Hódít a műhús

Sage Canaday, a Hoka One One hosszútávfutója növényi alapú étrendjébe nagyjából hetente egyszer alternatív húsfélék is beleférnek. A műhús Canaday szerint utazáskor könnyebben beszerezhető, mint a tofu és a többi növényi alapú étel. „Ha úton vagyok, és étteremben (vagy akár gyorsétteremben) akarok enni, mindig találok ínyemre való fogásokat” – mondja Canaday. Az olyan gyártók pedig, mint a Beyond Meat, jelentősen megkönnyítik a vegetáriánus futók dolgát. A Burger King reklámjának szereplői „egyszerűen nem hiszik el”, hogy az Impossible Burger pogácsája nem valódi húsból készült; a McDonald’s jelenleg a kanadai piacon teszteli Beyond Meat hamburgereit, a KFC pedig nemrég vegán sült csirkével próbálkozott, amit az egyik atlantai éttermük vendégei alig öt óra alatt szétkapkodtak.

Bár az alternatív hús ma már sok helyen beszerezhető (nálunk például az Aldiban), felmerül a kérdés: vajon mennyire lehet tápláló a növényből készült műburger és csirke? A felvetést heves viták övezik. Amit a műhúsokról biztosan tudunk, az az, hogy mit tartalmaznak, és milyen ízük van. Az Impossible Burger ízét és küllemét a hagyományos hamburgerhúséval összehasonlítva szinte lehetetlen megmondani a különbséget. Ezt a hasonlóságot a gyártók egymástól eltérő módokon érik el: az Impossible Foods például szójából származó, leghemoglobin nevű, vastartalmú fehérjét használ a burger „húsos” ízének és a „vér” előállítására, míg a Beyond Meat hevítési, hűtési és préselési eljárásokat, illetve növényi eredetű fehérjéket, kötőanyagokat, ízesítőket és színezőket alkalmaz. Az Impossible Burger húspogácsái – rengeteg más összetevő mellett – főként szójafehérje-koncentrátumból és napraforgó-, valamint kókuszolajból állnak. A szója leghemoglobin biztosítja a műhús ízét, a töltelék- és kötőanyagok hosszú listáján pedig olyan összetevőket találunk, mint a dextrózkultúra és az étkezési keményítő. A Beyond Burger pogácsákban borsóból, mungóbabból és rizsből álló keverék biztosítja teljesfehérje-tartalmát és húsos állagát, emellett a cég büszkén állítja, hogy termékei nem tartalmaznak génmódosított adalékokat, szóját és glutént. A bonyolult összetevők és eljárások messze állnak a hagyományos, babból, magokból és különböző zöldségfélékből készülő vegetáriánus burgerek világától.

Már csak azért is, mert a vega burgerek sem megjelenésben, sem ízben nem hasonlítanak a marhahúsra – és nem is véreznek.

Csakhogy önmagában az, hogy ezek a húspótlékok növényi összetevőkből készülnek, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészségesek is. „A növényi alapú táplálkozás célja, hogy a szervezet több növényi tápanyaghoz jusson, nem pedig olyan műhúshoz, amely valójában nem más, mint feldolgozott élelmiszer” – mondja Angie Asche, amerikai táplálkozási szakértő.

A National Institutes of Health kutatói ráadásul szoros összefüggést mutattak ki a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és az elhízás, illetve a túlzott kalóriabevitel között. És míg a növényi alapú élelmiszerekre alacsonyabb kalória- és zsírtartalom jellemző, az alternatív húsfélék tápanyagprofilja nem sokban tér el a valódi húsétól. Kókusz- és napraforgóolaj-tartalma miatt 120 gramm Impossible Meat és Beyond Meat termékben például nagyjából ugyanannyi telített zsír és kalória van, mint ugyanennyi marhahúsban. A különbség sokkal inkább a műhúsok nátrium- és koleszterintartalmában van – ezekben a termékekben ugyanis több só, de nulla káros koleszterin mutatható ki. Ezzel együtt az alternatív húsok népszerűségének oka nem az egészségre gyakorolt hatásuk, és még csak nem is az, hogy vegánok és vegetáriánusok is büntetlenül élvezhetik a hús ízét. A siker titka sokkal inkább az, hogy a gyártók elsősorban környezetvédelmi megfontolásból igyekeznek rávenni a húsevőket a növényi alapú táplálkozásra. Ezek a cégek állításaik szerint termékeikkel az állattenyésztéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémákat igyekeznek kiküszöbölni. Kutatások szerint a hústermelés káros környezeti hatásokkal, így például nagy mennyiségű metánkibocsátással és a mezőgazdasági célokra fordított területek növekedésével jár. „Mint minden emberi tevékenység, a hústermékek előállítása és a takarmánytermesztés (beleértve az állati takarmányozáshoz, a textilgyártáshoz és az energiaellátáshoz felhasznált takarmányokat) is hatással van a klímaváltozásra” – állítja dr. Tamika Sims, az élelmiszer-technológiai kommunikációra szakosodott Food Information Council Foundation elnöke. A húsfogyasztás csökkentése és a növényi termékek fogyasztásának növekedése elméletben hatékony megoldásnak tűnhet a káros hatásokkal szemben; Sims azonban nem feltétlenül ért ezzel egyet. „Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal kimutatásai szerint a mezőgazdaság – amelynek az állattenyésztés mindössze a harmadát teszi ki – kilenc százalékkal növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását az Egyesült Államokban, az élelmiszer-szállítás pedig további mintegy 29 százalékkal járul hozzá a káros folyamathoz” – mondja Sims, aki szerint a műhúsokkal kapcsolatban ugyan nem áll rendelkezésre értékelhető adatmennyiség, de kevéssé valószínű, hogy az alternatív hústermék előállítása ne lenne káros hatással a környezetre. Más szavakkal: a növényi alapú húsok fogyasztása nagyjából – és legfeljebb – mindössze három százalékkal csökkentheti a hústermeléssel keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását.

A TELJES CIKKET ELOLVASHATOD A 2020/02-es Runner's World-ben!