A két kilométeres párakapu

Sokszor leírtam már, hogy ti futók elképesztőek vagytok, de újra és újra megleptek. Legutóbb a Generali Runner's World Runon történt ez meg velem. Ahogyan elrajtolt a 10.5K, elrajtolt velünk az eső is. Az elindulás utáni ötödik másodpercben szemerkélt, majd esett, aztán szakadt, végül ömlött. Két perc ázás után biztos voltam abban, hogy mindenki behúzódik az első védett zugba, ehhez képest egyetlen embert sem láttam, aki csak egy kicsit is lassított volna. Mindenki ugyanolyan nyugodtan folytatta, ahogyan elkezdte, úgy futottatok tovább, mintha mi sem történt volna. Nem tudom, mit gondolhattak a lezárt pálya mellett elhaladó autósok, valószínűleg nem is értették, mit futkározik ennyi idióta ebben kora tavaszi monszunban.

Azután egyszercsak elállt, gyorsan kisütött a nap, ami a széllel együtt és többé-kevésbé megszárított mindenkit. Mi pedig célba értünk, mosolyogtunk és örültünk, hogy ennyire sokan jöttetek el a második Generali Runner's World Runra.