Az a bizonyos szintidő a futóversenyeken...

Egy maratonon sohasem csak „gyorsak” indulnak, sőt a szintidő is direkt úgy kerül megállapításra, hogy ne csak ők indulhassanak. Mi most nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy induljon-e olyan versenyző, akinek cél a szintidőn belüli teljesítés. Viszont azzal igen, hogyan válasszon eseményt, ha mégis nekivág…

Miért van szükség szintidőre?

A verseny szervezői azt szeretik, ha a versenyen indulók addig tartózkodnak az útvonalon, amíg ők biztosítani tudják a vállalt szolgáltatásokat, amibe beletartozik az útvonal lezárása, az üzemelő frissítőpontok, az egészségügyi ellátás és persze a célba érkezés minden körítése.

Azért is fontos a szintidő, mert egy nagyváros forgalmát részlegesen meg kell állítani, amihez bizonyos időtartamú engedély kapcsolódik, ezt nem lehet néhány futó miatt meghosszabbítani. Marad a rettegett záróbusz, vagy vannak versenyszervezők, akik a szintidőn túl is pályán lévő indulóktól azt kérik, hogy térjenek át a gyalogos közlekedésre alkalmas járdákra és a pályabontás után a gyalogos közlekedés szabályait tartsák be, a továbbhaladást saját felelősségre megtehetik. Ez azért jó, mert így megadatik azaz élmény, hogy végigcsinálod azt, amit vállaltál és ez mentálisan nagyon fontos lehet, akár a további fejlődéshez is.

A szintidő a nyári hónapokban más jelentőséget is kaphat, ahogyan egy verseny korai rajtja is. Ilyenkor fontos szempont, hogy a legmelegebb órákban már ne legyen az útvonalon futó, elkerülendő a tömeges rosszulléteket. (Persze vannak versenyek, amik kifejezetten extrém időjárásban zajlanak, ezekről előzetesen kell tájékozódni és felmérni az egyéni hőségtűrő képességeket.)

Mit tegyél, ha bizonytalan vagy, hogy elég lesz-e a szintidő, de nagyon szeretnéd teljesíteni a maratont?

Az egyik legkézenfekvőbb válasz, hogy mégiscsak várj és tegyél még edzésmunkát a felkészülésbe. Nem biztos, hogy kellemes élménnyel zárod a versenyt, ha mégis nekivágsz, de nem jutsz el a célig szintidő alatt.

Ám az is egy lehetőség, hogy olyan maratonon indulsz el, ahol tágabb szintidőt húznak, ugyanis nincs erre egységes sztenderd még a nagy nemzetközi maratonokon sem. A legnagyobb hazai maratonon, a Budapest Maratonon például 5 óra 30 perc a szintidő, ám a Prága Maratonon 7 óra alatt kell célba érni. Rómában ez az idő 6 óra 30 perc, a világ legnagyobb eseményén, a New York Maratonon viszont közel 8 óra! A New York Maraton persze önmagában is nevezetesség, akinek megadatik az indulás nem feltétlenül élete legjobb maratonját akarja ott teljesíteni, hanem minél inkább kiélvezni ezt a patinás, óriási tömeget vonzó eseményt.