Ismét futó lettem

A január 232 km-es lett, nem olyan sok az sem, de a február kemény 100 km. Egy rapid vádli húzódás és több hetes betegeskedés tette lehetetlenné, hogy normális edzésmunkát végezzek heteken át. Majdnem minden tavaszi futós célt újra kellett tervezni. Amit pedig nem terveztem újra, ott igazából a több éves futómúltamból eredő tapasztalat fog dönteni, már ami a megmérettetés sikerét illeti. Meglátjuk…

Ezeken az eseményeken szeretnék indulni a következő hetekben:
Vértes Terep Maraton (március 26.)
Hanák Kolos (április 8.)
Dupla Élmény (május 7.)

A tegnapi nappal végre ismét olyan futóhetet zártam, ami reménykedésre adhat okot. Öt futásból mind az öt jól sikerült és jó hangulatban telt. Ráadásul három edzést társaságban tölthettem el, ami igen ritka jelenség. Közel 76 km jött össze, volt benne résztáv, több közepesen hosszú és hosszabb dumálgatós futás, tempós sík és hegyi szakaszokkal tűzdelt menet és nemhogy egyben vagyok (ennyit tavaly augusztusban futottam utoljára), de jól és erőtől kicsattanóan várom a folytatást.

A márciusi Ébredj! kihíváshoz sajnos nem tudok csatlakozni. Én vagyok a családunk délutáni, délelőtti futója, de érdeklődve figyelem, Norbi és a többi vállalkozó kedvű cselendzsbéli futótárs tevékenységét. Évekkel ezelőtt, amikor még nem gyerekek mellől jártam futni, nagyon gyakori volt, hogy kora reggel tudtam le az edzéseket és reggel 8-kor már 15-20 km-rel a lábaimban kezdtem a napot a munkahelyemen. Az sem volt egyszerű időszak, ma mégis azt mondom, hogy kicsi gyerekek mellől nagyobb kihívás, a nap bármely szakában kijutni a szabadba egy kis futásra.

Ja és itt is gratulálok Csernus Briginek, aki a hétvégén lefutotta egyedül A Kört. Remélem, hamarosan elmeséli nekünk az élményeit ezzel kapcsolatban.