transalpine run, nedjalkov balazs

9. helyen zárt a magyar duó az Alpokat átszelő Transalpine Run-on

Forrás: ANDI FRANK
267 csapatból 210 tudta sikerrel befejezni a nyolcnapos, páros versenyt, a férfi mezőnyben pedig az élmezőnybe sikerült kerülnie a dr. Haidekker Bence-Nedjalkov Balázs alkotta It’s my Trail csapatnak.

17. alkalommal került megrendezésre a legendás terepfutó verseny, ami nyolc napon keresztül tartott és három országon át vezetett az útja a futóknak. A híres németországi olimpia város, Garmisch-Partenkirchen volt az idei évben a rajt helyszíne, a cél pedig Ausztrián keresztül vezetett az olaszországi Dél-Tirolba, Vals településig. A versenyzőkre a nyolc nap alatt az eredeti kiírás szerint 286km és 17 ezer méternyi szint várt volna, ám a kedvezőtlen időjárás miatt kétszer is módosításra kényszerültek a szervezők a verseny során.

Forrás: ANDI FRANK
„Számunkra a futók biztonsága a legfontosabb, így nem engedhetjük meg, hogy viharjelzés mellett 3000 méteres magasságba engedjünk 500 futót. Nem csak az élmezőnyre, hanem a szintidővel harcolókra is tekintettel kell lennünk minden döntésünk esetében, így hiába érne be a versenyzők első harmada a jelzett vihar előtt, miközben még több száz futó maradna kint a hegyen. Folyamatosan, szinte percről percre figyeltem a verseny alatt az előrejelzést, és egyszer már a rajt előtti napon, egyszer pedig a verseny közben kellett úgy döntenünk, hogy töröljük a szakaszokat. Én vagyok a felelős minden indulónkért, és nekem kell ilyenkor felvállalnom a végsődöntést, számomra pedig egy ilyen helyzetben nem létezik kockázat. Szerencsére a futóink mindig maximálisan elfogadták, megértették és támogatták a döntéseinket, a főszervezők pedig teljes mértékben elfogadták a véleményemet.“
nyilatkozta Martin Hafenmair, a PLAN B versenyigazgatója
Martin Hafenmair versenyigazgató Nedjalkov Balázzsal és Haidekker Bencével

A versenyhét második felében, az Ötztal-Stubai közötti szakasznál volt szükség az előre tervezett útvonal teljes eltörlésére, a szervezők pedig nagyon ügyes megoldással kárpótolták az indulókat. Délutánra a teljes mezőnyt átszállították a szintén általuk szervezett Stubai Ultratrail vertikál távjának a rajthelyszínére, és a 2023-as hegyifutó világbajnokság útvonalára - melynek az idei évben volt a tesztversenye július első hétvégéjén, ahol több magyar futó is elindult - írtak ki egy oda-vissza futást kora délutánra, amikor már javult az időjárás, így ennek köszönhetően nem maradtak kilométer és szintkülönbség nélkül a lábak.

„Borzasztóan sajnáltam, hogy így kellett döntenünk, hiszen ez volt az az útvonal, ahová már évek óta szerettem volna a futókat elvezetni, de két gleccseren átfutni 3000 méteres magasságban még kedvező időben sem gyerekjáték, szakadó esőben, szélviharban és villámlásban pedig kész életveszély. Bízom benne, hogy legközelebb megismerhetik a versenyzőink ezt a varázslatos útvonalat is“
mondta Martin Hafenmair

A 7. nap is tartogatott még egy kis csavart, amikor az előrehozott rajt után 40 perccel döntöttek úgy a szervezők, hogy a 2. frissítő állomás után, a legközelebbi biztonságos úton leterelik a hegyről a mezőnyt, így aznap rövidebb lett a pálya. A nyolc nap alatt végül 231km és 15862m pozitív szintet kellett megtenniük a 27 országból érkezett indulóknak, akik közt már harmadik alkalommal volt ott a pécsi Nedjalkov Balázs.

„Bencével az idén elképesztően jó párost alkottunk, végig egy tempóban tudtunk haladni, folyamatosan sikerült a másikat motiválni, támogatni. A csapatunk tökéletesen hozta, amiről szól a Transalpine, egy igazi kőkemény kihívást, ahol nem csak a táv, a szint, a körülmények, hanem a pároddal való nyolc napon át tartó közös munka adja meg így együtt a verseny igazi szépségét. Ez a verseny mindig újat tud mutatni, hiszen az Alpoknak rengeteg csodálatos útvonala van, ahová amúgy nem feltétlen jutnánk el. Minden egyes évben egy életreszóló élménnyel gazdagodom, de az idei tényleg különleges marad számomra, mert olyan eredményt sikerült elérnünk, amiről álmunkban sem mertünk reménykedni. Svájci, német, osztrák és olasz csapatok között a TOP10-ben végeztünk, ráadásul az open, azaz a 80 év alatti kategóriában. A párosok együttes életkora alapján ugyanis megkülönböztetnek master, és senior master korosztályt, az előbbinél 80, az utóbbinál 100 év a csapatok kora. Szóval nagyon hálás vagyok Bencének, hogy ilyen szuper csapattársam volt ezen a versenyen.“
„Balival az It’s my Trail táborban ismerkedtünk meg, így adta magát, hogy a csapatunkat is így nevezzük el, ráadásul amióta tavaly év végén megkérdezte, hogy lennék-e a párja, természetesen azonnal igent mondtam, és még komolyabban elkezdtük a közös felkészülést. Sokszor volt lehetőségünk együtt futni Horvátországban és Ausztriában is, de a Mecseken és a Budaiban is volt, hogy edzettünk együtt. Így tényleg összeszokott párosként indultunk erre a 8 napos kalandra, ami számomra egy nagyon meghatározó élmény marad. Tavaly már belekóstoltam a versenybe a kétnapos betétfutamon, és már akkor elhatároztam, hogy szeretném majd a teljes távot egyszer lefutni, így nagyon boldog vagyok, hogy sikerült. Szuper csapat voltunk tényleg minden tűpontosan működött, a frissítéstől kezdve a közös megjelenésig.“
Haidekker Bence

A versenyt végül az osztrák Alexander Hutter és Elias Feineler alkotta Team S7 Coros csapata nyerte közel egy órás fölénnyel, a nőknél pedig az amerikai skimo válogatott tagjaiból álló Dynafit Ladies győzött, a vegyespárosok között a tavalyi női bajnok, Ida-Sophie Hegemann és a korábbi olimpikon atléta Sebastian Hallmann párosából álló duó ért elsőként célba. A verseny eddigi egyetlen 17-szeres résztvevője, a német Holger Schülze idén senior master kategóriában indult, és a párjával kategóriájukban a második helyen végeztek annak ellenére, hogy Stephanie Lieb a 6. napon csuklótörést szenvedett és attól kezdve gipszben futotta végig a hátralévő napokat.