A Salföld-Badacsonyörs szakasz 2014-ben új szakasz volt az Ultrabalaton útvonalában. Salföld gyönyörű, és ki ne akarna megérkezni a Varga Pincészethez? A borospincékkel csak az a baj, hogy nevükkel ellentétben nem a mélyben, hanem sokkal inkább a magasban szoktak lenni. Fogalmam sem volt a szintkülönbségről, amikor nekivágtam a szakasznak. De gyanús, nagyon gyanús volt a dolog. Az első legalább egy kilométer végig lejtett. Két gondolat motoszkált a fejemben: egy, hogy ez az élet ajándéka, kettő, hogy ennek biztos, hogy meg is lesz a böjtje. Ezért aztán próbáltam kiélvezni a lankák minden egyes méterét, mert lelkem mélyén tudtam, hogy most kell erőt gyűjtenem, mert ekkora ajándéka nincs az életnek. És akkor szép lassan elkezdődött. Jött az első hegy. Láttam az aljáról, hogy nagyon meredek, láttam, hogy odafönt mindenki gyalogol, és arra gondoltam, futok, amíg tudok (és persze egy kicsit tovább is), aztán majd lesz, ami lesz. Aztán jött még egy hegy. A bicklis kísérőmet elvesztettem, ugyanis tolni is alig bírta a bringát. Úgy éreztem, az Everesten vagyunk. Volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, hogy én ide nem bírok felgyalogolni se. Hogy inkább lefekszem a földre. Aztán persze felértem, hiszen mindig mindenhova felérünk végül (na jó, az Everestet nem tudom ígérni), és végül egy, a befutóig vezető lanka visszaadta a méltóságom. Amikor a biciklis kísérőm néhány perccel később megérkezett, csak annyit tudtam kérdezni tőle: „EZ MEG MI VOLT?” Ez volt a Salföld-Badacsonyörs szakasz. Igazi kihívás, amit kár lett volna kihagyni. Tipp: Ezen a szakaszon csak az adott erőt, hogy azokra gondoltam, akik egyéniben teljesítették a távot, és nekik ezen a szakaszon kívül is még több, mint 200 km-t kellett futniuk. Íme, így történt a szakasz tesztje: &index=14