Sportfüggőség - Amikor a futás már több, mint hobbi

„Mindenki függ valamitől….“ - szól a Hiperkarma együttes népszerű slágere. Mi futók, leginkább a futócipőkben gyűlt kilométerektől, a versenynevezéseinktől és a mindennapos edzéseinktől függünk. De vajon meddig egészséges, meddig normális ez a függés? A köznyelvben használt káros szenvedélyek, mint a dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás, ahogy a nevében is benne van káros szenvedélyek. A hobbi sportolók nagy része kedvtelési vagy fogyási célból kezd futni, azonban idővel a futás is válhat szenvedéllyé, rosszabb esetben rögeszmévé, ami már nem csak az egészségünket szolgálja. Sőt!

Ha körbenézünk a futó ismerőseink között, akkor talán mi is találunk olyan sportolót, aki megszállottá vált, és rosszabb esetben a szociális kapcsolatait is negatívan érintette a rendszeres sport, főleg a versenyzés. Még gyakoribbak az olyan párkapcsolatok, akiknél nem volt közös nevező a sportos életforma, és hirtelen, csak az egyik fél kezdett bele az intenzív sportolásba, míg a másik nem élte ezt meg közös programként. Melynek következtében párkapcsolati konfliktusforrás is lehet a sport, sőt nem egy zátonyra futott kapcsolat, vagy épp házasság sínyli meg a hobbit, amikor az új életmód miatt már nincs közös kapcsolódási pontja egy párnak, ahol a pár egyik felénél, a hobbinak indult, de időközben életformává lett futás, vagy bármilyen más mozgás került élete középpontjába. Kérdés, kimondhatjuk-e egyértelműen, hogy függővé vált az illető?

Amatőr futóként elsősorban emberek, családanyák, családapák, dolgozó nők és férfiak, férjek és feleségek, szülők, vagy gyerekek vagyunk. Nagyon becsülendő, és a mai elhízott, fogyasztói társadalomban példaértékű, ha valaki rendszeresen sportol és aktív, egészségtudatos életet él, de itt is, mint az élet minden területén fontos megtalálni az egyensúlyt.

Különben az egészséges hobbi át tud alakulni kártékony függőséggé, ami összetett probléma, ahogy arra a pszichológus is felhívja a figyelmet, de van rá megoldás!

Mint ahogy nagyon sokan küzdenek például versenyzési mániával is. Az amatőr sportversenyek térhódításával ugyanis tényleg bárki bajnoknak érezheti magát, aki beáll egy verseny rajtjába. És ezzel nincs is addig semmi gond, amíg a sikereket is tudja az illető a helyén kezelni, vagy nem alakul át teljesen az élet futás központúvá. Ugyanis ez egy veszélyes csapda is lehet, ha valaki hajlamos a függőségre.

Persze vannak szép történetek is bőven, és sokszor épp a futásnak köszönhetően alakulnak ki új barátságok, vagy épp szerelmek. Mindannyian láttunk már lánykérést futóverseny befutójában, eredményhirdetésen. Szóval futó ismerőseink körében épp úgy, ahogy a való életben, előfordulhatnak válások, és boldog egymásra találások, melyek mindegyikében nagy szerepe lehet a sportnak, mint közös, vagy éppen idegen nyelvnek. A lényeg a felismerés, és az, hogy érdemes kicsit mélyebbre ásni, hogy megértsük az ok-okozati összefüggéseket magunkban, és egymásban. Vagy a futáshoz fűződő viszonyunkban. Sose felejtsük el, milyen célból kezdtünk sportolni. Értékeljük, hogy milyen célokat sikerült azóta elérni. És a legfontosabb, hogy soha ne legyünk elégedetlenek önmagunkkal, mert így is sokkal többet teszünk az egészségünkért, mint sokan körülöttünk.