Futó vs kutya konfliktus kezelése

Szerencsére én nem tartok a kutyáktól. Egész kicsi gyerekkorom óta szeretem az állatokat, talán emiatt sem vonzom be azokat a találkozásokat a futásaim során, amelyek igazán kínos pillanatokat okozhatnak. Összesen három kellemetlen kutyás helyzetet tudok felidézni azóta, amióta erdőben futok (ennek már 9 éve), de érdekes, hogy mind a három esetnél jelen volt a gazda is.

Ha nincs gazda a kutya mellett, mert például kóbor vagy elkóborolt az otthonától, tapasztalatom szerint jóval ritkábban fordul elő a támadó fellépés, sőt gyakran maga a kutya tart az embertől. Ha viszont ott a gazda és a kutya valami miatt nem szívleli a futókat, akkor azt gondolom, tiszta sor, hogy a gazdának kell időben cselekednie és megfogni az ebet.

A legbosszantóbb esetem az volt, amikor egy bizonyos helyen rendszeresen találkoztam egy bizonyos kutyával és a gazdájával. Én természetesen futottam, ők sétáltak. A kutya egy berni pásztor volt, amely ugye egy meglehetősen nagy testű fajta, nyilván ennél fogva van ereje. Rendszeresen megugatott, amikor időről időre találkoztunk. A gazda soha nem reagált kellő határozottsággal erre a helyzetre. Csak hívta-hívta az ugató és felém tartó állatot, aki egy cseppet sem hallgatott a gazdájára. Igaz én általában a hátuk mögül érkeztem, amit a kutya mindig előbb észre vett, de ez még mindig nem kellő magyarázat arra, hogy miért fordulhatott elő ez rendszeresen. Mivel rendszeresek voltak ezek a szituációk, ismernie kellett az ebet a gazdának, tehát nem egy váratlan esetről volt szó (gondolom ilyen is akad, valami miatt nem szimpatikus egy bizonyos alak a kutyának, a másik futóra viszont rá sem hederít). Évek óta nem találkoztam már velük, pedig azóta is rendszeresen futok azon az útvonalon.

Miklósi Bernadett-et és Voice nevű kutyáját a Runner’s World magazin egyik korábbi címlapján láthattátok. Bernadettel interjú is készült a kutyás futásról. Mi a kellemetlen futós-kutyás találkozásokkal kapcsolatban kérdeztük őt.

Volt már olyan tapasztalatod, hogy futás közben kutya támadott meg?

Nekünk szerencsére sosem volt ilyen „élményben” részünk, hogy egy kutya ellenségesen lépett volna fel. Az általam futásra kijelölt helyeket, mindig jól leellenőrzöm, hiszen az első a biztonságunk, illetve hogy a futás mindannyiunk számára élvezetes időtöltés legyen. Egy esetleges negatív élmény (támadás, megkergetés) – még ha komoly testi károk nem is keletkeznek – könnyen megmaradó félelmi viselkedést alakíthatnak ki a kutyában, akinél előfordulhat, hogy ezek után csak kötelességből fog a gazdájával futni.

Ha valaki futás közben kutyával találkozik és láthatóan támadólag lép fel, mi a leghelyesebb, amit tehet?

Ha futás közben - vagy bármikor máskor - olyan kutyával találkozunk, aminél az agresszív viselkedés halvány gyanúja is felmerül, akkor semmiképpen se lépjünk fel támadólag.

Igyekezzünk lassítani a mozgásunkon, tekintetüket szegezzük a földre és mielőbb próbáljuk elhagyni a területet. Sajnos az igazan nagy veszélyt a kertekből kiszökött kutyák jelentik, akik sokszor őrzik a kert/ház előtti útszakaszt is, vagyis itt könnyedén belefuthatunk a territoriális agresszív viselkedés kül mintáiba. Ebben az esetben minden fajta veszélyes lehet, hiszen egy magabiztos kisebb méretű kutya is könnyedén sebeket tud ejteni az emberi bőrön.

És mi van akkor, ha gazdás kutya lép fel agresszíven a futóval szemben, aki ráadásul nincs pórázra kötve?

Sajnos erre is azt kell mondanom, hogy nem igazán van mit tenni. Ha kisebb termetű kutyával állunk szemben, akkor esetleg megpróbálhatjuk elijeszteni, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel járunk. Emellett előfordulhat, hogy a kutya még jobban felhergelődik, ezáltal még nagyobb sebet ejtve rajtunk. Egy tapasztalt kutyás esetében még el tudom képzelni, hogy sikerrel jár, azonban nem kutyásoknak nem javasolnám az elijesztéssel próbálkozást. A kutyák sokkal gyakrabban lépnek fel támadólag egy fajtárs ellen, így a kutyás futók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Elsősorban próbáljunk olyan futóhelyet választani, ami nem a sétáltatók kedvence, illetve ha ennek ellenére kutyával találkozunk, akkor álljunk meg, és kérjük meg a gazdát, hogy vegye pórázra a kutyáját.

Mi ilyenkor a gazda teendője (pl. ha ismeri a kutyája idegenekkel, futókkal szembeni támadó fellépését, mikor kell megkötnie, visszahívnia)?

Ha egy gazda futót lát, akkor mindenesetben az a feladata, hogy visszahívja, és/vagy megkösse a kutyáját. A kutya sokféleképpen zavarhatja a futót, nem kell feltétlenül, hogy támadólag lépjen fel, elég ha csak kiszalad elé. Egy rendes, lelkiismeretes gazda már kölyökkorban kialakítja a kutyájában, hogy akkor is fogadjon szót, maradjon nyugodt, ha futó embert lát. Ezt fiatal korban könnyedén kialakíthatjuk, ha viszont egyszer a kutya rákap a futó emberek üldözésére, akkor onnan már sokkal nehezebb a számunkra kívánatos viselkedés felépítése.

Futóként, mit tehetek, kérhetek, ha a gazda egyszerűen nem reagál eléggé határozottan egy ilyen helyzetben a kutyája viselkedésére?

Én meg szoktam kérni a gazdákat, hogy fogják meg a kutyáikat. Az esetek többségében segítenek, sőt van, hogy szólnom sem kell.

Te személy szerint használnál valamilyen manuális önvédelmi eszközt kutyatámadások ellen?

Önvédelmi eszközt én még nem használtam. Nekem ezzel is az a bajom, hogy ha elsőre nem célzunk jól, akkor nagyobb bajt okozhatunk. Emellett, ha a kutyának valami komoly baja származik az esetből, akkor még egy jó kis perrel is számolhatunk.

Mit javasolnál azoknak a futóknak, akik kifejezetten tartanak a kutyáktól?

Kerüljék az olyan helyeket, ahol kutyával találkozhatnak. Sportpályákon, közterületen azért eléggé védve vannak a kutyáktól. A szabadtér, az erdők már komolyabb “veszélyt” jelenthetnek, de kis szerencsével azért ott is meg lehet úszni a baleseteket.

Vannak olyan kutyafajták, amelyeknél különösen elővigyázatosnak kell lennünk?

Természetesen a nagyobb testűek gyorsan sokkal komolyabb sebeket tudnak okozni, illetve kimondottan az őrző-védő fajták veszélyesek, amiket kimondottan terület, ember őrzésére szelektálták. Például a németjuhász, bullmasztif, akita, amerikai staffordshire bullterrier.