MIlata Patrik,terepultra,terepultrafutó,felvidék,szlovákia

Karanténnapló - Milata Patrik terepultrafutó a szlovákiai helyzetről

Északi szomszédainknál él egy ultrafutó fiú, akinek neve a hazai terepfutó körökben sem ismeretlen: a tavalyi év három ultratávú versenyének - többek között a Piros85 – győztese és egyben pályacsúcstartója Milata Patrik.

A felvidéki srác sokunk számára űridőket és űrtávokat fut – kíváncsiak voltunk rá, ő hogy éli meg a jelenlegi rendkívüli időszakot, hogy oldja meg az edzéseit és hogy telnek a hétköznapjai Patriknak Felvidéken a koronavírus-helyzetben.

Milata Patrik májusban lesz 32 éves, magyar nemzetiségű szlovák állampolgár, Dél-Szlovákiában, Rozsnyó környékén lakik, civilként fuvarozó és más termelő cégek kamionjainak felvásárlásával és értékesítésével foglalkozik, emellett pedig öccsével együtt terepultrázik.

milata patrik,terepultra,terepultrafutó

Azt tudjuk, hogy te nem csak hobbiszinten futsz, mesélnél picit arról, honnan jött ered sport szeretete nálad?

Gyerekkorom óta aktívan sportolok, sokáig csak fociztam, majd új kihívások után néztem. 2015-től az akadályfutások rabja lettem, viszont egy sérülés után vállamat tavaly márciusban megműtötték, így azóta már "csak" futok. Talán ez nem véletlen, hanem így kellett lennie. Sorsszerűnek is nevezhetném, hiszen rengeteg dolog megváltozott azóta körülöttem, új lehetőségek nyíltak előttem, és úgy érzem, hogy kezdem lassan megtalálni az utat, melyet sokáig kerestem… 2019. szeptember és november között teljesítettem az első két 100km+ ultra futásomat és a Piros 85 versenyt. Mindhármat sikerült pályacsúccsal nyernem (igaz a Piros 85 végére egy kicsit elfogytam, de annál többet tanultam belőle), melyekre igazán büszke vagyok és hatalmas erőt adott, hogy még többet fussak, nagyobb hangsúlyt helyezve a minőségi edzésre és a folyamatos fejlődésre.

Havi szinten 500-600 km körül futok. Számomra a futás most már mindennapi társ, motiváció, több mint hobbi: életstílus.

Nálatok, Szlovákiában hogy áll most a vírus elleni védekezés? Milyen óvintézkedéseket hoztak a fertőzés terjedésének megfékezésére?

Még nincsen Szlovákiában kijárási tilalom, viszont rengeteg a korlátozás. A legfontosabb, mindenkit érintő intézkedés, hogy kötelező maszkot viselni minden olyan helyen, ahol lehetőség van másokkal találkozni, kapcsolatba lépni (szabadtéren, boltokban, munkahelyen, közösségi közlekedési eszközökön). Nálunk is, ahogy Magyarországon és világszerte, töröltek minden kulturális, sport és más közösségi eseményt, rendezvényt. Az élelmiszerüzletekben Szlovákiában is 9-12 óra közt csak 65 év felettiek tartózkodhatnak és tartani kell egymástól lehetőség szerint a 2 méteres távolságot, hogy minimalizáljuk a fertőződés esélyét.

A koronavírus terjedésével összefüggésben kedd éjféltől hatályba lép a szlovák kormány legújabb intézkedéscsomagja, amely alapján utazási korlátozásokat és részleges kijárási tilalmat vezetnek be április 13-ig, illetve a schengeni belső határokon április 17-ig visszaállítják a határellenőrzést is.Az utazási korlátozás alapja, hogy a lakosoknak nem szabad elhagyniuk annak a járásnak a határait, amelyben lakhelyük van. A részleges kijárási tilalom pedig nem vonatkozik a munkába járásra, a bevásárlásra, az orvoslátogatásra, a természetjárásra, illetve néhány más kivételre. Az adott időszakra korlátozzák a szabad gyülekezéshez való jogot is, azzal csak az egy háztartásban élő személyek élhetnek.

Már otthonról dolgozol, vagy a munkaköröd nem engedi ezt?

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyedül dolgozom, egyetlen kollégám, aki egyben a főnököm is, Hollandiában él, így itt nincsen változás, ami a személyes kapcsolatokat illeti. Annyi átalakulás történt a mindennapjaimban, hogy most már otthonról dolgozom, a klienseimmel pedig online kommunikálok – de ezt a módszert korábban is előnyben részesítettem, hiszen az ügyfélkörünk jó része külföldi. A munkámat a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy különböző applikációk segítségével fotókat, videókat, technikai adatokat kapunk azokról a kamionokról, amiket meg szeretnénk vásárolni, ezek alapján pedig beárazzuk a termékeket és továbbértékesítjük őket.

A legtöbben (én is) a bezártság, elszigeteltség lelki és mentális részét viselik a legnehezebben – Te hogy vagy ezzel?

Abszolút erős vagyok fejben – ez a tulajdonságom különösen jól jön a futóversenyeknél is. Mint mindig, most is próbálom a dolgok pozitív oldalát nézni, például azt, hogy mennyi időt spórolok azzal, hogy nem járok be az irodába. Így több időm van akár munka előtt is futni és utána azonnal belevetni magam a napi feladataimba. A bezártság pedig szerintem nem megy a munkám rovására, igyekszem hatékony lenni és ez úgy érzem, sikerül is.

Említetted, hogy konkrét kijárási tilalom még nincs nálatok – ez azt jelenti, hogy futni is ki tudsz még menni, igaz?

Szerencsém van, mert több vadállattal találkozom futás közben, mint ahány emberrel. Az edzéseimet ugyanúgy végzem, mint korábban, annyi módosítással, hogy a határon nem lépek át, így sajnos a kedvenc magyarországi terepeim látogatását most hanyagolnom kell (mint például Szádvár és környéke), de tiszteletben tartom a törvényeket, nem hagyom el az országot, mivel utána két hét karantén várna rám.

Mondtad, hogy a maszkviselés kötelező Szlovákiában – ezt futás közben is szoktad használni?

Futás közben nem használok maszkot, mivel senkivel nem szoktam találkozni. Csősál és kesztyű viszont mindig van nálam, ami a vírus elleni védelem mellett azért is praktikus, mert nálunk pár napja még havazott. 😊

A futás mellett sportolsz mást is? Ha igen, ezt most hogy oldod meg?

A 2018. decemberi vállsérülésem óta, majd a márciusi műtét óta nem voltam edzőteremben. Otthon edzem, legtöbbször saját testsúllyal, de szeretem a kompenzációs edzéseket is, sokat rollerezek és van egy kis builder hegymászós segédeszközöm is. Az egyszerű, de nagyszerű megoldások híve vagyok és csak olyan keresztedzéseket iktatok be, ami semmiképp sem megy a futás rovására. Old school srác vagyok, annyira nem vonzanak az új mozgásformák, az online edzések nem az én világom. Minden helyzetben szeretek a magam ura lenni, fontos számomra a sportban és mindennapi mozgásban megtalálható szabadság, ami sokszor a gyakorlatban improvizálást jelent, azt teszem, amihez éppen kedvem van. Talán emiatt az öntörvényűség és szabadságszeretet miatt nem volt edzőm még soha.

Nekünk, hobbifutóknak a versenyzés is hozzátartozik az életünkhöz – ezek pedig most, érthető okokból elmaradnak. Téged hogy érint a tömegrendezvények törlése? Nem lettél ettől motiválatlanabb picit, hogy nem tudod, mikor tudod megmutatni legközelebb, ami benned van?

Ebben az esetben is keresem a dolgok pozitív oldalát. Azokkal a dolgokkal, amiket nem tudok befolyásolni vagy változtatni rajtuk, azokkal nem is szoktam foglalkozni vagy rágódni rajta. Ez van, ehhez kell alkalmazkodni. Minden rosszban van valami jó. Amikor sok a verseny, akkor sok a lazább hét is a versenyek közt, hiszen jobban rá kell készülni 1-1 versenyre, ez most, hogy nincs konkrét célverseny, teljesen más. Ezért - ha nem is nevezném motiválatlanságnak, hiszen minden nap edzem és élvezem is - nincsenek annyira előre tervezett hetek most, mint amikor tudom, hogy milyen lesz es mikor lesz a következő versenyem. Sokkal több igy a „meglepetés futás”, amikor csak az első kilométerek után döntöm el, hogy milyen tempóhoz lesz kedvem és sokszor nem is sejtem az elején, hogy mennyit fogok futni. Természetesen azt szigorúan betartom, hogy a laza edzések kb. a heti mennyiség 85-90%-át teszik ki és a magas intenzitású, gyors, tempós futások csak a maradék max. 10-15%.

Szerinted mik azok a dolgok, amik megváltozhatnak a járvány lecsengése után?

Én azt gondolom, hogy egy ideig azt fogjuk hinni, hogy már semmi sem lesz olyan mint amilyen volt régen. Óvatosabbak leszünk, figyelmesebbek, jobban védjük majd a környezetet, figyelünk a természetre és a saját egészségünket. Megtanuljuk értékelni a szabadságot és jobban tiszteljük majd egymást.

Aztán amikor majd újra megszokjuk, hogy minden korlátlanul a rendelkezésünkre áll, attól félek, hogy minden ugyanott fog folytatódni, ahol valahol 2020. elején abbamaradt… De ne nekem legyen igazam.

Találjuk meg az egyensúlyt, tiszteljük és becsüljük meg azt amink van, találjunk örömet az élet apró dolgaiban. Próbáljunk meg többet adni, mint kapni. Most az a legfontosabb, hogy közös erővel győzzük le ezt a vírust. Legyünk mindannyian győztesei ennek a kihívásnak és megpróbáltatásnak.