Polgár Tivadar

Polgár Tivadar lépcsőzőgépen teljesítette az Everesting kihívást

Egy konditermi lépcsőző gépen teljesített Everesting kihívást Polgár Tivadar. A világutazó sportoló számára ez a kihívás is csak egy újabb lépés volt, amely következő célját szolgálja.

A pécsi születésű kalandor neve a hazai ultrafutók körében még kevésbé ismert, pedig Tivadar nagyon különleges versenyeken szereti magát megmérettetni. Második helyen végzett például a Kazahsztánban megrendezett Tengri Ultrán, ami egy 70 kilométeres terepverseny, de hegymászóként is bontogatja szárnyait a kalandor. Legújabb személyes kihívása a futók és kerékpárosok körében népszerű Evereseting volt, amit másodszor teljesített, most azonban egy különleges eszközt választott hozzá egy fitnesz teremben.

„Második alkalommal indultam neki az Everestingnek, most azonban sokkal monotonabb körülményt szerettem volna magam köré mindenképp, mivel épp a monotonitástűrés gyakorlása volt a legfőbb célom ezzel a projekttel“
kezdi Tivarad
polgar tivadar
„Ez a kihívás igazából csak egy állomása volt a fő célomhoz vezető úton, amire májusban készülök. Pakisztánba megyek egy nyolcezres hegyet mászni, és az ilyen utak során az egyik legkeményebb felkészülést igénylik az alaptáborok közötti oda-vissza mászások. Erre mentálisan is és fizikailag is fel kell készülni, így jött az ötlet a lépcsőzőgépre, ahol a monoton körülmények gyakorlatilag tökéletesen adottak. Hiszen mi lehetne egyhangúbb annál, mint egy edzőteremben az ablak előtt lépkedni a taposógépen egy egész álló nap során?!“
Tivadar az első Everesting kihívását Kazahsztánban teljesítette.
Mi az az Everesting challenge?

A Föld legmagasabb pontja a 8848 méter magas Mount Everest csúcsa. Ezt a magasságot lehet futva, bringázva vagy Zwiften teljesíteni. Tetszőleges helyen, pontosabban csak ugyanazon az útvonalon (természetesen oda–vissza), tetszőleges időben, szintidő nélkül teljesíthető a kihívás. Csupán annyi megkötés van, hogy folyamatos teljesítés kell, azaz nem lehet közben aludni. Frissíteni, technikai szünetekre meg lehet állni.

A tevékenység trackjét nem szabad megszakítani, ezért célszerű olyan eszközzel mérni a próbát, ami menet közben tölthető – már amennyiben nem bír annyit az aksi. Ez lehet telefon, futó- vagy bringásóra, a menet befejeztével a Strava alkalmazásba kell felölteni az adatokat, amit továbbítani kell az everesting.cc oldalra. Egyszerűen hangzik, ugye?

A kalandor életű sportoló két hónapot készült tudatosan az Everestingre, de a felkészülés más részleteit is megosztotta velünk.

„Szintes edzéseket közel kilenc hónapja végzek, a taposógép pedig nagyjából három hónapja része a felkészülésemnek. Az Everestingre két hónapot adtam magamnak előtte, és eddig 33267 méternyi szintet gyűjtöttem. A biztonság kedvéért amúgy a kitűzött napon 8849 méterre állítottam a gépet.“

Tivadar 12 órát tűzött ki maga előtt célként, s végül 11 óra 50 percet töltött a konditermi lépcsőző gépen, amivel saját elmondása szerint nagyon elégedett.

12 órára számítottam figyelembe véve, hogy majd az elején úgyis magával ragad a hév, és kicsit túlhajtom az előre beállított lépcső/perc arányt. Számítottam arra is, hogy a gyorsabb kezdést lassulás fogja követni, és a beiktatott pihenőkre is hagytam időt magamnak. Szóval nem készültem egyenletes ritmusra, ami igazolja azt is, hogy az elején a lendület és a motiváció annyira vitt magával, hogy 5 óra környékén még a 10 óra alatti idő is reálisnak tűnt, aztán ez egyre jobban távolodott, ahogy teltek az órák.“

S hogy miként frissített Tivadar az Everesting alatt, arról is megosztotta velünk a kulisszatitkait:

„Bevásároltam legalább tíz Everestingre való sós rágnivalót, mert az előző közben nagyon kívántam a sós ízeket. Végül két csomag keksz, egy banán és egy adag grízes tészta volt a 12 óra alatti menüm. Emellé ittam 4 liter vizet, 3 liter BCAA-t illetve három, kifejezetten edzés előtti formulával dúsított por alapú energia italt. Csak a porok bekeveréséhez és a tésztázáshoz szálltam le a gépről, ezt leszámítva közben végig tapostam a közel 12 óra alatt.“

A beszélgetés végén még arról kérdeztem Tivadart, hogy hogy sikerült a regenerációja és tervez-e hasonló próbatételt még más alkalommal is.

Szerencsére két nap alatt teljesen regenerálódott a lábam, és az időszakos görcsök is hamar elmúltak. Így viszonylag gyorsan sikerült visszatérnem a megszokott hétköznapjaimba és sok időt tölthettem újra a kisfiammal. Ami érdekes tapasztalás, hogy az első Everesting utáni igazi katarzis érzése most elmaradt. Igaz, akkor Kazahsztánban voltam egy 200 méteres dombon futkostam fel-le a szabadban, így a körülmények miatt nem is összehasonlítható a két élmény. Olyan természet vagyok, akinek kellenek az extrém körülmények a tökéletes elégedettséghez, így azt gondolom, hogy nekem már csak egy dupla Everesting adná meg azt az igazi áttörést, amire viszont a testem nem áll készen, így egyelőre nem tervezek mostanában hasonló próbázást. Inkább a hegymászás van tervben.“