Ismerd meg a japán futó kultúrát!

De nem így van!

Közeleg a 2016-os Olimpia, Tokió pedig jobban fókuszba került, mint korábban. Így pedig a város futóélete iránt is egyre többen érdeklődnek, amiről érdemes ejteni pár szót.

• Bár a japán futók szenzációs eredményeket tudnak felmutatni, a csoportos edzések és futások soha nem a teljesítményről szólnak, hanem a társaságról. Míg mi elmegyünk egy pályára együtt, és kőkeményen kirésztávozzuk magunkat, ők a pályán nem ugyanazt az edzésprogramot csinálják, hanem mindenki a magáét (a heti tervüknek biztos, hogy nem ez a legkeményebb része, mint nálunk), és közben megy a beszélgetés lazulás.
  
  
• A közösségi, városi futásokra épp ez igaz: Tokió legzsúfoltabb, a turisták által leginkább látogatott részeken futnak, és nem a tempót meg a távot helyezik előtérbe, hanem azt, hogy együtt legyenek és jól érezzék magukat. Ezek edzéseknek a végén alap a közös fürdőzés és/vagy sörözés is.
  
  
• Ha valaki tehetséges, náluk meg lehet élni a futásból. Már az iskolában is nagy támogatást kapnak a futók, így sokkal lelkesebbek és motiváltabbak a fiatalok, mint nálunk.
  
  
• A maratonfutás kultúrája náluk már szép múltra tekint vissza, az 1950-es, 60-as években a japán futók olyan statisztikákat tartottak a világban, mint ma a kenyaiak.
  
  
• Van egy saját kifejezésük a hosszú távú váltókra, ez az ekiden, aminek szintén nagy hagyománya van náluk, és számos ilyen versenyt tartanak az országban.