Kutyával futunk

2022. Július 12.

Forrás: SZÁSZ NORBERT

Sikeres futók, versenyzők, a közösségi média felületein aktív amatőrök, akikben egy közös: imádnak kutyával futni. Kinek mit jelentenek a lobogó fülek, és miért szeretik, amikor kedvencük is velük tart az edzésekre? Összeállításunkból kiderül.

Vincze Zsófi

„Mágnessel összeszokott páros vagyunk, körülbelül másfél–két órás időtartamig viszem magammal, ami neki még élvezhető, nyáron amelegben pedig otthon hagyom. Óriási biztonságot ad a jelenléte, biztos vagyok benne, hogy a védelmemre kelne bármilyen támadás esetén. Azért is legjobb futótárs, mert teljes mértékben alkalmazkodik a tempómhoz, nem szól bele azedzésembe, imád a természetben lenni, ahogy én. Ez a mi közös minőségi időtöltésünk kettesben.”

Lubics Szilvi

„Tizenegy éve futok kutyákkal. Először a kis terrieremmel, Maszattal, aki a mai napig velem tart akár 20 kilométerekre is. A vizsláim választása már tudatosan történt. Szerettem volna, ha a hosszú edzéseken is velem lehetnének a kutyáim. Velük futni számomra egész más élmény. Nekik köszönhetem, hogy elkezdtem terepen, erdőben futni. Ha meglátnak futóruhában, azonnal beindul az egész csapat. Nagyrészt szabadon futunk, a póráz csak a hátizsákomban van. Mindig figyelnek rám, nem hagynak el. Ez különleges érzés, bízunk egymásban és azt csináljuk, amit mindannyian imádunk. Ha nincsenek velem, a versenyeken például sokszor odaképzelem őket magam mellé.”

Tóth-Varga Judit

„2019-ben került hozzánk Vanda, aki egy ma már három és fél éves border collie. Tudatosan választottam ezt a fajtát, mert olyan kutyát szerettem volna, akinek lételeme a futás, szívós és kitartó. Azt csak később tudtam meg, amikor már Vanda velünk volt, hogy olyan munkavággyal megáldott kutya, akinek alig-alig lehet a figyelmét futás közben másra terelni. Például futás alatt soha nem akar más fajtársakkal játszani, elmászkálni, mert pontosan tudja, hogy futás közben neki a futás afeladata. Vanda tökéletes edzőtársam lett az elmúlt évek alatt. Félszavakból, számára ismerős hangokból érti, hogy mit várok tőle. Szófogadó, megbízható, kontrollált kutya – mindebbe sok munkát tettünk! Minden egyes közösen eltöltött edzés során lenyűgöz a látványa: mozgása, gyönyörű külleme, varázslatos jelleme, az egész állat harmonikus léte. Nem tudok vele betelni, ezért minden egyes közös futás ajándék – mondhatni tőle. Fáradhatatlanul megy előttem, ami engem elképesztő módon motivál arra, hogy vele tartsak. Ma már egyértelműen úgy választok útvonalat, hogy Vanda számára is komfortos legyen. Ha picit melegszik az idő, akkor keresem a nagyon árnyékos, patak menti területeket, és persze a korai órákat. Ettől függetlenül 20 fok körüli melegben vagy afölött már nem viszem magammal, emiatt számomra a nyári időszak futás szempontjából kínlódás, hisz magam sem viselem jól a meleget, ráadásul kedvenc futótársam szomorú tekintetét is állnom kell, amikor útnak indulok nélküle. Elsősorban terepen futunk, leggyakrabban aBudai-hegység ismert útvonalain, de járt már a Gerecsében, aPilisben, a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben, sőt az osztrák Alpok ösvényein, illetve szlovén és horvát erdei útvonalakon is megfordult már. Mindig lehet rá számítani, legyen szó bármilyen futókalandról!”

Kele „Vidra” Ati

„Amikor a kutyáink meglátják, hogy futóruhát veszek, mindig nagyon izgatottak lesznek. Ők is imádnak az erdőben futni, és nagyon szeretik az így közösen eltöltött időt. Atermészetben a futás mindig kikapcsol és feltölt, különösen akkor, ha akutyáinkkal futok.”

Oláh Kinga

„Igazság szerint néha jó egyedül is, de általában jobb vele. Nielson nem egyszerű eset, menhelyről fogadtuk örökbe, azzal a tudattal, hogy valószínűleg bőven lesz vele feladatunk. Így is lett. Mindenkit ugat, aki nem kutyával mászkál, ezért nehéz vele olyan helyen futni, ahol sokan vannak. Ezen dolgoznunk kell. Viszont csodálatos, amikor nincsen senki körülöttünk: csak mi ketten vagyunk, ráérzünk egymás ritmusára és együtt suhanunk. Vagy amikor mellettem fut és boldogan rám néz. Egy egész különleges kötődés ez, a közös élményektől folyamatosan erősödik a kapcsolatunk.”

Nedjalkov Balázs

„Még Banánnal, az első kutyánkkal kezdtem el futni, ezért nekem egyet jelent a kutya és a futás. Az első perctől imádtam nézni a lobogó kis füleit futás közben. A kutya szeretete és boldogsága teljesen őszinte és önzetlen, ezért minden perc, amit együtt tölthetek akutyáinkkal, ajándék. Örülök, hogy mára már négy lobogó füllel oszthatom meg a kedvenc hobbim. Nekik köszönhetem, hogy elengedtem a teljesítménykényszert, felülkerekedtem a kompetitív énemen, és újra csak afutás szépségéért futok. Azt pedig mindenki tudja, hogy a fáradt kutya jó kutya, a fáradt kutya gazdája pedig boldog gazdi.”

Schmidt Orsi

„Gyerekkorom óta az életem meghatározó részét képezik a kutyák, így amikor huszonéves fejjel elkezdtem futni, kétség sem fért hozzá, hogy ebben is társaim lesznek négylábú barátaim. Mára a futás amindennapjaink része: ha akarnám, sem tudnám elbliccelni a reggeli edzéseket, hiszen az ajtóban topogva csillogó szemmel várnak arra, hogy futócipőt húzzak, rájuk adjam a hámot és induljunk. Ha esik, ha fúj, nekik van kedvük futni. A legjobb edzőtársak, bármikor örülnek egy gyorsabb intervall résznek, amikor pedig levegőért kapkodva mászok egy emelkedőt, akkor is türelmesen cammognak mellettem, és csak egy kicsit kérlelő a tekintetük, hogy igazán szedhetném a lábaim. Sokat futok sötétben, így kicsit megnyugtató érzés is, hogy velem vannak – igaz, a légynek sem tudnának ártani.”

A szakértők szemével

Kutyával futni felelősség

Beszélgetés Szabó Renáta diplomás gyógytornász, szakképzett kutya-fizioterapeutával
és Csikós Gábor kutyaoktatóval, a DOG3 kutyás közösségi tér alapítójával.

Szakértőkkel jártuk körül a témát, ahol olyan lényeges részletek is szóba kerültek, mint a bemelegítés, vagy épp a kutyákat is érintő túlsúly kérdésköre.

„A futást igénylő tevékenységekre tenyésztett munkakutyák kifejezetten jól bírják akár a hosszútávfutást is, ilyenek például a szánhúzó kutyák, mint a szibériai husky és az alaszkai malamut, a terelőkutyák – melyek közül a legkedveltebb a border collie – és az atletikus alkatú vadászkutyák, mint a vizsla és az agár” – vélekedik Szabó Renáta, aki egy rehabilitációs centrumban dolgozott gyógytornászként, mielőtt a négylábúak szolgálatába állt volna.

„A kisebb testű, rövid lábú, illetve rövid orrú kutyákkal mindenképpen kerülendő a futás, a futtatás mint sport a nehezített légzés és a mozgásszervi betegségekre való fokozott hajlamuk miatt. Ilyen fajták például a francia és az angol buldog, a mopsz, a bokszer, a griffon” – javasolja Renáta. A fajtákat illetően egyetért Csikós Gábor kutyakiképző is: „E fajtákat érdemes komolyan venni, mivel az anatómiájuk nem teszi lehetővé, hogy tartósan nagy erőfeszítésben legyenek képesek eltűrni a terhelést.” Az oktató arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy egyéb más fajták esetében is vegyük figyelembe az ebek fizikai állapotát. „Kellő edzettséggel, fokozatossággal kiváló társak lehetnek a kutyák a futásban, ami a kutya-gazdi kapcsolatra is jótékony hatással bír” – vélekedik a szakember. Az edzettséget illetően Renáta szerint a növekedés befejeztével lehet elkezdeni bármilyen sportot, mivel a fejlődésben lévő csontok és ízületek a túl nagy megterhelésre könnyen deformálódhatnak. „A növekedési potenciál általában egyéves kor körül záródik le, de óriás testű kutyáknál ez 18–22 hónap is lehet. Azt már nehezebb ilyen pontosan meghatározni, meddig futhatunk együtt kutyánkkal. Mindenképpen figyeljük őket, látunk-e bármilyen jelet, ami arra utal, hogy a sport már gondot okoz nekik. Ha pedig biztosra akarunk menni, hogy nem ártunk a kutya egészségének, rendszeresen konzultáljunk állatorvossal a fizikai állapotáról” – teszi hozzá a fizioterapeuta. Csikós Gábor szerint – akárcsak az emberek életében – elsődlegesen nem a tényleges kor, hanem az edzettség és a kutya egészségi állapota határozza meg azt, hogy mennyi ideig marad társunk a sportban is a kedvencünk.

A túlsúlyról viszont szigorúan vélekedik az oktató. „Úgy gondolom, hogy mielőtt elkezdenénk futni a kutyánkkal, az első lépés az legyen, hogy elérjük vele az ideális futósúlyt, és ezt sokkal komolyabban kell venni, mint az embereknél. Ugyanis már egy csekély túlsúly is jelentős pluszterhelést jelent az állati ízületnek és a szívnek is.” Ebben a témában szintén határozott véleményt mond a gyógytornász is. „Ha túlsúlyos a kutyánk, semmiképp ne kezdjünk el vele sportolni, mielőtt nem optimalizáljuk testsúlyát, illetve nem vizsgáltattuk ki állatorvossal. Diétás tanácsokért keressünk fel kutyadietetikust vagy állatorvost. Edzés szempontjából pedig vigyük el kutyánkat napi háromszor 20 perc sétára, ami nem barátkozásról, nézelődésről szól, hanem – a kutya teherbírásától függően – a folyamatos mozgásról” – javasolja Renáta, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy egy hosszabb séta vagy kocogás után érdemes megmasszírozni a kutyánkat.

„A masszázsnak számos jótékony hatása ismert, így érdemes 15–20 percet rászánni kutyánkra is futás után. A masszázs segít az izmok lazításában, megnyúlásában, ezáltal csökkenti az izomgörcsök, esetleges sérülések kialakulását. Serkenti a pangó területek oxigén- és vérellátását, illetve a toxinok, a tejsav eltávolítását, ezáltal megelőzhető az izomláz és az izmok fáradtságából adódó fájdalom.” A masszázs kedvező hatással lehet a kutya-gazdi kapcsolatra is, ami csak növeli a közös élményeket, és hozzásegít, hogy teljes összhangban működjön együtt futó és négylábú kedvence.

„Ami a felkészülést illeti, véleményem szerint a hangsúly a fokozatosságon van” – hívja fel a figyelmet Csikós Gábor. „Tudatosan és sokat kell együtt futni ahhoz, hogy fegyelmezett edzőtársunkká váljon a kutyánk, és mindkét fél számára élvezetes és szórakoztató közös program legyen a futás. És valljuk be, nem árt némi szerencse is, ahogy az élet minden terén. Hiszen a közös érdeklődés fontos egy hosszú távú kapcsolatban. A futás ebből a szempontból kiváló lehetőség, ugyanis megszámlálhatatlan közös élményt szerezhetünk a kutyánkkal együtt” –mondja a kutyapanziót is üzemeltető oktató, aki egyetlen dologra hívta még fel a figyelmet, ami pedig a bemelegítés fontossága. Ezzel egyetért Szabó Renáta is. „A kutyáknál is nagyon fontos az edzések előtti alapos bemelegítés, hogy minimalizáljuk az esetleges sérülések kialakulásának esélyét. A nem megfelelő edzésfelkészítés következményeként előfordulhatnak izom-, ín-, szalagsérülések, illetve ízületeket érintő mikrotraumák, például húzódások, ficamok, íngyulladások, izom- és szalagszakadások, ízületi gyulladások” – figyelmeztet a szakértő.

A futókat sokszor foglalkoztató kérdésre, miszerint pórázon vagy szabadon fusson-e a kutyánk, Csikós Gábor sem tudott egzakt válasszal szolgálni. „Vannak helyek, ahol tiltott a kutyák póráz nélküli vezetése, viszont egy jól nevelt, fegyelmezett, szocializáltan tartott kutyát az erre alkalmas helyen lehet szabadon futtatni, de ne feledjük, hogy abban mindig van rizikó. Ez a gazdi saját felelőssége.”

Zárszó: Egy őszinte vallomás

E sorok írója nem tartja magát kutyás futónak.

„Annak ellenére, hogy két négylábúval osztom meg az otthonom, nekem néha még saját magamat is nehéz motiválni, ami a futást illeti, és mivel előfordult párszor, hogy eb társaimnak sem volt épp kedve a sportoláshoz, megmaradtam magányos futónak. Szerencsére akad egy lelkes férj, akit kevésbé szükséges motiválni, ha futásról van szó, így lelkesen járja az erdőt a kedvenceinkkel. Bűntudat kipipálva. Ám nem hagyott nyugodni a dolog, és nyomasztott a gondolat is, hogy mit csinálhattam rosszul, ezért kezdtem a témát alaposabban körüljárni, megkérdeztem szakértőket, beszélgettem ismerősökkel, akik rendszeresen kutyával futnak, arról, hogy mit ad nekik a kutyával való futás. A válaszok után pedig elkezdtem irigykedni. Én valamit tényleg rosszul csinálok. Sebaj, innen szép nyerni. A lapzárta után futóhámot ragadok.”