
Az ivás - a rejtélyes maratongyilkos
Az ivás teljesen egyéni, hiszen nem vagyunk egyformák, nem izzadunk egyformán, és a kiinduló hidratáltságunk sem egyforma. Általánosságban véve elmondható, hogy a szervezetünk közel 2/3-a víz, és az is elmondható sajnos, hogy az emberek kevés vizet isznak, és ehhez képest kávét, alkoholt meg sokat, melyek szárítanak. Nagyon sokan krónikus dehidratáltságban élik az életüket és közel sem isznak meg napi 2-3 liter vizet, melyre rátevődik az edzés során bevitt folyadék mennyisége.
Az izzadás során a test vízkészletéből veszítünk bőrünkön keresztül: az elpárolgás hőt von el a testünk felületéről, ezzel a testhőmérséklet szabályozásában, a test hűtésében játszik hatalmas szerepet. Minél jobban dolgoztatjuk izmainkat, annál több hőt termelnek, és ezt igyekszik az izzadás szabályozni.
Természetesen az elvesztett folyadékot pótolni kell, hogy ez a hűtési folyamat fenn tudjon maradni. A hűtés mellett a vér, az anyagcsere, a kiválasztás, illetve mondhatnánk, hogy minden élethez szükséges folyamat a vízhez köthető. Az élet fenntartásához rövid távon a legfontosabb az oxigén, hiszen perceket (se) bírunk ki oxigénfelvétel nélkül. Ezt követi a víz, mely nélkül napokban mérhető a túlélés, míg étel nélkül akár hetekig is eltengődünk. Dehidratáltság esetén a vér sűrűbb lesz, ami nagyobb igénybevételt ad a szívnek, hiszen az ereinken keresztül egy sűrűbb folyadékot nehezebb keringetni, mint egy megfelelő állagút. A vérből megváltozik a tápanyagok sejten belülre kerülése, ami kevéssé gazdaságos folyamatokat eredményez, melyek például görcshöz is vezethetnek.
De hogy is hat ez a teljesítményre? A testtömegünk 2%-os csökkenése edzés alatt már dehidratációnak minősül, ugyanakkor teljesen normális, ha közel ennyit (1-1,5%) elvesztünk egy edzés során: a lényeg, hogy ennél többet ne, mert minél többet vesztünk, annál kedvezőtlenebbek a mellékhatások a teljesítményünkre.
5%-os testtömegveszteség már 30%-os teljesítménycsökkenéssel jár. (Armstrong et al. 1985; Craig and Cummings 1966; Maughan 1991; Sawka and Pandolf 1990.) Vagyis egy 60 kilós futó esetében ez 3 kg, 80 kg-nál 4 kg veszteség, ami elsőre soknak hangzik, de valljuk be, annyira azért nem „elérhetetlen”.
1988-ban Pinchan kutatta azt, hogy a hőmérséklet milyen hatással van a dehidratációra. Hűvös laborban 3%-os folyadékveszteség esetén 5%-os VO2max-csökkenést mértek, míg magasabb hőmérsékletnél ennél is drasztikusabb különbséget figyeltek meg. Armstrong és társai ugyanezt figyelték meg a távok esetében is futóknál. 2%-os folyadékveszteségnél 3 km-en 3%-os romlást, míg 10 km-en már 5%-os romlást mutattak ki. Vagyis minél melegebb van, minél hosszabb a versenytáv, annál jelentősebb a romlás dehidratáció esetén.

A teljesítménycsökkenés okai pedig a következők:
- vérmennyiség-csökkenés
- a bőr vérellátottságának csökkenése
- csökkenő izzadás
- csökkenő hőleadás
- növekvő testhőmérséklet
- növekvő szénhidráthasználat (zsírbontás helyett)
Összefoglalva: a szervezet magasabb hőmérsékleten, kevesebb hűtéssel, sűrűbb vérrel gazdaságtalanabb energiafelhasználással működik.
A dehidratáltság órák alatt elérhető, viszont a visszatöltés akár napokig is eltarthat. Ez nemcsak a teljesítményünkre hat negatívan, de a regenerációnkra is. Évekkel ezelőtt egy edzőtáborba történő utazás alatt elfelejtettem inni az autóban. Erre még aznap este rájöttem és nagyon figyeltem a hidratálásra. Másnap az edzéseken viszont éreztem a hatását, a vádlimat húzta a görcs, és nem is tudtam kihozni magamból a maximumot. Egy 6 órás periódussal elrontottam a másnapi edzéseim.
A CIKK FOLYTATÁSÁT A LEGFRISSEBB RUNNER'S WORLD MAGAZINBAN TALÁLOD:

Runner’s World 2021/02 (digitális verzió)
Ép testben ép lélek – tartja a mondás. De vajon mennyire igaz ez a valóságban? Mit ad hozzá a mentális erőnkhöz a futás, és fordítva: hogyan javítja teljesítményünket, ha fejben erősek vagyunk? A Runner’s World legfrissebb számában erre a fő kérdésre keressük a választ. Futók, edzők, mentorok és pszichológus segítségével utána járunk, hogy mitől lesz fejben erős egy futó, és hogyan válik ez hasznára a mindennapi életben.
Foglalkozunk a zene teljesítményfokozó erejével, megismerkedünk egy transz futóval, és exkluzív interjút is olvashatunk Kilian Jornet ultrafutó legendával.
A több mint egy éve tartó világjárvány, a bezártság, a korlátozások és a sok- egyedüllét sokaknál a futásban is hozott változást. Megmutatjuk, hogyan érdemes újrakezdeni a futást, és hogyan vehetjük fel újra a tempót a futás izgalmas világával.
Még több infó: Runnersworld.hu/megjelent
595 Ft