjából.

Baggish szerint jóllehet a táplálkozás a sportolók egészségének a kulcsa, mégis erről tudunk a legkevesebbet, mert nem áll rendelkezésre elegendő klinikai kutatás a témában. Meglátása szerint az egyszerű szénhidrátok mértéktelen bevitele a legdurvább táplálkozási hiba a kitartást igénylő sportot űző atléták, és különösen a futók körében.

A fehér kenyeret, a főtt tésztát, a fehér rizst és a finomított cukrokat tartja a főbűnösnek. Baggish szerint ha ezekből sokat eszik valaki, a szervezet káros molekulákká alakítja át az ételt, rossz zsírrá, oxidatív cukorrá – márpedig ezek károsítják a legjobban a szív ereit.

Ennek ellenére a futók gyakran félreérthető információt kapnak arról, hogy a testmozgás – különösen a nagy intenzitású edzések – semlegesíti a rossz táplálkozás káros hatását. Christian Duval, a kanadai Québec Egyetem sporttudományi tanszékének kutatója egy nemrégiben közzétett tanulmányában megerősíti a tévhitet: Duval kísérletében 18 és 30 év közötti alanyok két héten át napi három étkezésre szendvicset, hamburgert, sült krumplit, édességeket és üdítőitalokat kaptak enni és inni. Nem ettek zöldséget, viszont Duval megfogalmazásában „hatalmas adag telített zsírsavat, rengeteg cukrot vittek be a szervezetükbe, ami még a zsírnál is rosszabb, illetve a feldolgozott élelmiszerekben található mesterséges vegyi anyagokat”. Viszont a kísérlet idejére előírt kemény intervallumedzésnek köszönhetően a borzalmas diéta ellenére sem híztak meg a résztvevők. Sőt, a vérzsír telítettségének és gyulladásmarkereinek a mérése – amelyek a szívbetegség, a rák és egyéb krónikus betegségek fő kiváltó okai – szintén azt bizonyította, hogy a diétának nem voltak káros következményei.

Csakhogy a sokat idézett és hivatkozott kísérlet néhány hetes diéta eredményét mutatta ki, nem pedig évek, évtizedek szokásait. A rossz táplálkozás évek alatt hoz kimutatható változást. Ott van például az ízületi gyulladás, ami Baggish szerint évekig lappang a szervezetben. Fiatal korban kezdődik, és fokozatosan rosszabbodik az évek elteltével. Panaszmentes egészen addig, amikor már előrehaladott és állandósult a betegség.

Száz szónak is egy a vége: sok futással sem lehet lekörözni a rossz táplálkozási szokásokat. Baggish szavaival:

„Hiába edzel megszállottan – ha egyébként egészségtelen dolgokat eszel, előbb-utóbb utolér a betegség.”

Olvasnál még a témában?