Futómaffia

Olyan világ ez, sajátos fájdalom- és érdekszövetség, ahol ha kiderül rólad, hogy te is futsz meg ő is, már tegeződtök, már hárommal beljebb vagytok, már összehoz titeket a közösen vagy külön-külön megélt szenvedés és szenvedély. Nem véletlenül becézgetik egymást a futók, a sok Béluska, Gabika, Sanyika, a sok ölelés és csók a kötelékeket jelzik. Csak felemeled a telefont, és ha futót hívsz, a kölcsönös bizalom azonnal megvan, hisz ez egy őszinte, púdermentes sport – legalábbis amíg egy pályán küzdötök. Itt mindenki a „mi kutyánk kölke”, mindenki tartozik annyival a futásnak, hogy segíti a többi futót, és cserébe mindig kérhet valamit, amit nem lehet visszautasítani.

A futás sok közös vonást mutat a maffiával, gyakorlatilag az egész maffiózóvilág átfordítható a futók szubkultúrájára is.

Mert amíg a kegyetlen nehézfiúk drogkereskedelemmel, emberrablással, zsarolással, lopással, hamisítással, építőipari machinációkkal foglalkoznak, addig a futók pozitív „maffiát” működtetnek, ahol az összefogás, az egymásnak be- és kisegítés óhatatlanul is emberi minőséggel, hitelességgel és tisztelettel párosulva működik. A (futó)maffiózók félszavakból, vagy lábemelésből, lélegzésből értik egymást, a közös nevező, a fetisizált, imádott-átkozott futás sport- és sorstársakká, baj- és elvtársakká kovácsolja őket össze. Itt a szívességet nem kérni kell, hanem magától érkezik.

A valódi maffiózók a nyilvánosság számára kirakatcsaládként éldegélnek, de a piszkos dolgokat fű alatt csinálják, persze ezek nyílt titkok. A futás is egyszerre közismert tömegmozgalom és csendben folytatott, búvópatakként fel-feltörő, bizonyos helyeken – ahol a futás nem megszokott, nem divat – szinte már illegális underground tevékenység.

A maffia teljesen beleolvad a mindennapi élet számos területébe, ahogy a futás is életformánk része, sokaknál szinte családtag. Ha már família: egyfajta piramisszerűen felépített, kiterjesztett család ez, aminek ugyanúgy vannak országonként, területenként:

• klánjai (egyesületek, klubok)
• kisebb egységei, vérségi alapon szövetkező sejtjei, mint például a Kovács, Szabó, Tóth stb. családok
• vezető személyiségei (kápók) és szerepvivői, ezek lehetnek bajnokok, futócelebek vagy akár influenszerek
• tanácsadói (consigliere), akik szakértenek, támogatnak, szerveznek
• kapitányai, akik akár futónagykövetek vagy respektált edzők, de helyi szinten irányítanak
• közkatonái és végrehajtói: a mindennapok alázatos futói
• és persze érinthetetlen családfői, keresztapák, sőt keresztanyák. A madrék és padrék élő legendák, sokszoros győztesek, rekorderek, hírhedt figurák a futás berkeiben.

Az évek, évtizedek harcai itt nem a rendőrséggel folynak, nem a korrupcióra, erőszakos pénzszerzésre vagy épp a riválisok megritkítására mennek el az energiák, hanem kilométerre, éremre, helyezésre, korcsoporti besorolásra, óra-percre. A kiterjesztett családot ez rendszeresen meggyötri, nagy a fluktuáció, „elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt”, számos futóözvegyet hagynak hátra az idővel és távval való birkózások.

• Van a futómaffiában bizony pénzmosás is (a kis családja vagyonát a futó versenyekbe tolja).
• Van uzsorakölcsön („édesem, még csak erre a hatórás körözésre adj, megadom duplán, még mosogatok is”).
• Van zsarolás („na ne már, hogy nem jössz el a maratonra, nyuszi vagy).
• Van védelmi pénz („vigyázok rád, kísérlek a következő versenyen, nehogy valami bántódásod essen”).
  
  
  

A CIKK FOLYTATÁSÁT A 2019/06-OS RUNNER'S WORLDBEN TALÁLOD!