Fussanak a gyerekek is!

A körülmények nem kedveznek az egészséges gyermekkornak. Általában kevesebbet mozgunk és többet eszünk, az iskolai testnevelés sok kívánnivalót hagy maga után, s a városi parkok és játszóterek is fogyatkozóban vannak. És mi a legegyszerűbb ok a korai eltunyulásra? Az iskolai regulázás, ahol az első naptól fogva azt hallják: „Ne rohangálj!” Előbb-utóbb megfogan a rossz tanács, és leállnak a futkosással.

A 19 hónapos kislány most tanult meg futni... Rájött, hogy az első tétova lépések sokkal viccesebbek, ha gyorsabban szedi a lábát és közben a karjaival jobbra-balra kaszál, és csak akkor áll meg, ha valami érdekes levelet vagy bogarat kell szemügyre venni, mielőtt újra nekivág a végtelennek. Alapvetően nem ezért futunk felnőtt fejjel is? Hogy hamarabb odaérjünk valahová és közben jól érezzük magunkat kint a szabadban? „A futás a gyermekek természetes mozgásformája – szögezi le dr. Eero Haapala finn kutató, aki a testmozgás gyermekekre gyakorolt hatását vizsgálja. – A játék szerves része a futás.” Nehéz szívvel vehetjük ezt tudomásul a világ legfejlettebb országaiban, ahol az öt év alatti gyerekek nem egészen 10 százaléka teljesíti a korának megfelelő napi aktivitási normát (napi három óra aktív testmozgás), míg az 5–11 éveseknek is csak alig a negyede éri el a kívánt mennyiséget (napi egy óra).

Mozgáshiány

Ausztrál kutatók mélyre ástak az iskolai archívumokban, és arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy a mai gyerekek átlagos rész-ideje 1500 méteres futásnál másfél perccel rosszabb, mint volt 30 évvel ezelőtt. A mozgáshiány növekvő és általános probléma. Mi lehet ennek az oka? Vagy inkább ki? Leginkább a felnőttek, akiknek hetente leg-alább 150 perc aktív testmozgást kéne végezniük (ez az ajánlott minimum). „A gyerekeket mozgásra bírni létfontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a következő generáció egészségesebb legyen – véli dr. Haapala. – De mit várhatunk azoktól a felnőttektől, akik közül legalább minden második (50–70%) túlsúlyos vagy kövér, és nem teljesíti még a minimálisan elvárt fizikai aktivitást sem?”

Tömeges elhízás

A kamaszkorba lépő gyermekek közel egyharmada túlsúlyos vagy kövér. Ami még rosszabb, a 2–15 évesek fejlődési tendenciáit vizsgálva világos, hogy az általános iskola évei alatt a gyerekek súlyfeleslegének gyarapodása folyamatos: minden ötödik gyerek kezdi az iskolát jelentős túlsúllyal, viszont több mint a harmaduk lesz túlsúlyos, mire elvégzi azt. A jelenség a legszegényebb réteget érinti leginkább. Az Egyesült Királyságban például annyira égető a probléma, hogy a londoni polgármester akciócsoportot hozott létre a gyermekek elhízásának megakadályozására.

Mindenki nyer

Érdemes számba venni a tömeges elhízás következményeit. Egyrészt borzalmasan sokba kerül mindez a társadalomnak, óriási összegre rúgnak az orvosi kiadások. Az elhízott felnőtteknél például hétszeres a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata, és hajlamosabbak a szívbetegségekre és a depresszióra is. Ehhez képest a testmozgás nem csupán javítja a gyerekek közérzetét, hangulatát és állóképességét, hanem növeli a csontsűrűséget, hozzájárul az agy egészséges fejlődéséhez, segít a tanulásban, és nem utolsósorban boldogabbá tesz. Bizonyított tény, hogy azoknál, akik pici korukban eleget rohangáltak és ugráltak, kamaszkorukban nagyobb csontsűrűséget mértek, ami viszont csökkenti a csontritkulás kialakulásának a veszélyét időskorban. Egy másik tanulmány arra is rávilágított, hogy még a kamaszkorban elkezdett rendszeres edzés is mérsékelte később a testmagasság csökkenését (ami a gerincet érintő csontritkulás következménye).

Szellemi tartalék

Ahogy a felnőtt futókat is motiválja a testmozgás hangulatjavító élménye, a gyerekek is szó szerint kergetik a mozgással járó eksztatikus érzést, ami a szellemi képességeket is serkenti. A felmérések szerint a rendszeres testmozgást végző 5–11 évesek szülei nagyobb arányban (79%) vélték boldognak, kiegyensúlyozottnak és magabiztosnak a gyermeküket. Ugyanebben a felmérésben a megkérdezett gyerekek 93 százaléka válaszolta azt, hogy kifejezetten élvezi a testmozgást.

A pubertáskorban olyan sok hormonális változás történik, hogy elengedhetetlen a mozgás, amivel a kamaszok kiadhatják magukból a feszültséget. A mozgás ráadásul nemcsak a közérzetünket, de az önbizalmunkat is javítja, rendben tartja a hormonháztartást, oxigént juttat a szervezetbe, és fokozza a vörös- és fehérvérsejtek termelését.

Nem mellékesen növeli a kitartást és az ellenálló képességet. Sok az olyan gyerek manapság, aki nem képes megbirkózni a kudarccal. A sportolással jár a versenyszellem megtapasztalása, a siker és a kudarc élményének megízlelése, és annak megértése, hogy egyik sincs a másik nélkül.

Kezdő lépések

Szerencsére a kisgyerekek alapból imádnak futkározni, már csak az a kérdés, hogy lehet megtartani ezt a jó szokásukat? Nos, ők a felnőtteket tekintik követendő példának. A kicsiknél nem az a lényeg, hogy elvigyük őket magunkkal futni, hanem hogy a futás része legyen a szabadban töltött időnek. Játékos sprintek séta közben, egy kis versenyzés – például az ülhet le, aki hamarabb ér oda a padhoz. Ebben nincs semmi kényszer, inkább szórakozás az egész.

Vigyázz, kész…

Ahogy a felnőtt futókat is edzésre sarkallja a versenyre készülés, a gyerekek is jobban odateszik magukat, ha van kitűzött cél. Hazai versenyeken a legkisebbek csak szülő, néhány esetben megbízott felnőtt (pl. testnevelő) felügyelete mellett indulhatnak – ez nem jelenti azt, hogy kötelező lenne együtt futni, de a pálya teljes szakasza belátható a szülők számára, így a legkisebb (lelki vagy fizikai) balesetnél azonnal ott a segítség. A gyermek korcsoport általában ingyenesen vagy 400–600 Ft/fő áron indulhat, és sok esetben nem is hirdetnek győztest, mindenki egyforma érmet kap.

Gyermekcipőben

A sportszergyártók jobbnál jobb futó-cipőket ajánlanak kisebb méretekben is, galériánkban ezek közül mutatunk be párat: