„Kell, hogy legyen „B-terv“ - interjú Kropkó Mártival, a #triatlONhungary csapat tagjával

Nem túlzás, ha azzal kezdem, hogy a sport meghatározta már a gyerekkorodat is. Mindig is egyértelmű volt számodra, hogy te is sportoló leszel?

Nem teljesen. Eleinte néptáncoltam, amit nagyon élveztem, és ezzel párhuzamosan pedig úszni is jártam, de tényleg nem sportcélokkal. Mivel a szüleim mindketten triatlonoztak, így alapvető elvárás volt részükről, hogy a testvéreimmel megtanuljunk stabilan úszni, és ne fulladjunk a vízbe. Később mégis győzött a sport, így amikor választanom kellett a néptánc vagy a triatlon között, az utóbbi győzött.

Volt még más sportág is amit kipróbáltál?

Komolyabban nem. 9 évig néptáncoltam, illetve a téli sportok sem állnak tőlem távol, jól síelek, snowboardozom, sífutni is járunk, de ezeket sosem űztem versenyszerűen. A tanulás mellett nem fért más bele, azért a triatlon elég időigényes.

Mégis miért épp a triatlonnál kötöttél ki? Nem volt semmilyen családi elvárás?

Ebben nőttünk fel, de bármilyen hihetetlenül is hangzik, sosem ez volt a fő téma a családi összejöveteleken. A szüleim eredményeit például mindig inkább a versenytársaktól tudtam meg, ők soha nem tettek ránk elvárásokat. Szép lassan aztán mégis „beszippantott“, vagy ahogy mondani szokták, a véremben van. Tetszik benne, hogy nagyon változatos és a három különböző sportágak mégis mennyire kiegészíti egymást.

Melyik számban érzed magad a legerősebbnek?

Úszásban, mivel ez volt az első sportom, és úszóból lettem triatlonversenyző. A második helyen a kerékpározás van, és jelenleg a futás teszem a sor végére, bár ez még idővel változhat, sőt biztosan változni is fog. Most még úgy gondolom, hogy azért nagyon szorosan következik az úszás mögött a kerékpár és a futás is. Igazából ezt a sportot nem is lehet szerintem igazán jól űzni anélkül, hogy mind a három sportágat ne szeretné az ember.

Van olyan versenyemléked, ami nagyon meghatározó pillanat volt, vagy valami miatt ki tudod emelni az eddigi sportpályádról?

Nehéz választani, mert rengeteg van, és ez nagyon motiváló. Talán a legutóbbi ilyen, amikor Marcival, az öcsémmel egy váltóban indulhattam a VB-n, ami ráadásul remekül sikerült, hiszen 4.-ek lettünk egy nagyon fiatal összetételű csapattal a jóval idősebbek versenyzők között, amire senki sem számított.

Van olyan versenycélod, ami mindig ott lebeg a szemed előtt, amiért megéri nap, mint nap hosszú éveken keresztül keményen dolgozni?

Természetesen van, ez pedig nem más, mint az Olimpia, de szerintem ezzel nagyon sokan így vagyunk. A korom miatt bízom benne, hogy akár több olimpiára is sikerül magam kvalifikálni, de gondolok már a profi sport utáni célokra is. A triatlonban ez pedig mindenképp az Ironman táv. Szeretném magamat kipróbálni hosszabb távon is, így ezek a fő céljaim jelenleg.

Nemrég csatlakoztál te is a most alakult #triatlONhungary csapatához. Mit jelent neked ez a közösség?

Nagyon megtisztelőnek érzem, hogy bekerülhettem a körbe, és nem csak a támogatás miatt, hanem azért is, mert egy szuper csapatba kerültem. Nagyon jó a közösség, ami szerintem mindannyiunkra motiválóan hat. Az pedig, hogy egy ilyen neves világmárka támogatását élvezhetem, óriási segítséget jelent a céljaim elérésében. Az egyik legjobb futó márkáról beszélünk, ami arra ösztönöz a mindennapjainkban, hogy még keményebben edzek, hiszen e nélkül nem kaphatnék ilyen lehetőségeket.

Melyik a kedvenc ON cipőd?

Mindegyiket szeretem, amiket eddig próbáltam, mert mind nagyon kényelmesek. A két kedvenc versenycipőm a CloudBoom és a CloudFlash. Mindkettő nagyon jó. Ha ki kell egy kedvencet emelni, akkor a Boom, de nagyon megszerettem a CloudMonstert is. Utóbbit edzésre használom, ahol még gyakran előkerül a CloudStratus is. Nő létemre persze a cipők kinézete is fontos. Nekem nagyon tetszik ON cipők egyedi megjelenése, ruházatért pedig a természetközeli színek miatt rajongok. Ránézek egy ON szettre cipővel, és egyből a Svájci Alpok jut eszembe.

Fiatal korod ellenére nagyon tudatos vagy, nem csak a sportban, hanem a mindennapokban is. Egyetemre jársz, közben mégis az olimpiára készülsz, de mégis gondolsz már az élsport utáni életedre is?

Igen abszolút. Bár az élsportban szeretnék minél magasabb szintre eljutni, gondolni kell sajnos arra is, hogy egyrészt egyszer vége lesz, másrészt bármikor közbejöhet váratlan sérülés, vagy egyéb akadályozó körülmény is, akár anyagi is, és akkor kell hogy legyen egy "B" út.

Van példaképed?

Igazából több is van. Egyik legmeghatározóbb Nicola Spirig, aki nem "csak" ötszörös olimpikon, és olimpiai bajnok, de mindeközben három gyermek édesanyja és ügyvéd. Lenyűgöz, mert amellett ami a legtöbb sportolónak örökre csak álom marad, hogy olimpiai bajnok, képes volt három gyermeket a világra hozni, nevelni, közben tanulni és mellette a világ egyik legjobbjának maradni. Ha ez még nem lenne elég, egy végtelenül kedves, szerény és közvetlen ember. A jelenlegi kerékpáromat például tőle kaptam, ami hatalmas felajánlás és segítség számomra. De többször volt szerencsém edzeni is vele, ami szintén fantasztikus élmény. Sok más példaképem is van, nem feltétlen profik, de például Kanizsa Gabi barátnőm, aki baleseti sebész orvos és mellette sorban nyomja az ironmaneket, de akár a tesóimat is említhetném. Sok mindenkiben találok olyat ami engem motivál és például szolgál.