Iratkozz fel hírlevelünkre!
Magazin előfizetés

„Nem úgy van a Spartathlonon, hogy odamegyünk és tuti nyerünk” – interjú Maráz Zsuzsival, kétszeres Spartathlon győztessel

„Nem úgy van a Spartathlonon, hogy odamegyünk és tuti nyerünk” – interjú Maráz Zsuzsival, kétszeres Spartathlon győztessel
Szakértőink

Csanya

Terepfutóként, versenyszervezőként és a Terepfutás.hu alapítójaként is ismerhettek. Sokak szerint egyszemélyes felelőse vagyok a versenyeimen rendszeresen ismétlődő esőnek, sárnak, kánikulának (ez természetesen alaptalan pletyka csupán). Másfél évtizedes terepfutó (és esőtáncos) múlttal várom kérdéseiteket. 

Frányó Eszter

A táplálkozásnak önmagában nincs teljesítményfokozó hatása, de ha nem megfelelően viszed be a tápanyagokat, azzal nagyban ronthatsz a teljesítményeden. Dietetikusként az a célom, hogy kihozzam belőled a maximumot, méghozzá olyan személyre szabott tanácsokkal és étrenddel, amiben nem hagyom figyelmen kívül azt sem, hogy mi a kedvenc ételed. Fordulj hozzám bizalommal.

Fülöp Tibor

Az edzőképzést és teljesítménydiagnosztika képzést Németországban végeztem. A LifeLike Egészségügyi és  Mozgásdiagnosztikai Központ sportlabor vezetőjeként elsősorban állóképességi sportolók sportágspecifikus teljesítménydiagnosztikájával, valamint személyre szabott edzéstervezéssel foglalkozom. A Testnevelési Egyetemen a kerékpáros edzőképzés szakvezetője, 2002 óta szaktárgyi oktatója vagyok. Szabadidőmben hegyivezetőként és barlangkutatóként tevékenykedem.

Gadányi Bálint

Pécsen végeztem testnevelő-edző szakon. Gyerekkorom óta sportolok. Több sportágat is versenyszerűen űztem. A leghosszabb időt atlétaként töltöttem el. Magasúgróból lettem középtávfutó, majd a hosszabb utcai versenyek kezdtek el érdekelni. 2009-ben egy komoly betegségből való felépülés melléktermékeként a triatlonban kerestem a megújulást. Azóta 9x teljesítettem az ironman távot. Legjobb maratoni időm: 2:54, a legjobb ironman időeredményem pedig: 9:48. 

Garas Attila

Triatlon és futóedző vagyok. Évek óta állóképességi sportolókkal foglalkozom, legyen az triatlonista, terepfutó, vagy éppen kerékpáros. Sporttudományos alapokon álló versenyfelkészítéseim középpontjában mindig a sportolóim és a céljaik állnak. Hiszem, hogy a felnőttkori sport, is űzhető magas szinten, optimális időkihasználással, egyensúlyban az élet más területeivel. Évek óta publikálok szakmai lapokban, és több tudományos kutatásban is részt veszek. Folyamatos önképzésemnek köszönhetően én voltam hazánk első IRONMAN licensszel rendelkező triatlonedzője, és két éve én írom a Balaton átúszás felkészítő edzéstervét is.  

Janota Zoltán 'Johnny'

A triatlon az életem fontos része több mint 26 éve. Ez idő alatt szerzett 13x ironman finisher-, 2x féltávú-, és 5x Somogy Megyei Duatlon Bajnoki címemmel rengeteg értékes tapasztalatot szereztem a fizikai és mentális felkészülésben. Kétdiplomás edzőként, Spinning- és TRX oktatóként segítem sok sportoló, vállalatvezető és átlagember minőségi sportolását, céljaik elérését itthon és külföldön. A BioTechUSA állóképességi szakértőjeként, cikkíróként és tesztelőjeként a táplálék-kiegészítők világában is igyekszem hatékony támogatást nyújtani mindenkinek.

Kiss Áron

Erőnléti edzőként hat sportág versenyzőivel foglalkozom egyéni- és csapatszinten egyaránt, a hobbisportolóktól a kétszeres olimpiai bajnokig. Négy éven keresztül dolgoztam egy labor szakmai vezetőjeként, ahol több száz sportoló felméréseit elemezve gyűjtöttem tapasztalatot döntően állóképességi sportokban.  Mindig is érdekelt, hogy milyen változtatásokkal nyújthat valaki jobb teljesítményt, vagyis melyek azok a tényezők, amelyek gátolhatják egy még jobb eredmény elérésében.  Aktív sportolóként a módszereket természetesen magamon is lelkesen tesztelem, legyen szó futásról, kerékpárról vagy általános erőnlétről. A futás több mint húsz éve része az edzéseimnek, elsősorban a 10km körüli versenytávokat kedvelem.  Az adidas Runners csapatával tapasztalatainkat felhasználva törekszünk arra, hogy edzéseinken minden résztvevő saját szintjén a legtöbbet profitálhassa, hatékonyan és egészségesen haladhasson tovább céljai felé.

Kis-Soós Zsanett

Hazánk legrégebbi egyesületének, a Magyar Athletikai Club tagjaként, többszörös korosztályos magyar bajnokként, válogatottként és amerikai egyetemi sportösztöndijasként a versenysportban szereztem meg a legfontosabbat, ami az futáshoz szükséges lehet: a tapasztalatot. A legjobb félmaratoni időm: 1:17, és erre nagyon büszke vagyok. Az edzősködés, és az amatőr futókkal való foglalkozás alapjait már a Margitszigeti Atlétikai Club, illetve a NIKE Futóklub keretein belül sajátítottam el. Amikor kamaszkoromban elkezdtem futni, sokan egyszerűen nem értették, hogy miért ragadok nap mint nap futócipőt. Mára szerencsére változott a világ, sokszor ugyanezek az emberek keresnek fel, hogy segitsek nekik a fejlődésben, továbblépésben. Hihetetlenül jó érzés, hogy aktív részese lehetek annak a folyamatnak, amikor az "unalmas, monoton, értelmetlennek" tartott futás lassan-lassan trenddé, menővé, divatossá válik.

Liebscher László

Liebscher László vagyok. Világéletemben a kihívások vonzottak, emiatt kezdtem el foglalkozni a pulzusvarianciával és a regenerációval. 4 éve foglalkozom napi szinten pulzusvariancia elemzéssel és (amatőr, félprofi és profi, elit) sportolók stressz-regenerációs profil- és életmód elemzésével. Én magam maratoni távokat futok, azokra készülök. Rendszeresen tartok konferenciákon, edzőképzésekben, szakmai fórumokon, egyetemeken előadást a regeneráció központú edzésterhelésről és a regeneráció fontosságáról, mérhetőségéről. Pulzusvariancia témakörben zárt és nyílt képzéseken igyekszem a tudásmegosztásban is aktívan részt venni.

Lőrincz Olivér

Testnevelő és kerékpáros mesteredző vagyok. Az utóbbi bő 10 évben már a futásban mélyültem el igazán. Én magam is aktívan terepfutok, többek közt az utóbbi 10 évben megszakítás nélkül részt vettem az UTMB valamelyik versenyén. Edzői karrieremben az 5x megnyert Spartathlonra és a 24 órás világbajnoki címre vagyok a legbüszkébb.

Lubics Szilvia

Lubics Szilvia vagyok, 3 kamasz srác anyukája, fogorvos, ultrafutó. 7 éve indulok 200 km-nél hosszabb versenyeken, főleg aszfalton versenyzek. 3-szor nyertem Spartathlont, egyszer Milano- Sanremot, ami Európa leghosszabb futóversenye. Nyolc 24 órás versenyem közül, egy kivételével mindig 200 km fölött futottam. 6 és 12 órás futáson tartom az országos csúcsot. Bár a futás nagyon fontos az életemben, imádom a munkámat és a legbüszkébb a családomra vagyo

MacPherson Éva

Egészség és táplálkozás terapeutaként az egészségmegőrzés természetes módjaiban és az IR életmódban szeretnék segíteni. Készen kapott tervek helyett gondolkozni tanítalak meg!

Markocsán Sándor

Többszörös magyar korosztályos, és mezei csapatbajnok futó voltam. Legjobb eredményeim: 5000: 14:05, 10000: 29:17. (van még 2:39-es maratonom is, ami csak azért is különös, mert 17 (!) évesen futottam). A Nike Futóklub edzője vagyok, de sok egyéni tanítványom is van a #sanyoszistallo égisze alatt.

Pulay Szilvi

Tapasztalatból tudom, hogy a testmozgás nem csak a testet, de a lelket is felüdíti. Kezdetben 3-4 éven át az alakformáló aerobik edzések jelentették számomra a fő csapásirányt, jelenleg ezek mellett rendszeresen tartok köredzést, funkcionális tréninget. Szerintem fontos, hogy a havi edzésprogram kiszámítható, de változatos legyen. Fontosnak tartom a helyes táplálkozást, hiszen elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, így szívesen adok tanácsot ebben a témában is.

 

Rajnay Kata

Gyógytornász, manuálterapeuta, SMR-, Kinesio tape terapeuta vagyok. 2010-ben végeztem el az egyetemet, és saját sportmúltamból és a korábbi sérüléseimből adódóan a sportrehabilitációval kezdtem foglalkozni és abban az irányban kezdtem fejleszteni is magam. Az utóbbi években rengeteg futó-, triatlon-, fitnesz- és strandröplabda rendezvényen fordultam meg, mint terapeuta. Ebből adódóan rengeteg olyan hobbi-és élsportolóval találkoztam és találkozom azóta is nap mint nap, akiknek akut vagy éppen hosszú ideje fennálló, krónikus panaszaik vannak. Szeretnénk a lehető legtöbb sportembernek segítséget adni a bemelegítés-, a helyes edzés kivitelezés- és a megfelelő levezetés területein. Ebben lehetek segítségedre csapatommal, akik válogatott szakemberek a prevenció, rehabilitáció-, sportspecifikus rehabilitáció és a megfelelő ergonómia, ezáltal az újra sérülés megelőzésének témáiban.

Sipos Fanni

Szerencsés vagyok, mert szülés után visszatért kismamától – 3 órás maratonistán át- ultrafutók felkészítését vittem már végig. A munkám így igazán változatos, más és más kihívásra lelek a különböző edzéstervek írásában. Tanulmányaimat /Testnevelési Egyetem-Humánkineziológus/ a gyakorlatban is alkalmazom, több ezer teljesítménydiagnosztikai vizsgálat van a hátam mögött. Nagy segítség a felkészülésben a sporttudományos szemlélet. Edzőként nagyon fontosnak tartom, hogy a modern eszközök mellett a régi iskolát is tudjuk alkalmazni. A laptop - online edzésterv világából ki kell tudni lépni, és a pálya mellett kiolvasni azokat amit a görbékből nem lehet. Hiszen a mozgás és a technika javításához szükséges a személyes edzői jelenlétem.

Szántó Nelli

Gyermekkorom óta a sport határozza meg az életem. 12 évig versenyeztem triatlon és országúti kerékpár sportágakban, majd az egyetemi évek beköszöntével felhagytam az élsporttal, de a mozgás szeretete továbbra is a mindennapjaim része maradt. A Testnevelési Egyetem testnevelő-úszó és triatlon-edző, illetve testnevelő-gyógytestnevelő szakain szereztem meg diplomáimat. Jelenleg személyi trénerként, azon belül főleg amatőr futók és triatlonosok edzőjeként tevékenykedem. Remélem, hogy a segítségemmel minél többen megtapasztalják az élményt, hogy milyen felelmelő érzés, amikor elérhetetlennek tűnő álmokat váltunk valóra önmagunk leküzdésével.

Szilágyi Tibi

12 éve dolgozom futóedzőként. A Sportlabor mellett több mint hét évig voltam a tatai Nike Futóklub edzője, majd a Tatai Atlétikai Klubnál folytattam a munkámat. 2016-tól az Ensport színeiben segítem a futni vágyókat személyre szabott edzéstervekkel és tanácsokkal. A teljesítményfokozásnak mind az elméleti, gyakorlati és emberi összetevőit ugyanúgy fontosnak gondolom, így mindhármat szem előtt tartva próbálom futóimmal együtt, közösena legtöbbet kihozni belőlük. Számomra a sport sohasem lehet teher, csupán eszköz önmagunk megvalósításához, és saját korlátaink legyőzéséhez.

Vajda Zsuzsa

Középiskolás korom óta szeretem a futást, komolyabban az egyetemi éveim alatt kezdtem el edzeni. A futás szakmai részével 2005 óta foglalkozom, edzőm, Dr. Török János hatására, aki kiváló szakember és nagyszerű pedagógus. A Brescia Maratonon elért 2 óra 44 perces eredményemre vagyok a legbüszkébb. A Margitszigeti Atlétikai Club és Nike Futóklub edzőjeként célom a lehető legtöbb emberrel megszerettetni ezt a sportot.

 

Zsirai Eszter

2010-ben végeztem a Testnevelési Egyetem testnevelő tanár-rekreáció szakán. Egyetem után úszásoktatással foglalkoztam és elvégeztem a középfokú triatlon edzői tanfolyamot. Gyermekkoromban versenyszerűen triatlonoztam, ezután számos akadályfutó versenyen értem el előkelő helyezéseket. Mára már a sport csak hobbi, de a Träningben és egy óbudai iskolában testnevelő tanárként a mai napig a sport az életem. Továbbra is célom, hogy megszerettessem a sportolást gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt.

Zsirai Milán

Erőnléti edzőként tevékenykedem a Träningben. 2014-ben végeztem a Testnevelési Egyetemen, ezután kezdtem meg az edzői pályafutásomat. 12 évig versenyszerűen triatlonoztam és számos nemzetközi versenyre eljutottam válogatott színekben. TF-es tanulmányaim mellett tagja voltam a TFSE atlétika szakosztályának középtávfutóként. Az aktív versenyzést azóta abbahagytam, ma már csak hobbi szinten sportolok. A gyakorlati tapasztalataimat és elméleti tudásom szeretném átadni a lelkes mozogni vágyók számára.

Facebook
Twitter
Pinterest
Maráz Zsuzsi győzött szombaton a Spartathlonon második alkalommal. Ezt ma már tudjuk. De azt, hogy micsoda győzelem volt ez, talán nem mindenki.

Aki követte az elmúlt hétvégén a Spartathlon eseményeit, emlékezhet, mennyire izgalmas órákat éltünk meg itthon, miközben Zsuzsi futását figyeltük. Hol csökkent, hol nőtt, hol stagnált közte és az orosz Irina Masanova közti távolság. A kezünk csuriban, miután már az összes körmünket lerágtuk és úgy lestük a híreket. Aztán egyszer csak fordult a kocka…

Zsuzsival beszélgettem többek között a versenyen történtekről.

RW: Hogyan készültél erre a Spartathlonra?

MZs: Kicsit kevesebbet edzettem, mint régen. Olivér (Lőrincz Olivér, Zsuzsi edzője, a szerkesztő) azt vallja, hogy nem kell már annyit, mert a szervezet emlékszik, tudja mi a dolga hosszabb távokon is. Őszintén szólva kicsit aggódtam tavasszal, amikor mentem a Sakura Michire (250 km-es ultramaratoni verseny Japánban, ahol Zsuzsi idén tavasszal indult és második lett, a szerkesztő), mert láttam, mintha csökkenne az edzésmunkám. Két 50 km-es futás volt a maximum tavasszal, de aztán nem éreztem, hogy többet kellett volna edzeni. 100 és 120 km közti heteim voltak.

RW: Nem volt rajtad túl nagy nyomás az idei verseny előtt amiatt, hogy tavaly is első voltál?

MZs: Mindig érzi az ember és mondják is persze jó indulatból, szeretetből, hogy ezt a Spartathlont is megnyered. Ez egy nyomás valóban. De hogy lehetne a Spartathlont úgy is megnyerni?! Olyan futók indultak, akikről azt sem tudtuk, hogy kicsodák és milyen eredményeik vannak. Hogy a cseh lánynak 251 km-e van 24 órán (Radka Churanová, a szerkesztő), az orosznak pedig 247 (Irina Masanova, a szerkesztő). Ők pont azok a lányok, akiknek meg sem néztem az eredményeit. Szóval nem úgy van a Spartathlonon, hogy odamegyünk és tuti nyerünk. És látod, éppen csak, hogy összejött.

ultrafutás,Spartathlon,Maráz Zsuzsi
forrás: Szász Norbert
A fotó a 2016-os Spartathlonon készült.

RW: Az orosz és a cseh lánynak ez volt az első Spartathlonja, ugye?

MZs: Igen, igen. Akitől inkább tartottam, az Stine Rex (dán futónő, idén megnyerte az Ultrabalatont, a szerkesztő). Egy darabig együtt mentünk, de 81 km-nél már lehetett rajta látni, hogy nem oké. Próbáltam neki segíteni a ponton, vizes szivaccsal, jéggel, de a következő ponttól már nem tudott jönni. Sapka és minden védelem, kulacs nélkül indult és valószínű hőgutát kapott.

Akkor volt utoljára ehhez közeli meleg, amikor először indultam, 2016-ban, de most annál is melegebb volt. Nálam jól működött a hűtés és jegelés, így nem viselt meg. Annyiban voltam lassabb emiatt, hogy a pontokon a jégfelvételnél sorban állas volt, illetve a jeges zacskóra pici lyukat vágtak és egyenként kellett kihalászni. Olyan tocsogósra vizeztem a ruházatomat a jegelés miatt, hogy évek óta először sok helyen kidörzsölődtem. De az idei tempómat látványosan nem befolyásolta a meleg.

RW: Elmesélnéd az előzés történetét, amikor elmentél a sokáig vezető orosz lány mellett, ami 227 km-nél, 19 km-rel a cél előtt történt?

MZs: 220-nál azt mondta Attila, hogy semmit nem változik a köztünk lévő idő. 32 perc volt köztünk. Kikiabáltak az autóból és azt mondták: "nem baj Zsu, jó lesz a második hely is." Elkönyveltük, hogy második vagyok. Felfelé nagyon nyomta, én pedig gyalogoltam az emelkedőket. Síkon és lejtőn viszont picit mindig hoztam, de érdemben nem változott, úgy tűnt, ugyanolyan erővel megy, mint én. Aztán egyszer csak jött a hír, hogy kezdj el futni, mert gyalogol. Volt még egy nagy emelkedő, amire fel kellett gyalogolnom, aztán amikor felértem, egész messziről láttam egy pici pontot, ő volt az. Ezután rákapcsoltam a lejtőn, beértem a frissítőpontra, ahol már csak 30 méterrel ment előttem, ittam egy pohár vizet és nagyon odaléptem, hogy azt lássa, ha elmegyek mellette, hogy nem tudja felvenni a tempóm. 4.21 lett ez a kilométerem, igaz lejtő volt, csak ott tudtam így menni. Sokáig jól belátható ez a szakasz, tehát futnom kellett, hogy nehogy azt lássa, megelőzöm, majd én is gyalogolni kezdek. Idővel ő is futni kezdett, de már nem tudott olyan tempóban, mint én. Folyamatosan mondták, hogyan nő a távolság köztünk.

Amiatt sikerülhetett ez az előzés, mert Attilától (Zsuzsi élettársa és kísérője, a szerkesztő) folyamatosan kaptam a híreket a pozíciómról. Ha nem kapok információt, nem tudom magam motiválni. Ugyanez volt a Sakura Michin, ha ott is lett volna segítőm, aki tájékoztat arról, mennyi van köztem és az első lány között, tudtam volna még gyorsítani és győzhettem volna. A japán lány gyengébben ment az utolsó órában, mint én. Ennyit számít a segítség.

ultrafutás,Spartathlon,Maráz Zsuzsi,ultramaraton
forrás: Szász Norbert
A fotó a 2016-os Spartathlonon készült.

RW: Egyébként végül több mint egy órát kapott tőled, ezek szerint az előzést követően te végig futottál?

MZs: Igen, síkon és lejtőn nem szoktam gyalogolni, még a végén sem. Akkor kezdtem belassulni, amikor átmentem az utolsó chipszőnyegen, onnan 3 km van a célig, akkor már 7.10-7.14-es kilométereket futottam.

RW: Beszéltetek az orosz lánnyal a verseny után?

MZs: Igen, fájt a lába és gyomorilag sem volt túl jól. Ő egyébként az orosz 24 órás bajnokságon nyert. Ügyes, tehetséges fiatal lány, ’87-es születésű. Biztos, hogy fogunk még róla hallani. Szerintem nagy hibát követtek el az oroszok azzal, hogy eljöttek vagy nyolcan versenyezni és nem szenteltek nagyobb figyelmet rá, aki győzelem esélyes volt. Ha segítették volna, nem biztos, hogy így végződött volna a verseny.

RW: Hogy érezted magad a célban?

MZs: Ez volt a nyolcadik 200 km feletti futásom és azt mondhatom, hogy egyre jobban érzem magam futás után. Emlékszem az első alkalomra és ahhoz képest összehasonlíthatatlanul könnyebb az egész.

ultrafutás,ultramaraton,Spartathlon,Maráz Zsuzsi
forrás: Maráz Zsuzsi Facebook oldal

RW: Melyik volt a legnehezebb az eddigi Spartathlonok közül?

MZs: Nem ez, hanem amikor 2017-ben 25 óra 43-at futottam. Akkor sokkal erősebb volt a tempó, nagyon kimerülve értem célba. A legszebbnek pedig még mindig az első Spartathlont tartom. De persze valójában mindig nehéz és mindegyik nagyon szép élmény.

RW: Jövőre visszamész ismét?

MZs: Nem tudom. Eddig mindig azt éreztem, hogy ott a helyem már a verseny után is. Picit mintha most már kopna a dolog bennem. Nem tudom még eldönteni. Meg persze egyre nehezebb megközelíteni a dobogót is. Már idén is felmerült bennem, hogy erős a mezőny, lehet, hogy fel sem kerülök a dobogóra.

RW: Zavarna, ha elindulnál és nem sikerülne a dobogó?

MZs: Szeretnék egyszer úgy futni, hogy én is csak menjek és élvezzem, ne hajtsak arra, hogy helyezést érjek el.

RW: Tudnál így futni?

MZs: Nem tudom, mint ahogyan azt sem, hogy elégedett lennék-e. Új tapasztalás lenne számomra is. Hogy megyek, nem versenyzek és csinálok egy szép El Camino-szerű hosszú utat magamnak. Végig megyek és én is megállok meleg ételt enni, csinálok egy-egy fotót…nem tudom, hogy képes vagyok-e erre. Egyelőre még nem érzem. De nem vagyok naív. Jönnek, sőt már itt is vannak a fiatalok, akik átveszik a vezetést és ez így van jól. Ez az élet rendje. Fel fogom tudni dolgozni, ha már csak a tizedik leszek. Futni, edzeni mindenképpen lesz kedvem, ha már ehhez a hajtáshoz idővel nem. De most még nem szeretnék kiszállni.

Tovább olvasok

Eliud Kipchoge áttörte a maratoni futás 2 órás határát

Pár perccel a célba érkezés után már milliók tudták, hogy a kenyai klasszis 1.59.40-et futott Bécsben az INEOS 1.59 Challengen és micsoda precíziós csapatmunka eredménye lett mindez...

3 gyógytea, amit kezdj el már most inni, ha nem akarsz gyakran lebetegedni

Az idő lehűlésével nem árt egyre jobban figyelni az immunrendszerünkre, hiszen az őszi-téli szezonban mindig könnyebb megbetegedni. A következő gyógyteákat érdemes már megelőzésként is napi szinten iszogatni, hogy véletlenül se tegyen parkolópályára egy-egy csúnya megfázás.

7 meggyőző érv, hogy a jóga az egyik legjobb keresztedzés futóknak

Szívesen választanál valami igazán hatékony keresztedzést a futás mellé, pláne az őszi-téli szezonban, amikor nehezebben veszi rá magát az ember a szabadtéri sportra? A jóga az egyik legjobb opció - el is áruljuk, miért!

Kipchoge készen áll arra, hogy szombaton sporttörténelmet írjon és megvalósítsa a saját „holdraszállását”

Két órán belüli maraton…erre vállalkozik Eliud Kipchoge szombaton, Bécsben. A kenyai futóklasszis 12 maratonból 11-et nyert, ő a táv olimpiai bajnoka és világcsúcstartója (2.01.39 - 2019., Berlin Maraton).

Motivációs tipp hosszú futáshoz: a hálakilométer

A hosszú futásokkor könnyen előjön az az érzés, hogy „minek csinálom? Inkább megyek haza...”, ezért fontos, miként kezeled az ilyen helyzeteket!

Tiricz Irén negyedik lett az elmúlt hétvégi Ultra Pirineu-n Spanyolországban

Irén futóéve sérülésekkel és hosszú kihagyásokkal indult, ha csak ezt tekintjük, mindenképpen elmondható, hogy nagyszerű eredményt ért el a rangos nemzetközi versenyen.

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem