Borítókép: Az Ultra című film sajtóreggelijén jártunk

Az Ultra című film sajtóreggelijén jártunk

A nemrég megjelent magazinban olvashattál egy hosszú cikket az Ultra című filmről, így biztosan te is nagyon várod már, hogy meg is nézhesd! Szerencsére, már nem is kell olyan sokat várni rá.

Itt bővebben írunk a film díszbemutatójáról:

Tegnap, a film díszbemutatóján jártunk, ma pedig lehetőségünk volt arra is, hogy a készítők, Simonyi Balázs és Józsa László mellett a dokumentumfilm karaktereivel is megismerkedjünk. Ahogy utánakerestem, hogy mit gondolnak a filmről azok, akik esetleg már teljesítették a filmben látható Sparthatlon 246km-es távját, vagy ugyan ezt nem, de más ultraversenyeket igen, azt láttam, hogy mindenki teljesen odavan érte, és imádja. Én, mivel még a közelében sem voltam annak, hogy egy ekkora távra egyáltalán rágondoljak, el sem tudom képzelni, hogy milyen mentális munka lehet végigmenni, de hihetetlenül őszintének, hitelesnek és valódinak tűnt az én laikus szememben is. A film április 8-tól az HBO GO-n, április 16-tól pedig az HBO-n lesz látható!

Itt a trailer egyébként, ha még nem láttad:

Tényleg érdemes megnézni minden futónak ezt a filmet, de azért azt is fontos elmondani, hogy ez már nem a futásról szól, hanem azokról a lelki okokról, személyes drámákról, ami miatt egy ember egyáltalán úgy dönt, hogy elmegy erre a versenyre, hogy a valamit megtaláljon, amiről talán nem is tudja, hogy micsoda…

Simonyi Balázs, rendező, főszereplő épp a stábtagokról mesél

A film sajtóreggelijén a készítők sok érdekességet elárultak róla, például, hogy mekkora rizikó volt egyáltalán az, hogy belefogtak a forgatásba, hiszen a film a versenyről szól, de azt nem lehetett kiszámítani, hogy a főszereplő karakterekkel mi történik közben. Célba ér-e egyáltalán valaki? Nem dönt-e úgy a közepén valaki, hogy „menjen mindenki a francba, nem egy stábbal akarom ezt végigcsinálni”? A stábtagokat alvásmegvonással és egyéb extrém módszerekkel képezték ki arra, hogy képesek legyenek maximális minőségű unkát végzeni a szűk 4 nap alatt, ami élesben ment. Bár jópár évvel ezelőtt megkezdődtek a munkálatok és a forgatások, ez a 4 nap volt az, ami mindent eldöntött. A szereplők egyébként azt mesélték, hogy egyáltalán nem zavarta őket az, hogy egy kis stábbal mentek végig a pályán, mert annyira saját magukra és a versenyre koncentráltak, hogy mondhatni fel sem tűnt nekik.

Mindannyian azért futnak, mert ettől érzik magukat szabadnak, ez az, amikor megfeledkeznek a mindennapi problémákról, és csak magukra koncentrálhatnak. Az egyik főszereplő, Gilles például van, hogy hétvégén lefut 160km-t, és erről az ismerősei nem is tudnak, de az ő boldogságához ez kell. Vagy például Annett, aki a gyászát próbálja meg letenni a verseny által. Mindannyiójuknak megvan a maga motivációja, de a poént nem lövöm le, nézd majd meg a filmet!