„Nem hiszek abban, hogy a futás ne lenne az emberi szervezet számára ideális mozgásforma" – interjú Kovács Gellért oszteopát orvossal

Minél régebb óta futsz, annál valószínűbb, hogy volt már dolgod valamilyen sportsérüléssel. Rendkívül kellemetlen időszak még egy amatőr sportoló életében is, főleg, ha azt sem tudod, mitől vannak fájdalmaid és kihez fordulj a problémával. Az elmúlt 10-20 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a sportorvoslás.

Minél régebb óta futsz, annál valószínűbb, hogy volt már dolgod valamilyen sportsérüléssel. Rendkívül kellemetlen időszak még egy amatőr sportoló életében is, főleg, ha azt sem tudod, mitől vannak fájdalmaid és kihez fordulj a problémával. Az elmúlt 10-20 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a sportorvoslás.

Míg 20 évvel ezelőtt a sportsérülésekkel összefüggésben talán egyedüli lehetőségként a Testnevelési Egyetem sportorvosaihoz lehetett fordulni, addig mára számos magánintézet, egyéni szakember (orvos, gyógytornász, manuálterapeuta, sportmasszőr) foglalkozik egy sportoló rehabilitációjával. Elsősorban a futókat érintő sportsérülésekről beszélgettünk Dr. Kovács Gellérttel, az Oszteopát Klinika vezető orvosával.

Kép

- Az elmúlt években hatalmas futóboomnak lehetünk tanúi, ezzel arányosan egyre több a futásból adódó sportsérülések száma. Melyek a legjellemzőbb sérülések?

- A sérülések okait több szempont szerint csoportosíthatjuk:

  • adódhatnak a futótechnika hiányosságaiból,
  • származhatnak a test veleszületett, vagy szerzett aszimmetrikus jellegéből adódó egyoldaliságból, ilyenkor a tünetek futás kapcsán jelennek meg, de nem ott képződnek,
  • végül futás közben keletkezett sérülésekből, amelyek például a lábfejállás és a futócipő-, vagy betét nem harmonikus viszonya miatt fokozott rázkódás következtében alakulnak ki.

A tünetek egyik esetben sem jellegzetesek a kiváltó ok szempontjából, tehát a panaszok jellege alapján nehezen állapítható meg, hogyan, milyen mechanizmus szerint keletkeznek.

- Ezek szerint van olyan sérülés, ami nem kifejezetten a futás miatt keletkezik?

- A futásból adódó sérülések tárgyalásakor legfontosabb annak tisztázása, hogy valóban a futás okozza-e az adott sérülést, vagy a probléma csak felszínre kerül sportolás kapcsán. Tapasztalatunk az, hogy nagyon gyakran a mindennapi élet során pusztán enyhén jelenlévő, sokszor csak “merevségként, kötöttségként” ismert panaszok nagyítódnak fel a futás szimmetriára törekvő, ismétlődő mozgásai közben.

- A technikai képességek és a regeneráció befolyásolja a sérülésre való hajlamot?

- Futás közben gyakoriak a technikai problémákból adódó sérülések. Itt nem csak a kezdő amatőr futók jellegzetes hibáira lehet gondolni, bár nyilvánvalóan náluk fordulnak elő leggyakrabban olyan gondok, amik a gyakorlat hiányára vezethetők vissza. Részben az edzések és pihenőidőszakok arányának beállítására, az intenzitás növelésének felépítésére, az alkatnak és technikának megfelelő futócipő kiválasztására kell gondolnunk.

Kép

- Ha valakinek valamilyen fájdalmas tünete lesz, hogyan kezdje el annak kivizsgáltatását, mi a legésszerűbb sorrend, kihez forduljon először?

- A hirtelen fellépő, hevenyebb panaszok – általában riasztó jellegüknél fogva – hamar segítségkérésre ösztönzik a futókat. Itt a gyakorlattal rendelkező szakemberek általában gyorsan segítséget tudnak nyújtani. A klasszikus RICE (Rest Ice Compression Elevation vagyis pihenés, jegelés, felpolcolás, duzzanatcsökkentés) kezelési elv ma is megállja a helyét. Hogy a “nyugalomba helyezés” egy végtag pihentetését, vagy az adott szövetek nyugalmának és keringésének biztosítását jelentik pl. tape-elésen keresztül, az bizonyítja, hogy az egészségtudomány a sport számára számos új eszközzel és módszerrel gazdagodott.

- Mit tegyen az a futó, akinek inkább visszatérő panaszai vannak?

- Sokkal nagyobb talány az idült, fokozatosan kifejlődő, vagy vissza-visszatérő alattomosabb panaszok kérdése. Ezen panaszok legtöbbször az “overuse”, vagyis túl-, vagy rossz használat miatti sérülések csoportját képezik. Zavaró húzódásoktól kezdve, nehezen kezelhető fáradásos törésekig, vagy a sportkarriert fenyegető degeneratív folyamtokig (pl. Achilles-ín) sokféle probléma tartozik ide. Itt már korántsem olyan egyértelmű a kezelési elvek és módszerek spektrumának áttekinthetősége. Ennek az az oka, hogy sokféle próbálkozás és elképzelés születik a gyakran tényleg kihívást jelentő sérülések megoldására. Tapasztalatunk szerint az esetek döntő részében, azt kell nagyon pontosan tisztázni, hogy mi áll valójában a visszatérő panaszok hátterében. A tünetek mélyén elrejtve található, sokszor azokkal nehezen összefüggésbe hozható okok megtalálásával és a megfelelő életmódbeli változtatásokkal érhetjük el a legjobb eredményt.

Kép
Olvasd el ezt is!

Idült, visszatérő panaszok megértéséhez legalább három szintű diagnózis felállítása szükséges. Ez első, az orvosi szint az anatómiai diagnózisé, vagyis, hogy milyen struktúra, vagy szövetféleség károsodott és mekkora mértékben. Ehhez képalkotó vizsgálatok, mérések, laborok, stb. szükségesek. A diagnózis tehát a kopás, ízületi degeneráció, porckorong-betegség, sérvesedés stb.

A biomechanikai szint azt a kérdést teszi fel, hogy az orvosi elváltozások (pl. kopás, gyulladás) minek következtében alakult ki.

A funkció szintje pedig arra keresi a választ, hogy miért volt szükség erre a zavarra a szervezetben? Milyen probléma adódott a szervezetben, aminek hatékony ellensúlyozásához olyan elváltozásokat kellett tartósan produkálnia a szervezetünknek, amely szöveti feszüléseket és következményes anatómiai károsodásokat okoz?

Például az Achilles-ín gyulladás és ín körüli tok duzzadás az orvosi szint. A biomechanikai szint megpróbálja megválaszolni, miért feszült meg a vádli izomzata, ami tartósan megfeszítette és degenerálta az Achilles-inat. Megkereshető, hogy a súlypont hol mozdult el, ami az adott izmot állandó feszültségbe kényszerítette. A funkció szintje pedig igyekszik arra választ adni, hogy miért esett hátra a futó súlypontja: rossz cipő, rossz technika, esetleg csak annyi, hogy mindig sötétben futott, mert akkor volt ideje és előretolta a fejét, hogy jobban lásson? Tehát több szinten érdemes keresni egy meg-megújuló panasz hátterének valódi kialakulását.

Kép

- Saját magamon is érzékelem, hogy gyakran a tünet nem ott jelentkezik, ahol a probléma keletkezik. Ki tudná ezt megfejteni, hogy miért van így?

- Az ismétlődő sérülések esetén legfontosabb kérdés az, ahogyan már fentebb is említettem, hogy valójában mi a probléma. Ez az esetek döntő többségében nem egyezik meg azzal, hogy mi fáj.

A rendszerbiomechanikai szemlélet szerint a megjelenő panasz inkább csak egy következménye annak, hogy valahol a szervezetben zavar található, amit a szervezet folyamatos kompenzáló tevékenységével próbál egyensúlyban tartani, de közben kimerül és tüneteket okoz. Ahhoz hasonlóan, ahogy torokgyulladás esetén a fájdalom a panasz, de az ok egy behatoló és a torokban elszaporodó kórokozó, úgy a mozgásszervi panaszok esetén is az a kérdés, hogy mi ellen próbál a szervezet védekezni egy állandó feszültség, húzódás által, amely akár az ízületek kopáshoz is vezethet. Rövidülhetnek izmok, kialakulhatnak triggerpontok, begyulladhatnak ínak és elkophatnak ízfelszínek, de a kérdés ugyanaz marad: miért csinálta ezeket a szervezet?

A leggyakoribb figyelemfelhívó jel bizonyos területek folyamatos izomfeszültsége, amely folyamatos kezelésekkel, tapinggel, masszázzsal egyensúlyban tartható ugyan, de mivel idegrendszerünk nem tudatos része állandóan bekapcsolt állapotban tartja, a kezelés hatásának elmúltával ismételten visszatér. Tehát a kérdés az, hogy mi tartja ébren az idegrendszer azon részét, ami a folyamatos izomfeszültséget létrehozza? És itt pontosabb válasz kell, mint az hogy “ütődéstől”, vagy “kevés nyújtástól”, vagy ne adj isten a “túlsúlytól”.

Ismert tény, hogy szervezetünk minden egyes izma más-más idegrendszeri reflexkör részét képezi. A folyamat ahhoz hasonlítható, mint amikor a térdkalácsreflexet vizsgálva az orvos a reflexkalapáccsal megüti a térdkalács alatti ínat. Az ütődés miatti pillanatnyi fokozott feszültségre a combizom egy összerándulással reagál. Amikor folyamatosan feszült izmokkal találkozunk, akkor a fenti reflexhez hasonlóan úgy képzelhetjük el a problémát, mintha valami állandó apró ütéseket adna egy megadott területre, ami az idegrendszert folyamatosan ingerelve állandósult izomfeszülést okoz. Nem nehéz belátni, hogy ennek a kis területnek a megkeresése és kikapcsolása mennyire lényeges a hatékony kezelés szempontjából. A tapasztalat sajnos az, hogy egyes feszültségek helyett inkább bonyolultabb feszültségláncok léteznek, így a tartós eredményhez gyakran ezen izomzati körök feltárása és teljes megszűntetése szükséges. Ezért hangsúlyozzuk a szokások jelentőségét, mert itt fixálódnak leginkább alattomban a bajok.

Dr. Kovács Gellért
Dr. Kovács Gellért

Dr. Kovács Gellért M.D. D.O.


Az Oszteopát Klinika vezetője. Húsz éve ismerkedett meg az orvosi oszteopátia és manuális terápia lehetőségeivel, majd később manuálterápiából és sportorvoslásból szerzett szakvizsgát. Sportkórházi tevékenysége és jelenlegi magánpraxisa során számos olimpikon, élsportoló sportsérülésének kezelése során azok kiváltó okainak megtalálásában és annak kezelésében is eredményesen tevékenykedett.

Az amerikai Philadelphia College of Osteopathic Medicine /PCOM/ valamint a német DAAO együttműködésében az amerikai és az európai standardoknak megfelelő oktatásban részesült, végül az Egyesült Államokban szerezte meg másodorvosi Oszteopát /DO/ diplomáját. Ugyanitt az egyetem keretein belül több szakmai előadás megtartására is felkérték.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kidolgozta saját Rendszerszemléletű megközelítését, amely a mozgásszervi panaszok kialakulásának összefüggéseit és azok kezelési lehetőségeit helyezi új dimenziókba.
Mára elméleti és gyakorlati ismereteit megosztva munkatársaival karöltve folytatja széles körű gyógyító tevékenységét.

- Én még nem találkoztam olyan futóval, aki kisebb-nagyobb sérüléssel ne bajlódott volna, akár időszakosan, akár folyamatosan. Az embert mégsem futásra teremtette az evolúció? Vagy esetleg annyira torz mozgásformát sajátítunk el más tevékenységeink közben (pl. irodai munka során), hogy a sportterhelés csak ront a helyzeten?

- Személyesen nem hiszek abban, hogy a futás ne lenne az emberi szervezet számára ideális mozgásforma. Anatómiánkat figyelve éppen az evolúció az, ami - folyamatos csiszolómunkát végezve - a részletekbe menőkig kialakította azt a tökéletes szerkezetet, ami a futásra alkalmassá teszi az embert. Nem értek egyet azzal az érvvel, ami azt hangoztatja, hogy az ember a “két lábon járásért különböző anatómiai hátrányokkal fizetett volna”. Kellő időnk volt arra, hogy négy lábon járó társainkkal szemben az arckoponyánk alkalmazkodjon a felegyenesedett helyzethez és előre csússzon a fejünk tetejéről. Medencecsontjaink a combfejekkel tökéletes boltíves szerkezetet alkotva támasztják alá gerincünket, hogy az alsó végtagról jövő erők az egész gerinc hossztengelye mentén egyenletesen osszák el a terhelést fel, egészen a koponyáig, minimálisra csökkentve az agy rázkódását futás közben. Ehhez a test súlypontjának tökéletes koordinációja szükséges, és a természet felkészített bennünket számos beépített “lengéscsillapítóval”, mint a talpboltozatok, a medence és a combnyakak tökéletes boltíve, a gerinc porckorongból és kisízületekből álló rugalmas hármas szerkezete. A súlypont harmonikus egyensúlyban tartása által izomzatunk (optimális esetben) minimális erőfeszítéssel tartja fenn a felegyenesedett helyzetet és összehúzódásai során hatékonyan továbbítja a testet. Minden adott tehát ahhoz, hogy az évezredes letisztult anatómiánk képessé tegyen bennünket a felszabadult és fájdalommentes futásra.

A kérdést úgy tehetjük fel, hogy mi változott meg abban a rövid időszakban, amit mi történelemnek nevezünk, és elenyészően rövid ahhoz az időszakhoz képest, amely rendelkezésre állt a fejlődéshez. Például 200 év nem elegendő ahhoz, hogy a betonon futás megnövekedett ütközésére felkészítse a szervezetet. Arra sem elegendő, hogy a – szervezetünk számára feldolgozhatatlan – mozgásszegénységből hirtelen váltással aktív izommunkába kezdjünk. Az egész biológia nem volt felkészülve a felesleges és bőséges anyagcsere-beviteli dömpingtől való megszabadulásra, mert csak a tartalékolásra és a takarékosságra vannak hatékony eszközei.

Kép

- Ön szerint hogyan keletkezhetnek a panaszok civilizációs szinten?

- A panaszok nagy részben az alkalmazkodás alapját képező, természetes játékszabályokat felrúgó és helyettük a civilizáció következtében újabb “szerzeményként” az életmódba beillesztő magatartás következményeként keletkeznek.

A futósérülések jelentős számban nem egyszeri traumás behatás következményei, hanem az ismétlődő módon, a szervezet védekező mechanizmusait végletekig felhasználó, és jelzéseit figyelembe nem vevő ún. mikrotraumatizációk sorozatának eredményeképpen jönnek létre.
Ilyen mikrotraumatizáció a függőleges irányban a talaj felől érkező rendszeres ütődés, ami alulról felfelé testünket éri futás közben. Anatómiánk ezen ismétlődő ütközésekre fel van készülve, tehát ha mégis zavar lenne és probléma alakul ki, akkor ennek oka nem az anatómiában rejlik, hanem a rossz használat következtében kerül felszínre.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a feltételek akkor nem adottak a test részéről a tökéletes, összehangolt munka kivitelezéséhez, ha magát a koordinációt végző idegrendszer valamilyen oknál fogva többet hibázik. Az idegrendszer túlfáradását a bemenő impulzusok túlzott áradata és feldolgozási zavara okozza, ami, ha mozgási oldalról nézzük, helytelen edzésmennyiséget, de még inkább nem elegendő regenerációt - tehát pihenést - jelent.

- A sérülésmentes “futófejlődés” kulcsa tehát a pihenés?

- Legtöbbünknél az elégtelen regenerációt nem a két edzés között eltelt kevés idő okozza, hanem annak gyenge minősége. Gyakori tapasztalat, hogy amennyiben az edzésmennyiség nem változik, mégis egyre kevésbe mennek jól a futások, az ok inkább egy megterhelőbb életszakasz, kevesebb alvás, mintsem a túlzott futómunka. Ilyen esetekben az edzések mennyiségét, vagy intenzitását a regeneráció csökkenéséhez igazítva szintén mérsékelni kell, mert egyébként hajlamosabbá válunk sérülésre, ami a rossz koordináció következménye.

Kép

- Milyen mértékben befolyásolja a mozgáskoordináció a panaszokat?

- A gyenge koordináció általában csak felnagyítja, a mozgásmintában amúgy jelenlévő kisfokú hibákat, és gondos célzott vizsgálattal feltérképezhetők azok a mechanizmusok, amelyek a körülmények rosszabbra fordulásakor panaszokká nőhetik ki magukat, vagy sérülések formájában megakadályozzák a sportolást. Különösen a hasonló helyen megjelenő, vagy ismétlődő tünetek kialakulásakor van ez így. Ilyen esetben pihenésre ugyan látszólag eltűnnek a gondok, de az edzések intenzitásának növekedése ismét előhozza őket, nem kevés bosszúságot okozva a sportolónak. Ennek oka az, hogy a tünetekhez vezető ok folyamatosan ott marad és jelen van a szervezetben a terheléstől függetlenül! Amiket tehát tünetként érzékelünk az nem más, mint egy mélyen húzódó ok-rendszer következménye, ami ismétlődő húzódások, feszültségek és következményes gyulladások, szakadások, kopások formájában jelentkezik.

- A mélyben meghúzódó aszimmetriák Ön szerint miből fakadhatnak?

- Adódhatnak a szöveti feszültségek kiegyensúlyozatlan állapotából, amit gyakran a mindennapi élet során felvett féloldalas helyzetek csak tovább mélyítenek. Például ki gondolná, hogy gyakori combhajlító izomhúzódás hátterében egy félrekönyökölt irodai testhelyzet állhat? A ferde testhelyzet megszokottá válik az autóban, vagy az irodában, és már észre sem vesszük őket - sőt, ami a legrosszabb - ezt érezzük kényelmesnek és egyre kényelmesebbnek, erősítve a már meglévő problémát. A futás szimmetrikus mozgása azonban nem tűri jól a féloldalas helyzeteket és alattomosan fokozódó panaszok jelennek meg.

Kovács Gellért és munkatársai
Kovács Gellért és munkatársai

- Ebben az esetben hagyjuk abba a futást?

- Ha már egyszer van egy jó és egészséges hobbink, célszerű inkább megkeresni azt az okot, ami futásunkat és bennünket is megnyomorít! Tapasztalataink szerint a mindennapi helyzetek által elmélyült tartáshibák esetén nem elegendő a törzsizomzat - egyébként nagyon hasznos - megerősítése, mert a féloldalasságot okozó feszültségek ettől nem tűnnek el a szervezetből, csupán kompenzálódnak az izomzat által. Ilyenkor az adott terület tünetei javulhatnak ugyan, de más területek veszik át a feszültség ellensúlyozását és máshol üti fel fejét a gond.

- Vannak olyan aszimmetriák, amelyek csak sportolás közben okoznak panaszokat, sérüléseket?

- Igen, a panaszokat provokáló okok közül vannak olyanok, amelyeket futás közben mélyítünk el szervezetünkben. Mivel a legnagyobb mechanikai erő a talaj felől éri a futót, kézenfekvő annak felvetése, hogy a lábfej és a talaj találkozásának minősége kritikus fontosságú lehet. Van olyan, hogy a futótechnika hibája, vagy a futótalaj megválasztása miatt túlzott ütődés éri a testet, de az sem ritka, hogy egy márkás és látszólag kényelmes cipő észrevétlenül hibás terhelést alakít ki. Gyakorlati tapasztalat megint csak az, hogy egy látványra jónak tűnő cipő, vagy betét néha indokolatlanul nagy feszültséget okozhat a lábfej állásának megváltoztatásán keresztül. Ilyenkor a tünetek az újabb lábbeli hordását követő néhány hónapon belül - a szervezet kompenzáló mechanizmusainak kimerülése után - jelennek meg. Pácienseinknek azt tanácsoljuk, hogy cipőváltáskor sohase dobják ki az előző cipőt, hogy vissza lehessen lépni a cipő tesztelésekor egy megelőző állapotba.

Sokan nem gondolnak rá, de a futást nem csak lábunkkal végezzük. Idegrendszerünk az evolúciótól egy - a négy lábúaknál már bevált - mozgásmintát örökölt, amit csecsemőkorban a kúszó-mászó mozgások során mi is megfigyelhetünk. Az átellenes oldallal együttmozgó kéz-láb lendítést az állatoknál ügetésnek nevezzük, és noha két lábon járunk, a karunk mozgása a futás szimmetriájának fenntartsa céljából legalább olyan fontos, mint a láblendítések könnyedsége. Főleg intenzívebb mozgásoknál - atlétáknál - találtunk olyan felső végtagi feszültségrendszert, ami a lábak mozgásának koordinációját zavarta, de nem nehéz elképzelni a számítógépek mellett felvett kéztartások gyakorlati jelentőségét sem. Valóban, találkoztunk olyan futóval, akinek visszatérő egyoldali térdsérülései hátterében egy ferdén elhelyezett monitor és klaviatúra állt. Ismételt műtétek ellenére csak akkor vált panaszmentessé, amikor munkahelyzetén gyökeresen változtatott.

Különböző helyeken lévő műtéti hegek, fogászati beavatkozás következtében bekövetkezett néhány tized milliméter magasságváltozás - és az emiatt kissé elferdült harapás, cipők és betétetek, testhelyzetek, szokások mind-mind okozhatnak olyan ismétlődő feszültségeket, amelyek a futás természetes mozgása során - panaszként - pusztán csak felszínre kerülnek. Nem szervezetünk feltételezett evolúciós tökéletlensége a probléma, hanem azok az apró hibák, amelyek kisfokú, de folyamatos jelenlétükkel akadályozzák az emberi faj egyébként tökéletes anatómiájának hatékony és fájdalommentes működését a futás során.


Olvasnál még a témában?

Nézd meg a galériánkat> 5 kép
Gyakorlatok a népszerű futósérülések kezelésére
„Sokkal viccesebb a fiúkkal bolondozni odahaza, mint elmenni futni akár egy órára is” – interjú Lőw Andrással

Lőw András a hazai ultrafutás egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező tagja, aki idén 20. alkalommal ért célba a 246 km hosszú Spartathlonon, ráadásul erről a teljesítményéről zavarba ejtő szerénységgel és sajátos humorral képes mesélni. Mintha ez olyan tök normális és természetes dolog lenne.

Télen mindig felszalad rád plusz 2-3 kiló, bármit is csinálsz? Itt a megoldás!

Szakértőnkhöz az alábbi kérdés érkezett egyik olvasónktól:

A következő, lábon jelentkező tünetek komoly problémát jelezhetnek előre!

Valószínűleg akárhogy is megpróbálsz odafigyelni arra, hogy a sok futás ellenére szépek maradjanak a lábaid, még így is kevés figyelmet fordítasz rájuk.

Mit profitálhat egy futó az agility létrás edzésekből? Szakértőnk elmondja!

Olvasónk a következő kérdést tette fel szakértőnknek, Darabos Balázsnak:

Így ne betegedj le a kemény, téli edzések alatt

Ha már a tavasz elején fontos versenyen indulsz, akkor bizony a telet keményen végig kell edzened: viszont ilyenkor sokkal sérülékenyebb a szervezeted, egy komolyabb betegség pedig könnyen elvágja az edzéstervet.

Ízesítsd a kávédat ezzel a különleges alapanyaggal, hogy még finomabb legyen!

A fahéj és kakaó helyett itt egy sokkal különlegesebb összetevő: a banántej.

Érdemes beiktatni mindenki napirendjébe: a masszázs előnyei

Mindegy, hogy hobbiból futsz, vagy a versenyek miatt, a masszázsnak rengeteg előnye van minden futó számára!

4 tipp, amit érdemes megtenned a versenyszezon végén

Ha a szezonban folyamatosan keményen hajtottál, és vége a célversenyednek, fogadd meg az alábbi tanácsokat, hogy a következő még sikeresebb legyen!

A legújabb fitt őrület: mogyoróvajpor

Tegye fel a kezét, aki imádja a mogyoróvajat!

Plusz vagy mínusz? Így öltözz fel a hideg időben!

Ha télen sem edzel a fűtött konditeremben, akkor egyrészt hatalmas az akaraterőd, másrészt viszont a hóval, ónos esővel és a hideggel is meg kell küzdened.

Hogyan lehet megelőzni a bokasérüléseket?

A boka rengeteg stressznek van kitéve futás közben, ezért is sérül meg gyakran.

Inspirálódj Shalane Flanagantől - itt vannak a karrierjének legfontosabb pillanatai

A New York Marathonon 1977 után ismét női győztest ünnepelhettek a futó személyében.

Tényleg hatásos a krioterápia vagy csak túlságosan felhájpolták?

Rengeteg elit sportoló használja ezt a módszert a gyorsabb regeneráció és sérülések elkerülése miatt.

Érdemes a forgószékedet fitballra cserélned az irodában?

Jó ötletnek tűnik a hagyományos széket labdára cserélni, hiszen így munka közben a törzsizmaidat is megdolgoztathatod. De valójában mennyire hatékony ez a módszer?

5 ok, amiért egyszerűen megváltozik az életed, ha több időt töltesz szabadban

A futásban az az egyik legjobb dolog, hogy ott űzheted, ahol csak szeretnéd, és persze nekivághatsz a természetnek is!

Ne csak a palacsintára tedd! A juharszirup nagyon jó hatással van az egészségedre

Amerikában nagy hagyománya van a palacsintára locsolt juharszirupnak. Ettől függetlenül érdemes megvizsgálni, mennyire egészséges!

Jót tesz, ha kompressziós zokniban utazol?

Egy hosszú utazás előtt állsz, vagy repülővel mész valahová? Biztos megfordult a fejedben, hogy a trombózis elkerülése miatt felhúzod a kompressziós zoknidat.

4 trükk a hosszú távok közben megjelenő negatív gondolatok ellen

Mert bizony hiába vagy edzett, ezek sokszor tönkretehetik az egész versenyt!

A legegyszerűbb és egyik legjobb edzésterv futópályára

Használd a pálya egyenes szakaszait és kanyarjait arra, hogy olyan állóképességi edzésben legyen részed, amit eddig még nem próbáltál!

A Tarahumarák titkai, amikkel te is jobb futóvá válhatsz

Az Észak-Mexikóban élő Tarahumarák a legjobb ultrafutók közé tartoznak.

Szakértőink
Kérdezz szakértőinktől!

Mindegy, hogy edzéssel, táplálkozással, fogyással, futóruházattal, cipőkkel kapcsolatban vagy bizonytalan, a legprofibb szakemberek készen állnak, hogy megválaszolják a kérdéseidet, és segítsenek neked jobb futóvá és sportolóvá válni!

Csanya

terepfutásfutás

Terepfutóként, versenyszervezőként és a Terepfutás.hu alapítójaként is ismerhettek. Sokak szerint egyszemélyes felelőse vagyok a versenyeimen rendszeresen ismétlődő esőnek, sárnak, kánikulának (ez természetesen alaptalan pletyka csupán). Másfél évtizedes terepfutó (és esőtáncos) múlttal várom kérdéseiteket. 

Kérdezek tőle

Darabos Balázs

futáskiegészítő edzéscore edzés

Darabos Balázs vagyok, testnevelő tanár, atlétika- és erőnléti edző. A modern sport világában egyre nagyobb jelentőséggel bír az, hogy egy edző minél több oldalról képes legyen megtámogatni a fejlődési lehetőségeket. A fizikális felkészültség, a terhelés helyes adagolása, a fejlesztésre szánt gyakorlatok kiválasztása és minősége, valamint az előrelépés ellenőrzése egyaránt fontos és elengedhetetlen feladat. Erőnléti edzőként folyamatosan követem a legújabb edzésmódszereket, az edzéselmélet változásait. Fontosnak tartom, hogy mindig új inger érje a versenyzőimet, ezáltal a fizikális felkészítés nehézségeit is próbálom áthidalni a legújabb eszközök és lehetőségek által. Hiszem, hogy egyénre lebontva, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva kell igazítani a fizikális felkészítési tervet, mely sportáganként változik, ezért fontos a sportági mozgásforma helyes és pontos biomechanikai és anatómiai ismerete. Munkám során mindig elsődleges szempont volt a prevenció, a megelőzés és a folyamatos fejlődés. Az Adidas Runners csapatában ezen elvek alapján próbáljuk a sport felé irányítani az embereket, illetve kialakítani bennük azt az igényszintet, hogy mindig szakképzett és minőségi folyamatok részesei lehessenek!

Kérdezek tőle

Frányó Eszter

táplálkozássporttáplálkozásétrenddiéta

A táplálkozásnak önmagában nincs teljesítményfokozó hatása, de ha nem megfelelően viszed be a tápanyagokat, azzal nagyban ronthatsz a teljesítményeden. Dietetikusként az a célom, hogy kihozzam belőled a maximumot, méghozzá olyan személyre szabott tanácsokkal és étrenddel, amiben nem hagyom figyelmen kívül azt sem, hogy mi a kedvenc ételed. Fordulj hozzám bizalommal.

Kérdezek tőle

Fülöp Tibor

futáspulzuskontrollteljesítménydiagnosztikakerékpárhegymászás

Az edzőképzést és teljesítménydiagnosztika képzést Németországban végeztem. A Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatójaként elsősorban állóképességi sportolók sportágspecifikus teljesítménydiagnosztikájával, valamint személyre szabott edzéstervezéssel foglalkozom. A hazai edzőképzésben több mint 15 éve jelen vagyok szaktárgyi oktatóként. Szabadidőmben hegyivezetőként és barlangkutatóként tevékenykedem.

Kérdezek tőle

Gadányi Bálint

maratonmaratoni felkészülésfutás

Pécsen végeztem testnevelő-edző szakon. Gyerekkorom óta sportolok. Több sportágat is versenyszerűen űztem. A leghosszabb időt atlétaként töltöttem el. Magasúgróból lettem középtávfutó, majd a hosszabb utcai versenyek kezdtek el érdekelni. 2009-ben egy komoly betegségből való felépülés melléktermékeként a triatlonban kerestem a megújulást. Azóta 9x teljesítettem az ironman távot. Legjobb maratoni időm: 2:54, a legjobb ironman időeredményem pedig: 9:48. 

Kérdezek tőle

Janota Zoltán 'Johnny'

triatlonTRXspinningtáplálék-kiegészítők

A triatlon az életem fontos része több mint 26 éve. Ez idő alatt szerzett 13x ironman finisher-, 2x féltávú-, és 5x Somogy Megyei Duatlon Bajnoki címemmel rengeteg értékes tapasztalatot szereztem a fizikai és mentális felkészülésben. Kétdiplomás edzőként, Spinning- és TRX oktatóként segítem sok sportoló, vállalatvezető és átlagember minőségi sportolását, céljaik elérését itthon és külföldön. A BioTechUSA állóképességi szakértőjeként, cikkíróként és tesztelőjeként a táplálék-kiegészítők világában is igyekszem hatékony támogatást nyújtani mindenkinek.

Kérdezek tőle

Kiss Áron

futáskiegészítő edzéscore edzés

Erőnléti edzőként hat sportág versenyzőivel foglalkozom egyéni- és csapatszinten egyaránt, a hobbisportolóktól a kétszeres olimpiai bajnokig. Négy éven keresztül dolgoztam egy labor szakmai vezetőjeként, ahol több száz sportoló felméréseit elemezve gyűjtöttem tapasztalatot döntően állóképességi sportokban.  Mindig is érdekelt, hogy milyen változtatásokkal nyújthat valaki jobb teljesítményt, vagyis melyek azok a tényezők, amelyek gátolhatják egy még jobb eredmény elérésében.  Aktív sportolóként a módszereket természetesen magamon is lelkesen tesztelem, legyen szó futásról, kerékpárról vagy általános erőnlétről. A futás több mint húsz éve része az edzéseimnek, elsősorban a 10km körüli versenytávokat kedvelem.  Az adidas Runners csapatával tapasztalatainkat felhasználva törekszünk arra, hogy edzéseinken minden résztvevő saját szintjén a legtöbbet profitálhassa, hatékonyan és egészségesen haladhasson tovább céljai felé.

Kérdezek tőle

Kis-Soós Zsanett

futásfutótechnikafutás várandósság alatt

Hazánk legrégebbi egyesületének, a Magyar Athletikai Club tagjaként, többszörös korosztályos magyar bajnokként, válogatottként és amerikai egyetemi sportösztöndijasként a versenysportban szereztem meg a legfontosabbat, ami az futáshoz szükséges lehet: a tapasztalatot. A legjobb félmaratoni időm: 1:17, és erre nagyon büszke vagyok. Az edzősködés, és az amatőr futókkal való foglalkozás alapjait már a Margitszigeti Atlétikai Club, illetve a NIKE Futóklub keretein belül sajátítottam el. Amikor kamaszkoromban elkezdtem futni, sokan egyszerűen nem értették, hogy miért ragadok nap mint nap futócipőt. Mára szerencsére változott a világ, sokszor ugyanezek az emberek keresnek fel, hogy segitsek nekik a fejlődésben, továbblépésben. Hihetetlenül jó érzés, hogy aktív részese lehetek annak a folyamatnak, amikor az "unalmas, monoton, értelmetlennek" tartott futás lassan-lassan trenddé, menővé, divatossá válik.

Kérdezek tőle

Lőrincz Olivér

ultrafutásterepfutásfutáskerékpár

Testnevelő és kerékpáros mesteredző vagyok. Az utóbbi bő 10 évben már a futásban mélyültem el igazán. Én magam is aktívan terepfutok, többek közt az utóbbi 10 évben megszakítás nélkül részt vettem az UTMB valamelyik versenyén. Edzői karrieremben az 5x megnyert Spartathlonra és a 24 órás világbajnoki címre vagyok a legbüszkébb.

Kérdezek tőle

Lubics Szilvia

futásultrafutásmotiváció

Lubics Szilvia vagyok, 3 kamasz srác anyukája, fogorvos, ultrafutó. 7 éve indulok 200 km-nél hosszabb versenyeken, főleg aszfalton versenyzek. 3-szor nyertem Spartathlont, egyszer Milano- Sanremot, ami Európa leghosszabb futóversenye. Nyolc 24 órás versenyem közül, egy kivételével mindig 200 km fölött futottam. 6 és 12 órás futáson tartom az országos csúcsot. Bár a futás nagyon fontos az életemben, imádom a munkámat és a legbüszkébb a családomra vagyo

Kérdezek tőle

MacPherson Éva

táplálkozásinzulinrezisztenciatermészetgyógyászatétrend

Egészség és táplálkozás terapeutaként az egészségmegőrzés természetes módjaiban és az IR életmódban szeretnék segíteni. Készen kapott tervek helyett gondolkozni tanítalak meg!

Kérdezek tőle

Markocsán Sándor

futásmaratonversenyzés

Többszörös magyar korosztályos, és mezei csapatbajnok futó voltam. Legjobb eredményeim: 5000: 14:05, 10000: 29:17. (van még 2:39-es maratonom is, ami csak azért is különös, mert 17 (!) évesen futottam). A Nike Futóklub edzője vagyok, de sok egyéni tanítványom is van a #sanyoszistallo égisze alatt.

Kérdezek tőle

Pulay Szilvi

személyi edzéscore edzéskiegészítő edzésaerobik

Tapasztalatból tudom, hogy a testmozgás nem csak a testet, de a lelket is felüdíti. Kezdetben 3-4 éven át az alakformáló aerobik edzések jelentették számomra a fő csapásirányt, jelenleg ezek mellett rendszeresen tartok köredzést, funkcionális tréninget. Szerintem fontos, hogy a havi edzésprogram kiszámítható, de változatos legyen. Fontosnak tartom a helyes táplálkozást, hiszen elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, így szívesen adok tanácsot ebben a témában is.

 

Kérdezek tőle

Rajnay Kata

gyógytornászkinesio tapemanuálterápia

Gyógytornász, manuálterapeuta, SMR-, Kinesio tape terapeuta vagyok. 2010-ben végeztem el az egyetemet, és saját sportmúltamból és a korábbi sérüléseimből adódóan a sportrehabilitációval kezdtem foglalkozni és abban az irányban kezdtem fejleszteni is magam. Az utóbbi években rengeteg futó-, triatlon-, fitnesz- és strandröplabda rendezvényen fordultam meg, mint terapeuta. Ebből adódóan rengeteg olyan hobbi-és élsportolóval találkoztam és találkozom azóta is nap mint nap, akiknek akut vagy éppen hosszú ideje fennálló, krónikus panaszaik vannak. Szeretnénk a lehető legtöbb sportembernek segítséget adni a bemelegítés-, a helyes edzés kivitelezés- és a megfelelő levezetés területein. Ebben lehetek segítségedre csapatommal, akik válogatott szakemberek a prevenció, rehabilitáció-, sportspecifikus rehabilitáció és a megfelelő ergonómia, ezáltal az újra sérülés megelőzésének témáiban.

Kérdezek tőle

Sipos Fanni

Futásfutómozgásfutótechnikakezdő futók

Teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok mellett futók mozgását elemzem, amit Hamburgban volt lehetőségem elsajátítani. Így edzéstervek írása közben nem csak az élettani, hanem a biomechnaikai szempontokat megfigyelve igyekszem kihozni a futókból a maximumot. A Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán végeztem humánkineziológia szakon, kedvenc területem a terhelés élettan volt, amiben az Ensport laborvezetőjeként van lehetőségem elmélyülni. Futás mellett nagyon szeretek utazni, így az utazás dátumát gyakran 1-1 futórendezvényhez, versenyhez igazítom.

Kérdezek tőle

Szántó Nelli

személyi edzéstriatlonfutásamatőr futás

Gyermekkorom óta a sport határozza meg az életem. 12 évig versenyeztem triatlon és országúti kerékpár sportágakban, majd az egyetemi évek beköszöntével felhagytam az élsporttal, de a mozgás szeretete továbbra is a mindennapjaim része maradt. A Testnevelési Egyetem testnevelő-úszó és triatlon-edző, illetve testnevelő-gyógytestnevelő szakain szereztem meg diplomáimat. Jelenleg személyi trénerként, azon belül főleg amatőr futók és triatlonosok edzőjeként tevékenykedem. Remélem, hogy a segítségemmel minél többen megtapasztalják az élményt, hogy milyen felelmelő érzés, amikor elérhetetlennek tűnő álmokat váltunk valóra önmagunk leküzdésével.

Kérdezek tőle

Szilágyi Tibi

futásterepfutásultrafutás

12 éve dolgozom futóedzőként. A Sportlabor mellett több mint hét évig voltam a tatai Nike Futóklub edzője, majd a Tatai Atlétikai Klubnál folytattam a munkámat. 2016-tól az Ensport színeiben segítem a futni vágyókat személyre szabott edzéstervekkel és tanácsokkal. A teljesítményfokozásnak mind az elméleti, gyakorlati és emberi összetevőit ugyanúgy fontosnak gondolom, így mindhármat szem előtt tartva próbálom futóimmal együtt, közösena legtöbbet kihozni belőlük. Számomra a sport sohasem lehet teher, csupán eszköz önmagunk megvalósításához, és saját korlátaink legyőzéséhez.

Kérdezek tőle

Vajda Zsuzsa

futásfutótechnika

Középiskolás korom óta szeretem a futást, komolyabban az egyetemi éveim alatt kezdtem el edzeni. A futás szakmai részével 2005 óta foglalkozom, edzőm, Dr. Török János hatására, aki kiváló szakember és nagyszerű pedagógus. A Brescia Maratonon elért 2 óra 44 perces eredményemre vagyok a legbüszkébb. A Margitszigeti Atlétikai Club és Nike Futóklub edzőjeként célom a lehető legtöbb emberrel megszerettetni ezt a sportot.

 

Kérdezek tőle

Ne maradj le a legfrissebb hírekről

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig azonnal értesülj mindenről.

Tedd meg velünk az első lépést a legújabb célod felé!

Csak 3570 Ft