Egyre népszerűbb a ghí, de mi is ez valójában?

A ghí egy Indiából származó tisztított vaj, amit már ősidők óta használnak még az ájurvédában is. Az ok egyszerű: a nagy melegben a sima vaj megromlott, míg a ghí nem. Mostanában elég nagy népszerűségnek örvend ez az étel, amit a vajnál sokkal"egészségesebbnek, természetesebbnek" neveznek, megemészteni is könnyebb, gyulladáscsökkentő és anyagcsere serkentő hatásai is vannak.

Ám mielőtt kivágod a konyhádból az összes vajat és olívaolajat, érdemes kicsit jobban megismerned a ghít!

Vaj kontra ghí

A tradicionális vaj körülbelül 82%-ban zsírt tartalmaz, a többi 18% víz, illetve a vízből és a tej vízben oldódó, szilárd halmazállapotú részeiből áll. A ghí viszont tiszta vaj, mert a készítésekor ezek a maradék anyagok távoznak a vajból. Indiából származik, és azért volt fontos, hogy tiszta, 100%-os vaj legyen, mert így nem tud megromlani, szemben a klasszikus vajjal. Emiatt van még a fantasztikus, enyhén karamellás íze is.

Számos pozitív hatása van

A, D, E és K-vitamint is tartalmaz, emellett antioxidánsok is találhatóak benne. Omega 3 és Omaga 6 zsírtartalma is jelentős. Viszont arra, hogy hogyan hat a vérre és a koleszterinszintre, még csak olyan kísérleteket készítettek, amiben patkányokat és nyulakat vizsgáltak, így ez sem ad pontos képet arra vonatkozóan, hogy mi a helyzet az emberi fogyasztásával.

És bár nem áll a ghí mögött olyan balhé, mint mondjuk a kókuszolaj mögött, azt érdemes tudnod, hogy több telített zsírokat tartalmaz, mint a sima vaj. Egy evőkanál ghíben körülbelül 9 grammnyi telített zsír van, ugyanennyi vajban 7 gramm. Ezzel érdemes összevetni az Amerikai Szív Szövetség ajánlását, ami szerint a napi kalóriamennyiség 5-6 százalékát tartalmazhatná telített zsír, ami körülbelül 13 grammot jelent egy napi 2000 kalóriás étrendben.

Edd vagy ne edd?

Bár a legfrissebb kutatások szerint a telített zsírok mérsékelt fogyasztása nem káros az artériák számára, egy korábbi kísérlet szerint a telített zsírok bevitelének a csökkentése a szív és érrendszeri betegségek kockázatának a csökkentését eredményezi. Sőt, ha ezeket a zsírokat olyanokkal helyettesíted, mint a repce, dió és lenolaj, illetve sok zsíros halat eszel, mint a lazac vagy a kardhal, akkor ennek az étkezésnek még szívvédő hatása is van.

A Harvard Egyetem kutatói pedig egy 130.000 embert magába foglaló felmérés után arra jutottak, hogy azoknál, akik több telítetlen zsírt fogyasztottak, alacsonyabb volt a szívbetegségek kockázata, mint azoknál, akik telített zsírokat ettek.

Viszont ha úgy döntesz, igyekszel kiiktatni a telített zsírokat az étrendedből, mellette viszon nem figyelsz arra, hogy lehetőleg kevés vagy egyáltalán semmi fehér lisztes ételt ne fogyassz, akkor ugyanott vagy, mint ha a zsírfogyasztásra nem is figyelnél. Másrészt ha tényleg minimalizálni akarod a telített zsírokat, akkor a vörös húsokat és bizonyos sajtokat is száműznöd kellene az étrendedből...

Azt kár lenne tagadni, hogy a ghí nagyon is ízletes dolog: csodát tesz a zöldségekkel, a tojással, egy evőkanányi ghí viszont körülbelül 112 kalóriát tartalmaz. De a butirát nevű zsírsav tartalma miatt a szervezet könnyebben lebontja, mint a sima vajat, így ha mértékkel fogyasztod, bátran illeszd bele a diétádba.

Nem a ghí lesz a fogyás kulcsa, nem tőle leszel izmosabb, viszont az íze tényleg különleges, és a mértéketes fogyasztásával nem ártasz vele a szervezetednek sem!