3 gyors és hasznos tipp, hogy egy rosszul sikerült futás után is motivált maradj

Most őszintén: milyen gyakran érzed azt futás után, hogy rémes volt minden egyes perc? Ilyenkor azon agyalsz, hogy ezért kár volt futócipőt húzni? Hiba lenne erre koncentrálni, mert minden futásnak, még a rossz futásnak is vannak pozitív oldalai. Még egy versenyen is.

A legkönnyebb ilyenkor elkezdeni magunkat kritizálni, mérgelődni, elégedetlenkedni a teljesítményünkkel, ahelyett, hogy elfogadnánk és pozitívan állnánk ahhoz, hogy ez most egyszerűen nem úgy sikerült, mint amire számítottunk. Ahogy a mondás tartja, mi vagyunk saját magunk legrosszabb kritikusai...

Egy jól sikerült futás után hajlamosak vagyunk a szerencsének tulajdonítani a dolgot, mert futóként - és emberként - nehéz lehet elhinni, hogy megérdemeljük a sikert. És amikor van egy „off” futás, gyakran magunkat hibáztatjuk mindenért.

Idővel viszont az, ha túl szigorú vagy önmagadhoz, okozhatja a motiváció hiányát, a kiégést, de akár azt is, hogy neheztelsz más futókra...

Íme három tipp, amelyek segítenek abban, hogy együttérzőbbé válj önmagaddal szemben, motivált maradj, és végül a lehető legjobb futótárs lehess akkor is, ha mondjuk egy megmérettetésen nem jönnek össze a dolgok.

Pozitívan szólj önmagadhoz a futás után is!

Ez talán furán hangzik, de ne hagyd, hogy elárasszanak negatív érzések egy rosszul sikerült futás után. Emlékeztesd magad arra, mennyi energiát és időt fektettél bele, és hogy ezek bizony nem tűnnek el. Gondolj arra, hogy most biztosan jobb vagy, mint 4 hónapja. A verseny napján pedig vizualizáld magad elé, amint eléred a célokat, és tudd, hogy a felkészülés volt rengeteg energia és idő, ez pedig csak egy kis szelete ennek az egésznek.

Lehet, hogy csak legyintesz, de a pozitív megerősítések igenis számítanak: ha reggel ébresztőre kelsz, érdemes egy pozitív megerősítő feliratot odatenni, hogy mindig ezzel indulhasson a nap.

Nézd máshonnan a dolgokat!

Tegyük fel, hogy „rossz” eredménnyel értél célba a versenyen, ám a barátok és a család szurkoltak neked. Ahelyett, hogy az eredményeken rágódsz ezerrel, próbálj arra gondolni, hogy ők nem az időd miatt vannak ott, hanem miattad. A gyerekek, a család szeret, és ez többet ér minden adatnál. Bármi is legyen.

Keress egy szakembert!

Ha azt tapasztalod, hogy nem tudod megállítani az önkritika körforgását, akkor azt kockáztatod, hogy a futás iránti szeretet is elmúlik, és magadat is megutálod. Ha megtanulod örömödet lelni a futásban, ismét rátalálsz arra, miért is szereted, akkor eltávolíthatod a negatív gondolatokat, és újra beleszeretsz a futásba.

Ezenkívül a túlzott önkritika károsíthatja a kapcsolatot a futóközösséggel is, ha pedig véletlenül lesérülsz, negatív szemszögből nézed majd az egészséges futókat. Vagy haragudni kezdesz azokra, akik elérték a versenycélt, amikor te nem - a harag pedig sok energiát emészt fel.

Ha a futópartnerek vagy az edző nem elegendők ahhoz, hogy segítsenek megtörni ezeket a mintákat, akkor érdemes szakemberhez fordulni: a sportpszichológus pártatlan visszajelzést adhat, különös tekintettel az érzelmi és mentális jólétre, egészen másképp, mint azok, akik közel álnak hozzád.