Borítókép: Hogyan fogj hozzá a sportoláshoz császármetszés után? Interjú Rákosi Dóra gyógytornásszal

Hogyan fogj hozzá a sportoláshoz császármetszés után? Interjú Rákosi Dóra gyógytornásszal

Forrás: Jane Khomi / Getty Images
Alapvetően nem szeretem, ha valaki a hüvelyi és a hasi szülést egymással szembeállítja, és elszomorít, hogy még mindig mekkora a szakadék császáros és a természetesen szült anyák megítélése között. De ha valamiben különböznek egymástól, az a szülés utáni regeneráció, hiszen a császármetszés a tévhitekkel ellentétben nem „a könnyebbik út”, hanem egy nagy hasi műtét. Rákosi Dóra gyógytornásszal, a Császárvonal egyik alapítójával beszélgettünk arról, hogy császáros anyaként miként és mikor érdemes visszatérni a sporthoz.

Emlékszem, hogy hat évvel ezelőtt mennyire felkészületlenül ért az első császármetszésem. Nem vagyok egy ősanya típus, de valahogy végig úgy képzeltem, hogy hüvelyi úton születik majd meg a babám. Kicsit össze is omlottam, mikor a dokim közölte, hogy annyira esik a szívhang, hogy megyünk a műtőbe. Maga a műtét nem hagyott bennem rossz emléket, de az utána követő órák annál inkább…. Amikor a kábultságból magamhoz tértem, de még nem tudtam mozogni. Amikor az ápolók nyomkodták a hasamat a homokzsákkal, és majd felsikítottam, pedig elég nagy a fájdalomküszöböm. Amikor minden köhögés felért egy kínzással. Amikor az első felállási kísérletemnél majdnem elájultam. Amikor húzódik, ég a seb, de valahogy csak felküzdöd magad, mert ott a kisbabád, akit szeretnél ellátni… Már korábban is sejtettem, hogy a császármetszés nem egy megúszós dolog, ahogy sokan képzelik, de ott a kórházi ágyon vergődve tudtam csak meg, hogy mennyire nem az.

Forrás: Jonathan Borba / Pexels
Császármetszés során 10 réteget vágnak át, húznak szét, ezért a műtét utáni regenerációra nagy hangsúlyt kell fektetni.

Sajnos szomorú statisztika, hogy Magyarországon évek óta magas a hasi szülések aránya (40% körül mozog), de ehhez képest a császáros anyukák nagyon kevés segítséget, útmutatást kapnak a műtét utáni regenerációval, tudnivalókkal kapcsolatban. Ideális esetben még az őrzőben el kéne látogatnia hozzájuk egy gyógytornásznak, aki egy mobilizáló gyakorlatsorral segíti őket az első felállásban és a felépülésben, a legjobb pedig az lenne, ha a közelebbi és távolabbi jövőre nézve is kapnának tanácsokat. Ehhez képest a nők nagy része (több mint 80%-a) nem találkozik gyógytornásszal a kórházban. Nálam is a három császármetszésem közül csak egynél jött szakember.

Az ellátás és az információ hiányának pótlására hívta életre 2018-ban Kiss Verus egészségügyi újságíró és Rákosi Dóra gyógytornász a Császárvonal applikációt. Mára pedig nemcsak mobilalkalmazással, hanem zárt Facebook-csoporttal, videótárral, weboldallal, online regeneráló tornaprogramokkal is támogatják a császáros anyákat.

Forrás: Tiboldi Tamás
Rákosi Dóra maga is császáros anyuka, négy gyermekét hasi úton szülte.

– Mióta foglalkozol gyógytornával, és hogyan vezetett az utad a szüléssel kapcsolatos regeneráció irányába, onnan pedig a Császárvonal felé?

– Fiatalkoromban versenyszerűen kosárlabdáztam, amit többszörös sérüléseim miatt abba kellett hagynom. De ezeknek a sérüléseknek hála kerültem kapcsolatba a gyógytornával, ami aztán a szakmám lett. Később mind a négy gyermekem császármetszéssel született, így fordultam a szülési utáni regeneráció felé. Verussal pedig ennek köszönhetően hozott össze a sors, a második császármetszése után jött el hozzám kezelésre, és beszélgetés közben született meg a Császárvonal ötlete. Hazafelé biciklizve aztán felhívta a férjét – aki szoftverfejlesztő, és a csapatunk technikai embere lett – hogy csináljunk egy appot, hogy valós információkat nyújtsunk, és eloszlassuk a tévhiteket.

– Tapasztalatom szerint az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy császármetszés után hetekig nem szabad mozogni. Te is így látod?

– Igen, nagyon sokan beleesnek abba a hibába, hogy a gyermekágyas időszakban egyáltalán nem vagy csak alig mozognak. Persze természetes, hogy egy újdonsült anyukának kevés figyelme jut magára a baba gondozása, az új élethelyzetbe való belerázódás miatt. Emellett sokan félnek is mozogni a szülés után, különösen császármetszés esetén. Aztán a 6 hetes kontrollon gyakran elhangzik, hogy onnantól kezdve mindent szabad, és ezen felbuzdulva sokan szinte a nulláról hirtelen belevetik magukat a sportba, rosszabb esetben a régi edzéstervüket követve. Nincs átmenet, hiányzik a fokozatosság. A mai világunkra egyébként is jellemző, hogy mindent rögtön, minél gyorsabban szeretnénk, de a testünkkel szemben türelemmel kéne lennünk. A 9 hónapnyi várandósság után jött egy nagy hasi műtét, amit követően nem megy gyorsan a regeneráció. Ha valaki előtte rendszeresen sportolt, a szöveti gyógyulás akkor is időt igényel.

Forrás: Tiboldi Tamás
Rákosi Dóra és Kiss Verus 2018-ban alapították a Császárvonalat, munkásságukat azóta nemcsak anyák ezrei, hanem a szakma is elismerte, elnyerték többek között a Richter Anna Díjat is.

– Hogyan és mikor érdemes akkor hasi szülést követően visszatérni a sporthoz, az aktív mozgáshoz?

– Már szinte rögtön, a műtétet követően, még az őrzőben meg kéne kezdeni. Persze ezek nem látványos tornagyakorlatok, de ugyanolyan fontosak. Ahogy megy ki az érzéstelenítő, érdemes megkeresni a kapcsolódást a testünkkel, az izmainkkal. Megfeszíteni a lábfejet, a láb, a fenék és a comb izmait, bokakörzéseket csinálni, és persze a légzőtorna elengedhetetlen minden hasűri műtét után. A Császárvonal videótárában is összeállítottunk egy posztoperatív tornát, ami elsőre talán jelentéktelennek, „barbitornának” tűnhet, de valójában nagyon sokat számít. Segít mobilizálni, visszanyerni a kontrollt egy nagy hasi műtét után, és önbizalmat ad az első felálláshoz is. Emellett megmutatjuk a sebvédő mozgásokat és azt is, hogyan lehet az ágyban megfordulni, amik mind fontosak az első napokban, hetekben.

Aztán ahogy leesik a varr a sebről, el lehet kezdeni a hegmasszázst. A regeneráló, átmozgató tornákkal a fekvő gyakorlatokból lassanként kell eljutni az álló mozgások felé. A 6 hetes kontroll után, ha az orvos mindent rendben talált, jöhet a saját testsúlyos, rugalmasító és erősítő gyakorlatsor. A következő vízválasztó aztán a 3 hónap, mert ennyi idő kell általában, hogy annyira megerősödjön a heg, hogy elbírja a nagyobb húzóerőket. A teljes regeneráció pedig nagyjából 1 év, de ez azért személyenként erősen eltérő szokott lenni.

Forrás: Daniel Reche / Pexels
A futás helyett érdemes a gyaloglást választani a császármetszést követő hónapokban.

– Van olyan sport, ami kifejezetten nem ajánlott császáros szülés után?

– A futás például tipikusan az a sport, amibe sok anyuka belekezd, akár már a 6 hetes kontroll után, hiszen egyszerűen kivitelezhető, nem kell hozzá más, csak egy jó futócipő, és nem mellesleg remek menekülőt kínál a babázás monotonitásából. De mivel a futás intenzív és high impact, tehát magas ütközéssel járó mozgás, 6-7 hónapig nem ajánlott császármetszés után. A futás során ugyanis a talajreakciós erő áttevődik a gátizomzatra, amitől megnő a hasűri nyomás. Ha elég erősek és rugalmasak a has- és gátizmok, illetve a heg, akkor jól tudnak reagálni az ilyen külső hatásokra, de szülés után nem, különösen császármetszés után nem. Idegrendszerileg a testunk egészének összehangolása kb. 6-7 hónap után tart ott, hogy mehet ez a mozgásforma. A futás, illetve más high impact, intenzív sportok (mint például az aerobik) emellett azért sem ideálisak, mert extra stresszt jelentenek a szervezetnek. Márpedig a babázás, a kialvatlanság, a túlhajszoltság miatt egyébként sincs egyensúlyban az idegrendszer, és ha erre még megterheljük futással vagy kardióval, csak tovább fokozzuk a bajt. Ezért inkább a gyaloglást szoktam ajánlani, vagy ha valaki picit intenzívebb mozgásra vágyik, akkor a biciklizés és az ellipszistréner jöhet még szóba. Amikor pedig már elmúlt a gyermekágyi vérzés, és begyógyult a seb, az úszás is kiváló.

– Említetted a gátizmokat, ami általában inkább a hüvelyi szülésekkel kapcsolatban kerül fókuszba. De ezek szerint császármetszés után is fontos foglalkozni a gátizom regenerációjával?

– Igen, csak másképpen. A hüvelyi szülés után általában az a cél, hogy újra tónust adjunk a gátizomnak, ezért összehúzó gyakorlatokat végzünk. A császármetszés esetében azonban a belső, méhen lévő heg a kismedencei összekapcsolódások révén húzza a gátizmot, ezért feszes lehet a gát tájéka. Ha ezzel nem foglalkozunk, annak olyan kellemetlen mellékhatásai lehetnek, mint a fájdalmas szex, fenéktáji és/vagy alhasi fájdalom. Hasi szülés után is szükséges tehát a gátizomtorna, de itt az erősítés mellett a rugalmasításon, átmozgatáson van a fókusz. Ahogy az egész császár utáni regenerációnak is tulajdonképpen ez a célja, hogy a kismedence a sebgyógyulásnak megfelelő erőkkel, de rugalmasítva legyen, ezáltal pedig biztosítsuk a megfelelő keringést, ami elengedhetetlen a szervek egészséges működéséhez.

Forrás: Rawlstock / Getty Images
A hegterápia a kötényhas kezelésében is segíthet, ami nagyobb arányban fordul elő császárral szült anyukáknál.

– Eddig csak érintőlegesen beszéltünk a császáros hegről, pedig annak a kezelése is legalább olyan fontos, mint az izmok, szervek regenerációja. Mit tehetünk annak érdekében, hogy megfelelően gyógyuljon?

– A Császárvonal egyik missziója a hegkezelés fontosságának hangsúlyozása, mert ezzel kapcsolatban is rengeteg a téves információ. Klappol is, hogy azt mondod, érintőlegesen beszéltünk róla, mert a császáros anyák többsége is csak felszínesen gondol rá, a szó legszorosabb értelmében. Gyakran azt látom, hogy csupán a bőrheggel, tehát a legkülső heggel foglalkoznak, azt kenegetik vagy szilikontapasszal kezelik. Ez is jó, de kevés, mert a császáros heg olyan, mint egy jéghegy, csak egy kis része látható a felszínen. Alatta rengeteg réteget vágnak át, húznak szét, tehát több heg keletkezik. Ezek a hegek aztán feszességet okoznak, mert ilyenkor a szervezet célja, hogy erősebb hidat építsen fel, vagyis a hegszövet kevésbé rugalmas. Ez pedig negatívan hat a környező (sőt, akár a távolabbi) szervekre, szövetekre is, mert akadályozza azok egymáson való elcsúszását. Ennek rengeteg következménye lehet, például összenövések, inkontinencia, krónikus izom- és izületi fájdalmak, fájdalmas szex, vérzészavarok, korai menopauza. Éppen ezért a hegkezelés elengedhetetlen császármetszés után, a felszíni masszázstól kezdve a mélyebb, zsigeri terápiáig, de persze fokozatosan. Azt is érdemes tudni, hogy a császáros heggel életünk végéig foglalkozni kell, persze nem olyan intenzíven és gyakran, mint kezdetben.

– A regeneráló tornán és hegkezelésen kívül mire érdemes még figyelni a kisgyerekes időszakban?

– A testhelyzetünkre mindenképp, mert babázás közben a legtöbbször előgörnyedünk. Nem szeretem azt mondani, hogy ez rossz testtartás, mivel természetes, hogy szoptatás közben előrehajolunk, ahogy akkor is, ha puszilgatjuk a babánkat, vagy játszunk vele a földön. De tény, hogy ez a testhelyzet nem ideális a szerveinknek, különösen a hasűrben, ezért amikor nem babázunk, fontos, hogy kimozduljunk ebből a görnyedt testtartásból, figyeljünk a változatos testhasználatra.

– A Császárvonal videói alapvetően olyan gyakorlatokat, masszázsokat mutatnak be, amit otthon magunk is el tudunk végezni. Mikor érdemes azonban gyógytornász vagy hegmasszázzsal foglalkozó szakemberhez fordulni?

– Ha kellemetlen panaszt tapasztalunk, mint például az inkontinencia vagy vérzészavar, de akkor is, ha nem megfelelően gyógyul a bőrheg. Előfordul olyan is, hogy valaki nem meri elkezdeni magának a hegmasszázst, mert olyan traumatikus volt a szülésélménye, hogy nem tud hozzányúlni a sebhez és a területhez. Ennek a feloldásában segíthet a szakember. Ezenkívül nem múló fájdalom esetén is ajánlott felkeresni egy gyógytornászt. Bár a fájdalom érdekes jelenség, mert sokszor megijedünk és befékezünk tőle, pedig az elsődleges terápiája a mozgás. De meg kell találni, hogy mi az a fajta és mennyiségű aktivitás, ami előrevisz. A szakember abban tud támogatni, hogy ne féljünk a mozgástól császármetszés után sem.

A legutóbbi Testkép podcastadás vendége Gökler Krisztina edző, tartalomgyártó volt, akivel többek között a szülés utáni sportról is beszélgettünk. Itt meghallgathatod: