Hogyan térj vissza a futáshoz COVID után?

A koronavíruson átesett amatőr futók egy része azért is van különösen veszélyes helyzetben, mert sokuk nem használ pulzusmérőt, ami objektíven mutatná, ha esetleg gond van, másrészt hajlamosak olyan futótempót diktálni, ami növelheti a szövődmények kialakulásának kockázatát.

Dr. Vizi András gyermeksebész és traumatológus, a Gyermeksport Egészségügyi Csapat vezetője, a Pick Kézilabda Akadémia orvosi csapatának tagja, amatőr futó és triatlonista segítségével jártuk körbe a témát.

Ha egy amatőr futó átesik a koronavírus-fertőzésen, az ajánlások alapján hogyan térhet vissza a sportoláshoz?

Egy olyan betegségről beszélünk, aminek az akut fázisában megfigyelhető jelenségeket ismerjük: légúti tüneteket, köhögést, magas lázat, szaglás- és ízvesztést okoz jellemzően. A hosszútávú hatásáról viszont elég keveset tudunk. De már az első hullám idején is kaptunk olyan szakmai híreket, amelyek arról szóltak, hogy lezajlott COVID fertőzés után sportolóknál jelentkeztek nagyon súlyos kardiális mellékhatások. Ez olyan veszélyfaktor, ami az amatőr sportoló életében is jelentős problémát jelenthet.

Bár sok amatőr futó azt mondja, hogy ő csak 3-5 km-t „lötyög”, viszont az átlag futónál ez a lötyögés sajnos nem az alacsony pulzuszónán zajló kocogást jelenti, hanem magasabb intenzitásút és ezért magasabb kockázatot is jelent.

Minden olyan embernek, aki igazoltan átesett a koronavíruson és aktívan sportol – és ez nem nordic walking, séta vagy konditermi edzés, hanem futás, ami magas pulzuson zajló, kardiálisan megterhelő mozgás – a felépülést követően javaslom a koronavírus utáni szűrővizsgálatok elvégzését.

Ebből a szempontból azok a futók, akik pulzuskontrollal és edzővel futnak, nagyobb biztonságban vannak?

Igen, ugyanis az Országos Sportegészségügyi Intézet ajánlása alapján a koronavírus lezajlását követő 2 héttel a nagyon alacsony, 1-es pulzuszónás edzésmunka már elkezdhető. Ha valakinek fogalma sincs arról, hogy mit jelent az alacsony pulzus, vagy az 1-es, 2-es zóna és a többi, az nagyon könnyen olyan hibába eshet, aminek az lesz a vége, hogy túlterheli a szervezetét a betegség után. Nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni, elég csak az, hogy olyan krónikus gyulladás lép fel a szívizomban, amiből utána évekig nem tud meggyógyulni.

Tudom, hogy folyamatos vitatéma a pulzuskontroll, vannak, akiket abszolút nem érdekel ez a kérdés, de itt most egészségügyileg, sportélettanilag fontos, hogy a vírus lezajlását követő 4-6 hét során nagyon ésszel kell emelgetni a terhelést. Ha pedig bármikor olyat tapasztalunk, hogy a megszokott futótempónál a pulzus kiugrik, akkor le kell állni. Sok futónál úgy derül ki, hogy átesett a koronavírus fertőzésen, hogy a megszokott 5:0-6:00 perces tempónál 20 ütéssel magasabb lett a pulzus, amit légszomj is kísért. Ilyenkor kivizsgálás során kiderülhet, hogy a lezajlott, tünetmentes vírusfertőzés áll a háttérben.

A protokollok csak arról szólnak, hogy ha igazoltan átesett valaki a koronavírus fertőzésen, akkor mi a teendő. Sajnos sokan nem beszélnek arról, hogy mi a teendő akkor, ha a megszokott terhelés során furcsaságot tapasztal valaki, akkor is gondolni kell arra, hogy tünetmentesen, de áteshetett a víruson.

Szívizomfal-gyulladás, szívizom megvastagodás, szívburokban folyadékfelszaporodás: ezek járnak nagy veszéllyel, hiszen a harmadik-negyedik leggyakoribb szívhalál a szívizomfal-gyulladás és megvastagodás miatt alakul ki, amiket - most már egy év óta tudjuk – a koronavírus is tud okozni.

Amikor arról beszélünk, hogy teljes leállás az azt jelenti, hogy valóban mozgásmentesen kell tölteni az ajánlott időszakot, vagy valamennyi könnyű mozgás belefér?

Nyilván sétálni lehet, meg felmenni a lépcsőn például a harmadik emeletre, de amíg nincs negatív PCR teszt, addig én nem javaslok semmilyen mozgást. Ez nagyon nehéz, mert mentálisan is megterhelő ez az időszak, ismert jelenség a poszt-COVID depresszió, ami nem csak azért alakul ki, mert bezárva él az ember napokig a betegség esetén. Ha letelt a karantén, elkezdhető az óvatos mozgás, majd, amikor elkezdhet a futó komolyabban sportolni, abban az időszakban érdemes megcsináltatni a javasolt szűrővizsgálatokat.

A tünetes időszakban tehát 2 hétig ne csináljunk semmit. A következő 2 hétben nagyon alacsony pulzuszónás mocorgás (erősebb séták, nagyon lassú futás) belefér, erősítéssel. A 4. héttől kezdhető el fokozatosan a futás erősségén való emelés.

Minden futónak javasolnék egy kivizsgálást a teljes visszatérés előtt. Azt szoktam mondani erre, hogy egy életünk van. Versenyekre, cipőkre, órákra, telefonokra elköltünk egy évben másfél millió forintot, egy ilyen szűrővizsgálat 35 ezer forintból elvégeztethető. Az eredmény tükrében lehet folytatni az edzésmunkát bizonytalanság nélkül. Leveszi a mentális terhet a futóról, ha van egy pontos kép a szervezet állapotáról a vírusfertőzést követően.

Az igazolt sportolóknál jelentési kötelezettség kapcsolódik az egyesület felé a vírusfertőzés tényét illetően, amihez automatikusan társul a versenyengedély elvesztése is. Ez nem büntetés, hanem biztonság. Amint a sportoló elvégezteti az egészségügyi szűrést, az eredménytől függően kapja vissza a sportoláshoz szükséges engedélyt. Szerencsére amatőrök között is sokan elvégeztetik a javasolt szűrővizsgálatokat.

Egyébként ajánlott azok számára is, akik alapvetően nem sportolnak?

Diplomatikus választ tudok erre adni: javasolt, de nem kötelező. Biztos, hogy a fenti mellékhatásokat főleg fizikai megterhelés hozza ki. Egy olyan ember, aki nem sportol, nem biztos, hogy találkozik olyan szövődményekkel, amiket egyébként a sport hozna ki nála.

Ezt a cikket sok egyéb érdekes tartalom mellett megtalálod a friss Runner's Worldben!