"Amellett, hogy kikapcsol és felráz, most az egészség még fontosabb lett, ezért is húzok edzőcipőt" - karanténnapló Belgiumból

Kérlek, meséld el, mi jelenleg nálatok a helyzet, milyen korlátozó intézkedésekkel gátolják a vírus tömegessé válását Belgiumban?

Nálunk nem olyan súlyos a helyzet, mint mondjuk Olaszországban, de így is több, mint 20 ezer beteget tartanak számon és még messze nem vagyunk a járvány csúcsától. A kormány itt viszonylag hamar lépett és rendelt el kijárási korlátozást, amit az emberek elég komolyan be is tartanak szerencsére, és a rendőrök is egyre szigorúbban ellenőriznek. Nagyon sokan - mi is - már négy hete otthonról dolgozunk, kijárni csak közértbe, postára, orvoshoz és sétálni, vagy sportolni lehet, de nem csapatostól. Mi gyakorlatilag csak napi egyszer, mozogni megyünk ki.

Milyen volt megélni egyik pillanatról a másikra, hogy otthonról kell dolgoznod? Gondolom, ez két gyerkőc mellett nem mindig lehet egyszerű.

Az eleje nehéz volt, de elég hamar belejöttünk. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy nagyon szerencsések vagyunk, mert nincs veszélyben a munkánk és magas színvonalú a helyi egészségügy, de nyilván nagyon aggódunk az otthoniakért. Próbájuk úgy felfogni, hogy végre egy csomó időt lehetünk együtt a gyerekekkel, mintha egyszerre ketten lennénk gyesen. Mondjuk két gyerek mellett nem most fogjuk kiolvasni a régen a polcon várakozó könyveket.

Mondtad, hogy sportolni ki lehet még menni – ez gondolom sokat jelent, hogy a stresszt és a bezártságot kicsit oldd. Saját magam is tapasztalom, hogy mennyit jelent kiszakadni a karanténból napi 1-1 órácskára.

Igen, kijárok, erre még a hatóságok is buzdították nálunk az embereket. A legelején futóbabakocsival kezdtük a lányommal, de elunta, hogy nem lehet közben játszóterezni. Most van egy 6-7 km-es köröm itt, az EU negyedben, aszfalton. Brüsszelt erdők ölelik körbe, oda is ki fogok menni nemsokára. A fiam születése után az elmúlt hónapokban alig futottam, így én tulajdonképpen a járvány miatt kezdtem el újra edzeni.

Szükségesnek tartod a szabadtéri sportolásnál a védőfelszerelések (kesztyű, maszk) használatát?

Nem használok ilyeneket, inkább mindenkit nagyon nagy ívben elkerülök. Annyira megállt az élet, hogy az úttest közepén tudok futni szinte bárhol, messze minden járókelőtől. Van egy kedvenc parkom, tavaly főleg itt készültem Markocsán Sándor távirányításával életem első maratonjára, de ott viszonylag sokan futnak most, így azt inkább elkerülöm. Egyedül edzek, így minimalizálom a fertőzés és fertőződés esélyét.

A futás mellett otthon is végzel valamilyen mozgást, online edzést?

Nyújtok és törzsizmokat erősítek, őszülő halántékkal ismerkedtem meg a plankinggel. A lányok most online balettoznak vagy piláteszeznek, néha abba is beszállok. De a gyerekcipelés az erdőben a legtutibb titkos konditippem.

A versenyek törlése okozott bármilyen csalódást neked?

Nekem a tavaly őszi brüsszeli maraton nagyon fontos volt, de egyáltalán nem a versenyek miatt futok. Amellett, hogy kikapcsol és felráz, most az egészség még fontosabb lett, ezért is húzok edzőcipőt heti két-háromszor.

Ha ennek az egésznek (ki tudja, mikor) vége lesz, megváltozik-e bármi szerinted világban és a ti életetekben?

Sokan optimisták, hogy ez fordulópont lesz az emberiség legújabbkori történetében és sok mindent másképp fogunk majd csinálni. Én ennél borúlátóbb vagyok, szerintem lényegében ott folytatjuk majd, ahol abbahagytuk. A saját életünkre vetítve úgy érzem, hogy a családunk, ez a mi új négyesünk most válik igazi csapattá. Régóta szeretnénk valahogy közelebb élni a természethez, szerintem ezen a területen be fogjuk gyújtani a rakétákat és az önellátás pár trükkjét majd ott kitanuljuk.