futó nő,

Kösz, hogy nem osztod meg!

Forrás: Getty Images
Egy tanulmány szerint a közösségi média és az aktivitásmérők kombinációja szorongást válthat ki.

Az aktivitásmérő nagyon hasznos segítőtárs, ha a fizikai állapotodat akarod nyomon követni, az viszont már akár mentális jólléted rovására is mehet, ha szinte kényszert érzel arra, hogy az eredményeket a közösségi platformokon is megoszd – legalábbis ezt állítja egy frissen megjelent, trackertechnológiával (például Fitbit, MyFitness, Pal, Strava) foglalkozó tanulmány. Ez a maga nemében úttörő kutatás az aktivitásmérők és a felhasználó közösségi médiában (elsősorban az Instagramon) való megjelenése és offline egészsége közti kapcsolatot vizsgálta.

A kutatócsoportot vezető dr. Rachael Kent szerint:

„A felhasználókra érezhető nyomás nehezedik, miközben az Instagramon nyilvános szerepüket játsszák és igyekeznek egészséges példaképpé válni; a mechanizmus végül függőséggé válik. Ez pedig az egyéneket arra hajlamosítja, hogy még versengőbbé váljanak és összehasonlítsák magukat más, online megjelenő sportolókkal. A legtöbb esetben a közösségi médiában való megjelenés (az adatok megosztása és a nyomon követés) kényszerré, megszállottsággá válik, a tracker-eszközökkel pedig függőségi viszonyt alakít ki.”
Osztozni a közösségben?

Dr. Josie Perry sportpszichológus (performancemind.co.uk) érvei a közösségi média mellett és ellen:

MELLETTE:

  • Önbizalom: „Mások sikereiből mi is önbizalmat merítünk. Úgy érezhetjük, ha más meg tudta csinálni, talán mi is képesek lehetünk rá.”

  • Közösség: „Az egyedül futók gyakran magányosak. A social media lehetőség arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki futótársaikkal.”

ELLENE:

  • Eltántorítás: „A túl nehezen elérhető, akár sérüléshez is vezető célok akadályozhatnak más, észszerűbb futócélok elérésében.”

  • Nyomás: „Ha azon aggódsz, hogy teljesítményedet hogyan értékelik majd a közösségi platformokon, az fokozhatja a nyomást rajtad.”

Eljött a digitális detoxikálás ideje?

Három jel, hogy az aktivitásmérődhöz fűződő viszonyod egészségtelen irányt vett – és mutatjuk azt is, hogy mit tehetsz ez ellen.

  1. Hajnaltól éjszakáig az online statisztikáidat böngészed. Jelölj ki közösségimédia-mentes időszakokat. Például reggel kilenc előtt és délután öt után ne nézz rá az eszközödre.
  2. Szorongással tölt el a gondolat, hogy aktivitásmérőd nélkül kell futnod. Határozd el, hogy egy héten legalább egy edzésen otthon hagyod az órád. Meglepődsz majd, mennyire felszabadító érzés ez, amint kilépsz az ajtón.
  3. Kényszert érzel, hogy mindig gyorsan fuss. Kövess előre meghatározott tervet – a runnersworld.hu oldalon is találsz ilyeneket –, és gondolj arra, hogy még Eliud Kipchoge is 6:04-es kilométereket hoz a regeneráló futásain.