Monspart Sarolta, tájfutás, világbajnok, kullancscsípés, margitsziget,

Miért szurkolt Monspart Saci a Nyugati téri felüljárón?

Forrás: Szász Norbert
A szombaton elhunyt, fantasztikusan inspiráló életúttal rendelkező legendás sportolónővel kapcsolatos egyik leggyakoribb kép a hazai hobbifutók emlékei közt, hogy Saci ott áll a fa kereplőjével a Nyugati téri felüljárón és a futóknak szurkol.

Sokakhoz volt 1-1 humorral átszőtt, de nagyon is komolyan vett mondata. A „csajokat” arra buzdította, hogy azért fussanak gyorsabban, mert előttük ott egy jó „pasi”. A kicsit gömbölyűbb futókat, a „radírokat” azért, hogy biztosan megmaradjon a kitartás a végső kilométerekre és persze azért, mert biztosan futott előttük is egy jó „pasi”. A „cerkák”, vagyis a vékonyak pedig már rég elmentek, hisz ők gyorsabban futottak. Az biztos, hogy aki ott elfutott és aki látta őt a „Mount Everest” szintű emelkedőn, mosolygott még a legnagyobb holtpontok közepette is.

Szinte napra pontosan egy évvel a halála előtt készítettem vele interjút, aminek apropója az volt, hogy a Nemzet Sportolójává választották. Iszonyú boldogság volt ez a hazai futótársadalomnak! Hozta a szokásos jó kedélyű formát. Ugyanolyan jó volt őt hallgatni, mint amilyen jó volt olvasni. A technika óriási lehetőséget ad valamennyiünk kezébe azzal, hogy azt az elképesztő mennyiségű írott és képi megjelenést, amit vele készítettek, bármikor vissza tudjuk keresni. Újra és újra mosolyoghatunk azon, amikor elhangzik tőle, hogy „legalább hülyébb nem lettem”, vagy bármikor tudomásul vehetjük, hogy egy család egészségi állapotának kérdése legfőképp rajtunk, nőkön múlik, de azon is elgondolkodhat bárki, főképp az érintett korosztály, amikor humorosan, de keményen kritizálta a nyugdíjasokat azért, mert gyakran egy sétára sem képesek megmozdulni. Ha valakiről, Róla biztosan példát vehetne ez a korosztály is! Monspart Sarolta csupán 34 éves volt, amikor a kullancscsípés okozta fertőzés miatt beteg lett. Ilyen fiatalon, aktív és sikeres élsportolóként ebből a drámából kellett felállnia! És bár nem folytatódott sportkarrierje, mégis elismert sportvezető, sportdiplomata, edző, a szabadidősport élharcosa lett. Eredményeit és törekvéseit megannyi szakmai díjjal és elismeréssel tűntették ki. A Nemzet Sportolója cím volt az utolsó nagyon fontos, az egész életművét elismerő kitüntetés…

S hogy miért szurkolt Saci a Nyugati téri felüljárón?

Azért, mert a futói, a „csajok”, akik először futottak félmaratont, azt mondták neki, hogy a Nyugati téri felüljárón, aminél „hát a Mount Everest kisebb”, biztosan nem tudnak felfutni. Erre Saci kitalálta, hogy odamegy szurkolni, mert amikor lentről meglátják, hogy ő ott áll, nem mernek majd gyalogolni. Így is lett! „Naná, hogy nem mertek gyalogolni, mind fölfutott.” Persze mindenki másnak is szurkolt…hosszú éveken át!

Ha jól sáfárkodunk az általa itt hagyott óriási örökséggel, akkor egészen biztos, hogy még sok-sok futógenerációnak adhat motivációt - akár a saját kis Nyugati téri felüljárótokon!