terepfutás, önkéntesség, speciális mentés, törökországi földrengés, Fekete András, Phobo

„A testem már itthon van, de a gondolataim még odakint” – interjú Fekete András futóval, aki önkéntes kutató-mentőként Törökországban járt

Forrás: Terepfutas.hu
Fekete András, ha fut, elsősorban Spartan versenyeken indul, de teljesítette már a Vértes Terep Maraton minimaratonját is, ahol idén is rajthoz áll, szentendreiként pedig sokat edz a Pilisben, és amikor csak teheti, magával viszi 6 éves, fekete labradorját, Phobos-t. Amiért szeretnénk bemutatni az ő hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető párosukat, az az önkéntes munkájuk, amit a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnál végeznek. Pár nappal ezelőtt András és Phobos még a törökországi földrengés helyszínén tartózkodtak, és életeket mentettek a katasztrófa sújtotta városban.

Hogy vagytok így pár nappal a hazaérkezés után?

A testem már itthon van, de a gondolataim még odakint. Szombaton érkeztünk haza és az volt az első dolgunk, hogy vasárnap elmentünk futni. A futás Phobos-t is helyre rázta.

Volt már ilyen jellegű bevetésetek korábban?

Ilyen nem. Az első kutyámon keresztül kerültem kapcsolatba a speciális mentéssel, ő is képzett mentőkutya volt. Phobos a második kutyám, ő az első, akivel kijutottunk egy ilyen mentési feladatra. Hazai kutatómunkákban vettünk részt, Phobos talált is már élő személyt. Akkor még kétéves sem volt. Ez a mentési munka teljesem más kategória volt, mint az eddigiek. Egy 1 milliós város teljesen megsemmisült, ami döbbenetes és nehéz felfogni még úgy is, hogy láttam. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nagyon jó felkészülésen és gyakorlatokon estünk át az elmúlt 15 évben a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnak köszönhetően, illetve a speciális mentésben eltöltött másfél évtizedes tapasztalat is sokat segített.

speciális mentés, mentőkutya, Törökország, földrengés,
Forrás: Fekete András

Phobos hogy boldogult?

Nagyon nehéz nekik, mert ilyen jellegű tapasztalatot nem igen tudtak szerezni. A hazai romtréningeken szerzett tapasztalatok fontosak, de kint teljesen friss romokon kellett keresnie. A frissesség alatt azt értem, hogy azokban a házakban 30 órája még laktak és tele volt minden az élet összes szagával, ami semmiben sem különbözik a mindennapi életében megszokott szagoktól. A hűtőben étel volt, a ruháknak még ember illatuk volt, míg, ha kimegyünk egy olyan romra, ahol egy hónapja nem járt senki, az már teljesen átszellőzött. Ha ott keresünk eltűnt személyt, annak az egyetlen embernek van ott az illata. Itt pedig akár több száz, pár órája még a házakban élő ember illata jelen volt, illetve az életükhöz tartozó minden egyébnek is friss szaga volt. Ez így nagyon intenzív élmény volt nekik, ami mentálisan nagyon leterhelte őket.

Mennyi időt töltöttetek munkában?

Hétfőn hajnalban volt az első földrengés, mi kedden délután 17 órakor kezdtünk a helyszínen dolgozni. 18 órakor már romon voltunk. Péntekre már nagyon elfáradt. Addigra használhatatlanná vált, bár ez így nem jó kifejezés, hiszen ő nem egy gép. Mentálisan annyi élményt kellett feldolgoznia, ami sok volt.

Mennyit tudtatok pihenni egy-egy bevetés között?

Én nagyon keveset pihentem. Míg kint voltunk, kétszer aludtunk ágyban. Egyszer olyan 3 órát, egyszer pedig 5-6 órás időtartamot. A kutya ennél jóval többet pihent, mert a keresésen kívül rengeteg más olyan feladatunk volt, amiben ő nem tudott részt venni. Azt követően, hogy megtaláltunk valakit, a kiemelésig eltelhetett pár órától több 10 óra is. A kutyák ekkor pihentek, bár volt, hogy ilyenkor is érkezett kérés kutyás keresésre, tehát mentünk más mentőegységeket is segíteni. Ilyenkor átadtuk a mentés további részét másoknak és mentem a kutyával egy másik helyszínre. A köztes időben pihenhetett, de az a pihenés nem olyan, mint amikor itthon lefekszik a helyén és az a legfontosabb feladata, hogy figyelje, nyílik e a hűtő vagy zörren e a zacskó.

speciális mentés, kutató-mentő, mentőkutya,
Forrás: Fekete András

Hogyan kezdtél kutyás mentéssel foglalkozni?

Lett egy kutyám és szerettük volna az akkori párommal, ha meg tudjuk tanítani alap engedelmes feladatokra. Aztán eljutottunk egy ismerőshöz, aki kutyák tréningezésével foglalkozott, és ott szembesültünk azzal, hogy mentőkutya-képzést csinál. Megnézték a kutyát, adtak némi tanácsot, majd arra jöttem rá, hogy nekem további kiképzésre lenne szükségem, mert valójában nem a kutyát kell tanítani, hanem a gazdát arra, hogy hogyan kérjen a kutyától úgy valamit, hogy megértse. Egyre jobban megtetszett ez a terület. De a kutyás feladatok csak nagyon kicsi részét teszik ki a speciális mentésnek. Hisz, amikor felderítünk egy épületet, és benne megtalálunk egy személyt, még további eszközök (kamera, hangdetektor) bevetésével jutunk el odáig, hogy beazonosítsuk, honnan lehet a legkönnyebben megközelíteni, majd ehhez az emberhez el is kell jutni. Tehát maga a kutyázás tetszett, de – mivel az ő közvetlen szerepe mondjuk 20 perc – ahhoz, hogy tudjak segíteni a teljes mentési folyamatban, további képzéseken vettem részt, így ma már önkéntes tűzoltóként, ipari alpinistaként, és búvárként is bevethető vagyok.

terepfutás, VTM, Vértes,
Forrás: Terepfutas.hu

Legfőbb futóterepüket a Szentendre közeli erdei utak, illetve a Pilis megannyi ösvénye adja. Sokszor futnak fel a Vörös-kőhöz, amiért a Strava már local legend-ként tartja őket számon.

A futás jelent előnyt a kutatómunka során érzésed szerint?

Ha sokat kell mozognod a munkád miatt, értelemszerűen jobban teljesítesz, ha az állóképességed jó. De a kutyának is nagyobb lett a teherbírása, fizikailag jobb állapotban van azóta, hogy együtt futunk. És ez a szimatmunkán is meglátszik.

Mióta és mennyit szoktatok futni?

2018-ban kezdtem, de komolyabban tavaly óta, ez azt jelenti, hogy korábban heti 1-2 alkalommal, most pedig rendszeresen heti 3-4 futásom van.

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat a ’90-es években alakult. Tagjai jelenleg az egyik legaktívabb mentőkutya kiképzéssel, valamint eltűnt személyek kutyás felkutatásával foglalkozó szervezetet alkotják Magyarországon. Segítséget nyújtanak és közreműködnek hazai- és nemzetközi katasztrófák és vészhelyzetek, balesetek elleni védekezésben, a katasztrófák következményeinek felszámolásában, személyek felkutatásában és egészségügyi ellátásában.

András eredetileg bankinformatikus, ma a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság igazgatóhelyettese. A szervezethez tartozik a város polgári védelmének megszervezése, árvízvédelmi feladatok, a helyi rendezvények biztosítása, egyéb védelmi igazgatási feladatok ellátása. Szabadidejében végzi az önkéntes speciális kutatómunkát Phobossal, a mentőkutyával, illetve fut és túravezetéssel is foglalkozik.