42 ezer lépés a szülésért

Másállapotot a szülészetben…hm…sokan ismerjük ezt a mozgalmat. Írhatnám ide a saját kapcsolódásomat a témához, de most inkább másra helyezném a fókuszt. Van egy nő, akit Kocsis Zsuzsa Dudónak hívnak. A nagyvállalati világban trénerként és coachként tevékenykedő két gyermekes anyuka egy tavaszi napon futás közben elhatározta, hogy fut egy maratont azért, hogy a megannyi szülési traumát elszenvedett anya társának felkínálja a gyógyulás eme formáját, de nem csak számukra, hanem családtagok, apák és a még szülés előtt álló nők számára, akik talán kapnak lehetőséget a választás szabadságára kisbabájuk világrahozatalakor.

„A választás szabadságát hirdeti ez a futás, ami azt jelenti, hogy az anyának, legyen lehetősége választani, amikor világra hozza a kisbabát. Minden baba annak a pocakjában érzi magát legjobban, aki biztonságban érzi magát a vajúdás és a szülés óráiban” – mondja a futás megálmodója, Kocsis Zsuzsa Dudo, akinek saját megszületése is óriási trauma volt.

„25 éves korom körül döbbentem rá arra, hogy az életbe vetett bizalmam, a kötődéseim és mindenféle kapcsolódásom minőségét befolyásolja az, ami velem történt. Engem újra kellett éleszteni, édesanyám is majdnem meghalt, aztán három napra szeparáltak minket egymástól. Egy kisbaba, amikor elveszíti az anyaméh ölelő közegét, nem hallja az ismerős szívhangot és egyebeket, akkor feladja. Arról szól például az aranyóra, hogy ismerős környezetben tudjon adaptálódni. Ez nem kerül pénzbe, mégsem teremtik meg mindenhol az együttlét lehetőségét.

Tavasszal jutott eszembe, hogy mi lenne, ha nem csak a jóllétemért szaladgálnék. Egy hosszabb futás alkalmával találtam ki, hogy ez az ügy egyébként is fontos nekem a Másállapotot a szülészetben mozgalom egyik alapító tagjaként. Sokáig úgy gondoltam, hogy magam szeretném megcsinálni ezt a futást, nem akartam erre eseményt szervezni. Egyszerűen azt gondoltam, hogy kimegyek a szigetre, lefutom azt a 8 kört és én tudni fogom, hogy ez „azért” volt. Aztán nyáron, amikor elvonultunk egy beszélgetős, gondolkodós pár napra a lányokkal, akik a mozgalom tagjai, bedobtam ezt a tervet és jó pár embernek megtetszett. Azt kérték, hogy ne tartsam meg magamnak, mert ez sokakat meggyógyíthat. Sokan futnak azért, mert közben gyógyulnak a traumákból. Akár 1-2 km-t, akár babakocsival, akár csak sétálva változást idéz elő a mozgás."

"Egy nő számára a szülés minősége nagyon fontos. Hogy az hogyan sikerül, mennyire tudjuk magunkat biztonságban érezni ott abban a pillanatban, meghatározza a gyermekünkhöz való kapcsolódásunkat, a magunkkal és a férjünkkel való viszonyt. Nagyon sok minden ered abból a momentumból, ahogyan a gyerekünket világra hozzuk.

Végül nagyon sokan az ügy mellé álltak. Közben nyáron felkértem Bódis Tomit, hogy legyen az edzőm, Tomi ráadásul felvállalta azt, hogy végigfutja velem a teljes távot és viszi a frissítőmet. Ezek után úgy érzem, hogy már nem csupán az edzőm, hanem a bajtársam ebben az ügyben” – teszi még hozzá Zsuzsa, akinek ez lesz élete első maratoni futása.

Vasárnap délelőtt 11 órakor, abban a napszakban, amikor édesanyja 42 évvel ezelőtt éppen vajúdott, Zsuzsa elrajtol a Margitszigetről, hogy fusson 42 ezer lépést a szülésért. A futáshoz nemcsak anyukák, nők, hanem férfiak, apukák is kapcsolódhatnak. A vírushelyzet miatt nem szerveztek külön eseményt, bárhol teljesíthető, akárhány kilométerrel.

„Remélt vagy titkolt szándékom volt, hogy legyen ez egy nemzetközi figyelemfelkeltő gyógyító esemény. De annak is van jelentősége, hogy pontosan meghatároztuk a futás időpontját. Hiszem, ha egy időben kap valami ekkora energiát, akkor átfordulhatnak a dolgok. Itt mi tömegesen adjuk az erőnket ehhez az ügyhöz.”