A lebrékelt naplója

Nagy tudományos cikket így aligha tudok írni, de maradt azért némi gondolat, amit meg tudok osztani. Az edzéseken Julit sajnos egyedül hagytam, legalább itt megpróbálom támogatni őt egy irománnyal. Az biztos, hogy nagyon büszke vagyok rá, a javított 21 másodpercére (ami kilométerből sem kevés) és a lelkes beszámolóira. Továbbá gratulálok mindenkinek aki végigcsinálta az edzéseket, 95%-uk (!) javított az első napon mért mérföldes idején. Azt hiszem ez egész komoly elismerés a Nike Futóklub remek edzőinek is. Kedves coachok, pacerek, mi lenne velünk nélkületek?!

Aupa Atleti

A harmadik edzésnek úgy indultunk neki, hogy hősök leszünk. Egész nap esett az eső, még akkor is, amikor bringával tekertem a MAC felé, de ilyenkor nem számít. Ha úgyis leizzadunk, legalább az eső hűtsön egy kicsit. Ez egészen addig jó dolog, amíg el nem fogy az erő az utolsó ezerre. Ahol aztán belekocogunk, majd belesétálunk, végül ülünk a Parkmozi köz buszmegállóban a sötétben és angolul nem beszélő spanyol turistáktól próbálunk vizet szerezni, hogy túléljük a következő két megállót. A nyelvüket addig kiválóan beszélem, amíg az Atletico Madrid himnuszát kell énekelni, de sajnos ez most nem segített. Csak a metakommunikáció. Meg Juli, aki két pohár vízzel várt az Atlétikai Centrumnál, Sanyosz, aki azonnal adta a gumicukrot, meg az aprót Snickersre.

Azt már az edzés elején tudtam, hogy aki aznap érkezik a 20 fokos balatoni frizbimaratonról, ahol a rizling fröccs a frissítőpont, nem lesz ereje teljében. Az örökké aktív lépésszámláló is 20 ezer körül járt addigra, köszönhetően a végigtopogott búcsúestnek, az onnan történő namajdmihazasétálunknak, valamint az edzés előtti jövés-menésnek.

Fejben dől(ne) el

Aznapi edzésünk így nézett ki: 5,3 km szigetkör bemelegítés, majd ebből még egy kör, de 500 m könnyű, 500 m tempó váltásokkal végig. Gondoltam, a szigetkört behúzom, aztán meglátom, maradt-e még benne. A 29 perc körüli felvezetőkör egész jól esett, úgyhogy nyugodtan odaálltam a fartlekes második rajtjához is. Az első 3K kifejezetten kellemesen telt, pont jó volt a váltott tempó, amit a pacerünk, Bori diktált. Aztán a sziget túlsó oldalán 4K körül azt mondta a szervezet, hogy eleget futkostál koma, lelassulsz, belesétálsz, leülsz. Aztán másfél hétig fekszel felsőlégúti gyulladással. Könnyen lehet, hogy el sem kellett volna kezdenem az edzést, de van, hogy fejben annyira ott van a futás, hogy amíg lehet, felülírja azt, amit a test szeretne.

Javasolt az orvostudomány még egy hét fizikailag csökkentett terhelésű pihenőt, de a hétvégi Runway Run már tervben van, aztán pedig azonnal vissza a futóiskolapadba.