Szabó Nóri – Felnőttként kezdett el futni, most pedig már magyar maratoni örökranglista 7. helyén áll a nők között

Ha valaki gyorsan utánaszámol, akkor könnyen rájöhet, hogy 3:35 körüli kilométereket kell ahhoz futni, hogy ez az eredményt kijöjjön a végén. Az pedig már nincs is messze a 2 leggyorsabb magyar futónőnk idejétől, Földingné Nagy Judit 2:28:50-as magyar csúcsától (1996), vagy a mindössze 1 másodperccel lassabb korábbi csúcstól, Sipka Ágnes 2:28:51 (1986)-es idejétől. Ők mindketten 3:32 körüli átlaggal teljesítették a 42 km-es távot, amely talán már talán már nem is tűnik olyan leküzdhetetlen távolságnak. Ennyit azonban a számokról és a száraz tényekről. Hogy valójában mi húzódik meg az adatok mögött, arról pedig Nórival beszélgettünk.

Nagy célokkal érkeztél Berlinbe, esetleg sejtetted, hogy ilyen jó eredményt fogsz tudni futni?

A WizzAir félmaraton nagy meglepetés volt számomra, mert ott 73-74 perc körül futást vártam, vártunk magamtól. Ennek ellenére 1:12:21 alatt teljesítettem a 21 km-t, és emiatt volt bennem egy izgatott várakozás, hogy vajon tudok-e most is valami hasonlóan kiemelkedőt futni. A cél az volt, hogy megpróbálom a jövő évi Európa-bajnokságra a szintet megfutni. Azonban nem szerettem volna magamra túl nagy nyomást sem helyezni. A verseny napjára például eléggé felmelegedett az idő, ami nem annyira ideális egy ilyen hosszú táv esetében. Bár nem nagyon bírom a meleget, engem nem idegesített annyira, teljesen a futásra koncentráltam, és hogy tartsam a tervezett, egyenletes iramot. Az már jobban zavart, hogy a verseny hetében sikerült egy csúnya vízhólyagot összeszednem, ami eléggé nyomta a körmömet futás közben. Tehát voltak nehezítő körülmények, és emiatt nem is akartam elbízni magamat. De hittem abban, hogy az elmúlt bő 3 hónap kemény edzéseinek meg lesz az eredménye, így semmilyen B tervem, tervünk nem volt. Őszintén szólva nem is gondoltam rá, hogy nem fog sikerülni 2:32:00-n belül futnom.

Hogyan alakult végül a verseny, hogyan érezted magad közben?

Szerencsére a vízhólyagot csak a 35. kilométertől kezdtem el érezni, addig nem annyira hátráltatott. Onnantól azonban kicsit kizökkentett a ritmusból, jobban kellett küzdenem a következő 5 kilométeren, így pár másodpercet el is vesztettem, de legalább a jövőre nézve is hagytam még javítanivalót ebben az időben.

4 évvel ezelőtt futottad első maratonodat Stockholmban, ahol 3:01:57-es idővel értél célba. Azóta minden évben kétszer teljesíted a távot, és szinte minden alkalommal 3-4 percet sikerül javítani egyéni csúcsodon. Ezen a szinten azonban már nem annyira megszokott és hétköznapi, hogy valaki minden versenyen ekkora javulást érjen el. Mi az, amivel az újabb egyéni csúcsot sikerült most megfutnod?

Ez az év vízválasztó volt a korábbiakhoz képest. Tavasszal életemben először vettem részt edzőtáborban. Portugáliában töltöttem 3 hetet, és az sokat dobott az edzésmunkámon. Sokkal jobb állapotban jöttem haza, mint amikor kimentem, és azt az állapotomat meg tudtam tartani, sőt még javítottam is rajta. Az év eleje tehát adott egy nagy löketet a folytatáshoz.

Az edzőtábor ennyire meghatározta az évedet, vagy azon kívül volt még valami egyéb, ami változott idén?

Úgy érzem, Portugália alatt fizikálisan előreléptem egy szintet, amihez az év hátralévő részében mentálisan is sikerült felzárkóznom. Korábban egy-egy erősebb edzés előtt sokat hezitáltam, hogy vajon tudom-e teljesíteni az adott edzéstervet, tudom-e az előírt tempót tartani. Idén sokat változott a hozzáállásom, sokkal jobban bízom már magamban, kevésbé tartok az edzésektől és a versenyektől, söt, kifejezetten várom a kemény résztávos edzéseket. Az edzőm, Berkovics Imre mindig is igyekezett megerősíteni abban, hogy csakis annyit vár el tőlem, amit valójában meg tudok csinálni. Azt hiszem ez az a magabiztosság, amit most már magaménak érzek én is. Mostanra öntudatosabb lettem, és szerintem ez az, ami az idei eredményekben is visszaköszön.

Az edzések felépítésében módosítottatok-e valamit 2021-ben?

Nemigen változtattunk a megszokott meneten, továbbra is csak napi egyszer edzem, munka előtt vagy után. Heti 130-140 kilométeres heteket teljesítek, és hetente kétszer résztávozom. A rövidebb futásokat szerdán, a hosszabb résztávot pedig szombaton csináljuk, illetve 3 hetente kontroll futások vannak vasárnaponként. A 2021. év abban volt más a korábbiakhoz képest, hogy elkezdtünk rövidebb versenyeket is beépíteni az edzéstervbe. Az edzőm szerint ugyanis akkor lehet igazán kiemelkedő eredményt elérni maratonon, ha közben a rövidebb távokat is gyorsabban futnom. Ezért idén kipróbáltam magam a pályaversenyeken is. 4 alkalommal futottam 5000 métert, ahol 16:52.00-ről 16:25.46-re sikerült eljutnom, 2 alkalommal pedig 10,000 métert. Tavasszal 34:59.16 alatt teljesítettem a 25 kört, 1 héttel a maraton előtt pedig már 33:57.70-re faragtam le az egyéni csúcsomat.

Akkor talán elmondható, hogy idén futóból atlétává értél. Mennyire volt másabb atlétikai pályán, mint a az utcán versenyezni?

Amikor áprilisban az első 10,000 méteremet futottam, akkor nagyon izgultam, és eléggé féltem is tőle. Azonban igyekeztem csak magamra, illetve a feladatra koncentrálni, hogy ugyanolyan erősségű köröket fussak. Amikor májusban 2:35:00-t sikerült futnom Milánóban a maratont, akkor már megértettem és elfogadtam, hogy erre tényleg szükség van a jobb időeredmény érdekében. Illetve, az atlétika pályán elért sikerek is pozitív irányba mozdították a hozzáállásomat.

Valóban szép sikereket értél el rögtön az első szabadtéri szezonod alkalmával. Szeptemberben a 10,000 méteres futásoddal megszerezted első felnőtt magyar bajnoki címedet, júniusban 5000 méteren először lettél magyar válogatott és futottál 5000 métert a Csapat Európa-bajnokságon, illetve ezen a távon Atlétikai Magyar Szuper Liga Döntőn is sikerült első helyen célba érned.

Maradt még benned motiváció a jövőre nézve? Esetleg az országos csúcs elérése is bekerült a céljaid közé a jövőre nézve?

Igen, abszolút motivált tudtam maradni. Sőt, azt érzem, hogy egyre motiváltabb vagyok. Való igaz, hogy közel kerültem most az országos csúcshoz, de igyekszem reálisan látni a dolgokat. Tudom, hogy innen sokkal nehezebb lesz előre lépnem, mint, ahogyan idáig eljutottam. Inkább a nagyobb nemzetközi versenyekre való kijutás, és az ottani tisztes helytállás a jelenlegi célom. Nem lesz egyszerű ezeket sem megvalósítani, de azért pár dolog még kimaradt a felkészülésből, amiket még be lehet iktatni a jobb eredmény érdekében.

Céljaim közé tartozik, hogy 2022-ben a müncheni Európa-bajnokságon jól szerepeljek majd. Minden vágyam, hogy 2023-ban pedig a budapesti világbajnokságon is képviselhessem Magyarországot, de nem titkolt célom, hogy 2024-ben a párizsi olimpián is részt vehessek.