A szabadtéri szezon legfontosabb eseményei előtt áll, a közelgő OB és a Gyulai István Memorial egyaránt célversenyek – interjú Jankovics Dániel magasugróval

Az MTK 26 éves atlétája, a tavalyi év szabadtéri magyar bajnok magasugrója. Egyéni legjobbja szabadtéren 2 méter 21 centi. Az atlétika mellett jelenleg a Testnevelési Egyetem mesterszakos hallgatója, sportmenedzser képzésre jár, de bőven vannak még álmai magasugróként is. Jankovics Dániellel beszélgettünk.

Mesélnél kicsit az atlétapályád kezdeteiről? Miért pont az atlétikát és miért a magasugrást választottad?

12 éves voltam, amikor lekerültem az atlétika pályára egy általános iskolás osztálytársam meghívására. Néhány edzés után megtetszett és ott ragadtam. A társaságon és a hangulaton kívül az is tetszett, hogy a szabadban voltam, nem egy bezárt csarnokban. Egy évvel később indítottak el az első korosztályos bajnokságon, amit meg is nyertem, ez még inkább megerősített abban, hogy szeretném csinálni. Azt mondták, hogy könnyen ráéreztem arra a mozgássorozatra, ami a magasugráshoz kell. Mindemellett többpróbákon is elindultam például gerelyhajításban, gátfutásban, de idővel mégis próbáltam a magasugrás felé orientálódni, mert az állt közel a szívemhez.

Hogyan áll össze egy magasugró felkészülése?

Az alapozási időszakban a futás dominál, többféle edzéstípusból épül fel a munka. Például intervallum edzésekből, amik hossza 100 métertől 300-400 méterig terjedhet. Ezen kívül erősítésekből, szökdelő edzésekből (például gátszökdelés, ugrálókötelezés, homokba szökdelés) és gyorsaságfejlesztésből áll. Az alapozás időszakában nincs technikai edzés, tehát akár több hónap is eltelik ugrás nélkül. Ilyenkor az állóképességet, erőt, robbanékonyságot fejlesztjük.

Ezt követően kezdődnek a technikai edzések, darabra ilyenkor többet ugrunk, a versenyidőszak közben pedig ismét egyre kevesebb ugróedzés van, ilyenkor már inkább a technikai hiányosságokon, mozdulatokon dolgozunk.

Fedett pályán vagy szabadtéren szeretsz jobban versenyezni?

A fedett pályán az a jó, hogy állandóak a körülmények nagyjából mindenhol. Közel azonos a hőmérséklet, nincs egyéb befolyásoló tényező, mint például szél vagy eső. Szabadtéren egy erősebb oldalszélhez vagy szembeszélhez igazítani kell a nekifutást, ha komoly eső van, akkor várni kell, vagy akár el is halaszthatják a versenyt, de mind a kettőt szeretem. Ebben az évben a fedett szezon jobban kijött eddig.

A most hétvégén lezajló atlétikai csapat EB-n szépen szerepelt a magyar csapat, a saját egyéni versenyed hogy alakult összességében?

Sajnos nem jött ki annyira a lépés, mint amennyire számítottunk rá az edzőimmel. Erőnlétben, a gyorsaságban és minden egyébben is előrébb léptem fedett pályán, de szabadtéren egyelőre nem tudtam a megszokott 110 százalékot kihozni magamból. Vannak kisebb technikai hibák, amiken sok múlik. Ha 2-3 apró mozdulat nincs a helyén, visszaesik a teljesítmény. Ezeket próbáljuk korrigálni.

Milyen rövid és hosszú távú céljaid vannak atlétaként?

Rövid távú célom, hogy megvédjem a magyar bajnoki címem, erre a hétvégi OB-n lesz lehetőségem. A Gyulai István Memorial-on szeretnék jót ugrani, idén nagyon jó mezőnyt hoztak össze. Olyan világsztárok lesznek itt, akikkel nem lenne másként lehetőségem együtt versenyezni. Az, hogy a hazai közönség előtt versenyezhetünk szintén fontos, tehát bízom benne, hogy sikerül jól szerepelni.

Jövőre Oregonban lesz a szabadtéri atlétikai világbajnokság, remélem lesz reális esélye a kijutásnak. 2023-ban pedig Magyarország rendezi a VB-t, nagy állomás lesz ez számomra is, hiszen az, hogy hazai rendezésű, hazai közönség előtt zajló világbajnokságon elinduljak, hihetetlen élmény lesz. A döntőbe jutás itt mindenképpen komoly eredmény lenne számomra.

Jövőre Oregonban lesz a szabadtéri atlétikai világbajnokság, remélem lesz reális esélye a kijutásnak. 2023-ban pedig Magyarország rendezi a VB-t, nagy állomás lesz ez számomra is, hiszen az, hogy hazai rendezésű, hazai közönség előtt zajló világbajnokságon elinduljak, hihetetlen élmény lesz. A döntőbe jutás itt mindenképpen komoly eredmény lenne számomra.