Borítókép: Mennyire vagyunk nyitottak a transzparens fizetések koncepciójára?

Mennyire vagyunk nyitottak a transzparens fizetések koncepciójára?

A hazai fronton tapasztalható vállalati kultúrának a sajátossága, hogy az egyes munkatársak fizetései nem nyilvánosak. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a modell megváltoztatása, tehát a transzparens fizetések alkalmazása milyen mértékben hozna javulást a produktivitásban.

Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe, vagyis a nyilvános bérezés megvalósításának lehetőségét, illetve a belőle fakadó következményeket elemezzük.

A fizetés szerepe a munkahelyi elégedettség alakulását tekintve

Az elmúlt években megfigyelhető tendenciák szerint ma már a megkeresett pénz összege önmagában még nem számít mérvadónak abban a kérdésben, hogy mennyire vagyunk elégedettek a munkahelyünkkel.

A fejlődési lehetőség megléte, a pozitív munkahelyi légkör, a munkatársak között meglévő csapatszellem, illetve a munka és magánélet egyensúlya ugyanis szintén komoly súllyal esik latba a döntéshozatal kapcsán.

Ettől függetlenül álláskereséskor nagyon is fontosnak tartjuk, hogy melyik bérsávba esik majd a számunkra minden hónap végén kiutalt összeg.

A munkavállalók így vallottak a transzparens fizetések ötletével kapcsolatban

A DreamJo.bs által az idei évben készített kutatás eredményeként az álláskeresők 87%-a vallott arról, hogy a fizetés megjelölését hiányolja a hirdetésekből. Talán még ennél is érdekesebb kérdés, hogy a mellettünk ülő javadalmával milyen mértékben vagyunk tisztában.

A fent említett felmérésben résztvevők 40%-a ismeri egy-egy kolléga bérét, míg 20% tökéletesen tisztában van valamennyi munkatárs fizetésének mértékével. Mindössze a válaszadók egynegyede mondta azt, hogy egyetlen a környezetében dolgozó személy javadalmazásáról nincsenek információi.

Ebből azt is gondolhatnánk, hogy a transzparens fizetések szokásának bevezetése játszi könnyedséggel történhetne meg. A helyzet azonban ennél valamelyest árnyaltabb.

A bérfeszültség elkerülése kulcsfontosságú

Habár a kutatás résztvevőinek az 54%-a kifejezetten várná a transzparens fizetések bevezetését, a válaszadók 25%-át egyenesen zavarná mindez, míg 23% tartózkodik a kérdést illetően. Ebből is látszik, hogy jelenleg még nem feltétlenül borítékolható a nyílt bérek bevezetésének a pozitív fogadtatása.

Munkáltatói részről ugyanis ebben az esetben komoly átgondolást igényelne az egyes dolgozók közötti eltérések indoklása. Vagyis nyíltan meg kellene mondani, hogy egy-egy munkatárs eltérő bérezése mögött a mutatott teljesítmény, a megszerzett tapasztalat vagy a vállalatnál töltött évek száma húzódik-e meg.

Mindezt persze roppant nehéz volna feszültség és konfliktusok nélkül megvalósítani, ezért a közeljövőben kevésbé valószínű az ilyen jellegű átmenet tömeges megvalósítása.